Back to top

Lendületet kapott tavaly a haltermelés

Megugrott tavaly az étkezési pontytermelés, 18,6 százalékkal nagyobb volt a tógazdaságok kibocsátása. Az étkezési célra szánt ragadazóhalak lehalászása viszont tovább csökkent.

Tavaly 2,4 százalékkal kisebb területen, 26 065 hektáron üzemeltettek tógazdaságokat, mint a megelőző évben – derült ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) 2017. évi lehalászási jelentéséből. Emellett mintegy 222 hektáron rekonstruáltak, 37 hektáron pedig új halastavat hoztak létre a halgazdálkodók. A halastavak többségét társas vállalkozások, kisebb hányadát állami gazdálkodó szervezetek, elenyésző részét pedig mezőgazdasági, illetve halász szövetkezetek, horgász szervezetek működtetik.

A jelentés szerint 2017-ben összesen 21 208 tonna halat termeltek, túlnyomórészt piaci értékesítésre. Az értékesítésre szánt termelés főként polikultúrás tórendszerekben, elsősorban pontyra alapozva zajlik.

Érdekesség, hogy az egyébként évek óta nagyjából stagnáló pontytermelés egy év alatt lendületet kapott, 15 784 tonnáról 17 470 tonnára emelkedett.

Ezen belül az étkezési ponty előállítás is csaknem 2 ezer tonnával, 12 ezer tonna fölé nőtt. Egyre inkább terjed a táppal takarmányozás is a pontytermelésben, ami egy évvel lerövidíti a piacra kerülés idejét.

Tovább csökkent viszont az étkezési célra szánt ragadazóhalak – süllő, harcsa, csuka - lehalászása: 2,9 százalékkal mindössze 284 tonnára.

Egyre nagyobb bevételt jelent a tógazdaságoknak ugyanakkor a horgásztatással értékesített hal. Az AKI adatai szerint 282,5 tonnát értékesítettek ilyen módon az adatszolgáltatók, ami 7,6 százalékos emelkedés 2016-hoz képest.

A halászati és akvakultúra-termékek importértéke 32,1 milliárd forintot, exportértéke 7,7 milliárd forintot ért el 2017-ben, így a külkereskedelmi forgalom passzívuma 24,4 milliárd tett ki, 2 milliárd forinttal haladta meg a 2016-os értéket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szokatlan segítséget kaptak a bajba került lazacok

Több ezer lazacot fognak helikopterekkel ívóhelyükre szállítani a kanadai Brit Columbia tartományban, mert földcsuszamlás elzárta útjukat a Fraser folyóban.

Kamilla, bodza, csalán – Gyűjtésre fel!

Magyarországon a legfontosabb gyűjtött gyógynövények közé tartozik a kamilla, a bodza, a csalán, a vadgesztenye, a cickafark, a hársvirág és a csipkebogyó – derül ki a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ (NAIK) az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) gyógynövényfelvásárlási statisztikájából.

Méreten aluli harcsákkal bukott le egy halász

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) egy, méreten aluli szürkeharcsákat megtartó halászt ért tetten július elején, a Sajó térségében. A kifogott, majd jogosulatlanul megtartott halakat szerencsére élő állapotban sikerült visszajuttatni a vízbe.

Több mint 200 milliárd forint agrártámogatást fizettek ki

Az agrár-és vidékfejlesztési támogatásokra elkülönített 764,8 milliárd forintból 223,7milliárd forintot fizettek ki 2019 első negyedévében – derül ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK)-Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) frissen közzétett adataiból.

Minimális a halastavak mikroműanyag-szennyezettsége

Magyar kutatók nemzetközi szinten is egyedülálló vizsgálataiból kiderült, hogy nem csak a természetes vizekben, hanem az édesvízi tógazdasági haltermelést szolgáló halastavakban is kimutathatók mikroműanyagok. Jó hír, hogy a Laboratorium.hu által közzétett kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a legtöbb felszíni vízforráshoz képest a halastavak mikroműanyag-szennyezettsége minimális.

Jól bírják a halak a melegedő vizeket

Hetek óta tart a kánikula, természetes vizeink jócskán felmelegedtek már. Milyen állapotban vannak a halastavak, hogy bírják a halak? Nem lépett-e még fel oxigénhiány a kisebb tavakban – kérdeztük Lévai Ferencet, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivőjét.

Hajdú-Bihar, a haltermelő nagyhatalom

A magyarországi tógazdaságokban több mint 22.500 tonna halat termeltek tavaly, a legtöbbet Hajdú-Bihar megyében — derül ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ-Agrárgazdasági Kutató Intézet (NAIK-AKI) honlapján közzétett adatokból.

A hatékonyságot szolgálja az AKI integrációja

Nem az AKI önállóságának csorbítását, hanem hatékonyabb együttműködést, az egyes kutatói szervezetek összehangoltabb közös munkáját eredményezi majd az, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) csatlakozik a NAIK-hoz – mondta el Nagy István a témáról tartott sajtótájékoztatón.

Több műtrágya fogyott az első negyedévben

A műtrágya-forgalmazók 595 ezer tonna műtrágyát adtak el közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek az idei első negyedévben, ez 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A műtrágyaárak átlagosan 10,9 százalékkal emelkedtek - derül ki a NAIK-AKI adataiból.

Baráti légkörben zajlanak a kutatások Szarvason

Szűk 5 esztendeje, hogy az akkor még mesterszakos hallgatót, Tóth Flóriánt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ fiatal tehetségeket felkutató programjába ajánlotta akkori tanszékvezetője. A kutató nem sokkal ezután a NAIK Halászati Kutatóintézet (HAKI) szakember­gárdájának tagjaként bizonyíthatta képességeit.