Miért ennyire fontos téma az élelmiszerpazarlás? A Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) elemzése szerint a feldolgozott élelmiszerek egyharmada megromlik vagy „elveszik” valahol az ellátási láncban, mielőtt a fogyasztók elé kerül. Ez egy hihetetlenül magas arány, főleg, ha arra gondolunk, hogy a világon egymilliárd ember éhezik.
Élelmiszerpazarlás és veszteség
Előbb tisztázzunk néhány fogalmat. A FAO meghatározása alapján élelmiszerveszteség minden olyan esemény, mely során az termék rongálódik, megromlik, emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik, még mielőtt végső céljához érne. Tehát ha leesik rakodás közben a targoncáról, vagy ha elromlik a hűtőkocsi és megolvad az összes fagyi.
Élelmiszerpazarlás, amikor emberi fogyasztásra alkalmas ételeket dobunk ki, vagy hagyunk megromlani. Veszteség és pazarlás a teljes ellátási lánc során előfordulhat. Mindegy, hogy a termelő raktárában, a szállító teherautójában, vagy a vevő otthonában történik. Gondoljunk csak a nem megfelelő formájú zöldségek kidobására. Ennél fogva a gazdától a fogyasztóig, a lánc minden szereplője felelős, hogy megoldjuk a problémát.
Az éttermek szerepe
Az éttermek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy kivegyék ebből a munkából a részüket. A vendéglátó szektor sokkal komolyabban veszi az élelmiszerpazarlást, mint más ágazatok – legalábbis Marc Zornes, a Winow tulajdonosa szerint. A Winow egy olyan vállalkozás, mely számos technológiai újítással segíti az éttermek hatékonyabb működését.
A konyhák alkalmazottai egy érintőképernyő segítségével megadhatják, milyen élelmiszereket dobtak ki. Az adatokat a rendszer elemzi – ez pedig hatalmas segítség az éttermek vezetőinek, hogy megrendeléseiket sokkal hatékonyabban tudják megszervezni.
Egy másik remek, innovatív példa a Karma nevű telefonos applikáció. Egy svéd start-up
Az éttermek feltöltik, hogy zárás előtt milyen felesleges, kidobásra szánt, de még emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerek maradtak a konyhán, a program ezt a közelben élő rászorulóknak jelzi, így nem veszik kárba az étel. Ráadásul az étterem így nem csak rászorulóknak segít, de jelentősen csökkenti ökológiai lábnyomát és egy lépéssel közelebb kerül a fenntartható gazdálkodás felé.
A következő egy évtizedben az ehhez hasonló adatalapú technológiák alapjaiban fogják megváltoztatni az élelmiszer-menedzsment folyamatait. Ahogy a technológiai megoldások egyre olcsóbbak lesznek, egyre szélesebb körbe juthatnak el – hamarosan a sarki kisboltban és vele szemben a gyorsétteremben is megtalálhatóak lesznek ezek a fejlesztések.
