Back to top

Tejtermelés tudományos alapokon

A klímaváltozással járó gazdasági kényszer, hogy az állattartó gazdák mind komolyabban számoljanak a nyári hőségnapok következményeivel, és az állattartás tudományos hátterét adó kutatás minél pontosabban feltárja az okokat, a következményeket, és végül, de nem utolsósorban a hőség okozta károk mérséklésének lehetőségeit.

Akác Balázs: a jelen mellett a jövőt is igyekszünk megmutatni
Akác Balázs: a jelen mellett a jövőt is igyekszünk megmutatni
Igencsak időszerű témákat tűzött napirendre a Holstein Genetika Kft. a legutóbbi, Székesfehérváron tartott szakmai napján. Mint Akác Balázs ügyvezető igazgató köszöntőjében rámutatott, a vállalat a fennállása óta folyamatosan arra törekszik, hogy a kor szintjén kiszolgálja a szarvasmarha-tenyésztőket, és ha lehet, a jövőbe mutasson: felvázolja azokat az irányokat, amelyek a következő időkben meghatározzák az ágazat helyzetét, ezen belül a holstein-fríz szarvasmarhák te­nyész­tésének jövőjét.

Nem véletlen tehát, hogy ezúttal a szarvasmarhákat érő stressz­hatások, kiemelten a hőstressz hatásait elemezte a téma egyik nemzetközileg elismert szakértője, majd a digitális technológiák tejtermelésben való alkalmazása került napirendre, azután pedig a kukoricaszilázs hatékony készítéséről hallhattak elő­adást a szakmai napon résztvevő állattenyésztők, gazdasági vezetők.

Számolni kell a klímaváltozással

A hőstressz hatásait, majd az ellene való védekezés lehetőségeit Rodrigo Garcia, a TechMix LLC (USA) szaktanács­adója is­mertette. A klímaváltozás következtében egyre gyakrabban kell számolnunk vele, hogy állatainkat hőstressz éri, jelentős élettani romlást, illetve termeléskiesést okozva. Különösen igaz ez a nagytermelésű tejelő tehenekre, márpedig a magyar szarvasmarhatelepek túlnyomó többségében laktációnként 11-14 ezer liter tej termelésére képes holstein-fríz tehenek találhatók.

Ilyen körülmények között a termelés hőstressz miatti csökkenése telepi szinten akár sok millió forintban mérhető, nem beszélve az ugyancsak jelentős szaporodásbiológiai károkról.

Az előadó – maga is állatorvos lévén – részletesen ismer­tette azt az élettani folyamatot, aminek következtében kialakul a hő­stressz. Bár a szarvasmarhánál elég széles a semleges hőmérsékleti zóna, az állat komfortzónája ennél szűkebb, -5 C-fok és +10 C-fok között van. A szarvasmarháknak sajátos a hőszabályozásuk: a bendőbeli fermentáció során keletkező hőt használják testük fűtésére. A túlzott hőtermelést a tehén alacsonyabb takarmányfelvétellel vagy csök­kent emésztéssel fékezi meg. Ha már nem tudja kompenzálni a külső hőmérséklet vagy a páratartalom emelkedését, akkor beszélünk hőstresszes állapotról. Ez az állapot általában 25 Celsius-fok fölött következik be.

Hőstressz hatására csökken a takarmányfelvétel és a tejtermelés, továbbá kedvezőtlenül alakul a reprodukció. A tejtermelő tehenek számára különösen nagy terhet jelent az anyagforgalomból adódó hőmennyiségtől való megszabadulás. A nagy termelésű tehenek sok energiát igényelnek a takarmányból, és az anyagforgalmuk is intenzívebb, mivel hatékony emésztést és nagy termelést várunk tőlük.

Kutatásra alapozva

Rodrigo Garcia: optimális takarmányozásra van szükség
Rodrigo Garcia: optimális takarmányozásra van szükség
Az előadó hivatkozott a Holstein Genetikával is partneri kapcsolatban álló Lallemand cég széles körű amerikai felmérésére. Ennek során úgy találták, hogy a felmért állományok 86 százalékában a kívánatos 60 százalék alatt van a pihenés közben kérődző tehenek aránya, 61 százalékban emésztetlen szemek találhatók a bélsárban, 72 százalékban jelentős lábvégkárosodás alakul ki, 46 százalékukban 250 ezer feletti a telepi szomatikus sejtszám, és 87 százalékban a kívánatos 1,2 körüli aránynál rosszabb (nagyobb) a tejzsír-tejfehérje arány!

A hőstresszes állapot kifejezésére a hőmérséklet-páratartalom index (angol rövidítéssel THI) szolgál. Egy hat tartományra osztott skála alapján jól meghatározható tünetekből következtethetünk a hőstressz súlyosbodására. A tejtermelési szint növekedésével egyértelmű, hogy a THI alacsonyabb értéktartományában is hő­stressz­ről kell beszélnünk!

Az előadó egy Lance Baum­gard, az Iowa State University professzora által vezetett munkacsoport legújabb kutatásai alapján mutatta be a folyamat egyre inkább feltáruló biológiai hátterét. Elöljáróban: a stresszhelyzetek hatására kialakuló, úgynevezett lyukas bél szindróma következtében a riadóztatott immunrendszer a szervezet működését áthangolja, komoly energia- és kalciummennyiséget vonva el a tejtermeléstől és a reprodukciótól.

A hőstresszes időszakban a megemelkedett testhőmérséklet az egész szaporodási folyamatot negatívan befolyásolja, ennek következtében lavinaeffektus alakulhat ki: a méhbeli állapot, a tüszőfejlődés, a petesejtek érési minősége, a hormonok koncentrációja egyaránt elmarad az optimálistól.

A folyamatok megértésének alapjául az a tény szolgál, hogy hiányhelyzetben meghatározott hierarchia szerint osztja el a szervezet a tápanyagokat a különböző élettevékenységek között.

A legfontosabb az idegrendszer működésének fenntartása, ezt követi a reprodukció, majd az immunrendszer igényeinek kielégítése. Csak ezek után fordít figyelmet a szervezet a tejelválasztásra, majd az izmok, végül pedig a zsírszövet kiszolgálására.

A hőstressz és az ellés körüli tranzíciós időszak jellemzően olyan stresszhelyzetek, amikor ennek a sorrendnek jelentősége van. Mindkét eseményt negatív energiaállapot, testsúlyvesztés, általános gyulladásos reakció és a máj fokozott terhelése jellemzi. Végső soron az állat nem tud a genetikai képességeinek megfelelő teljesítményt nyújtani. A stresszes állapot következményei között kiemelt jelentősége van a bendő- és vastagbél-acidózisnak.

A kutatások egyre inkább igazolják, hogy az akár pár órás éhezés, az ellés körüli időszak, a hőstressz és az acidózis mind kiváltója lehet a bélfal áteresztővé válásának (leaky gut jelenség). Konkrétan a testhőmérséklet emelkedése, a belső szervek, szövetek környezetében kialakuló oxigénhiány, a vízvesztés, a pH- és az ozmotikus egyensúly felborulása, valamint az LPS endotoxin-koncentrációjának jelentős emelkedése figyelhető meg. A takarmányfelvétel csökkenése azonban – a speciális kísérletben nyert bizonyíték alapján – csak mintegy felerészben támasztja alá a tejhozamvesztést!

Normális körülmények között a bélfal hámjában óriási aktív felszívófelületet képeznek a bélbolyhok. A bélfal áteresztővé válásának az az oka, hogy ezek a képletek éhezés (alacsonyabb takarmányfelvétel), vagy még inkább hőstressz hatására szétesnek. A hámsejteket szorosan összekapcsoló fehérjék kötései oldódnak, és a bél belső lumenéből (a test többi része szempontjából ez külső környezetnek számít) káros mikroszervezetek és anyagok (pl. az egyes baktériumok felületéről származó LPS endo­toxin) jutnak a véráramba, így ezzel a test egészébe. A folyamat nagyon gyors lefolyású, alig néhány órát igényel. Eredményeképpen, a máj révén, aktiválódik az immunrendszer.

Az immunrendszer 70 százaléka a gyomor- és bélrendszerben található, amelynek elképesztően nagy a felülete. Ezt a felületet kellene védeni és épen megőrizni ahhoz, hogy a már említett folyamat ne kezdődjön el. A stressz miatt lecsökkent takarmányfelvétel azonban nem szolgáltat elegendő előanyagot a test összes működési formáját (benne a tejtermelést) fenntartó glükóz termeléséhez. Egy 40 literes termelésű tehén például csak a tejképzéshez 3 kg glükózt igényel. Sajnos az aktiválódott immunrendszer obligát glükózfogyasztóként (War­burg-effektus) minimum 1 kg-ot elvon ebből, továbbá jelentős kalciumigénye is van.

A hőstressz különös – az endotoxinnal is összefüggő – hatásaként ráadásul a száraz­anyagfelvétel csökkenése ellenére fokozódik az inzulintermelés, ami meggátolja, hogy a szervezet a zsírdepóit mobilizálva jusson pótlólagos energiához, így az izmokból kénytelen aminosavakat bontani az energianyeréshez. Az anyagforgalomban, az immunrendszerben és a belső elválasztású mirigyek működésében kialakuló kedvezőtlen válaszreakciók együttese vezet az állat teljesítményének visszaeséséhez. Belátható ezek után, hogy a tejtermelést determináló tejcukor (laktóz) képzése ellehetetlenül a stresszelt állat számára.

Hogyan tudunk ezen változtatni?

Ma már lehetséges az istállólevegő hőmérsékletének és páratartalmának szabályozása, és technológiától függően meg­oldható a ventilátoros átszellőztetés, az árnyékolás és az állat testfelületének vízpermetezéssel történő hűtése.

Önmagukban ezek már jelentősen mérsékelhetik a hő okozta károkat, de ugyanilyen fontos a takarmányozási megoldások bevonása a technológiába. Mire kell törekednünk a prevenció jegyében?

  • Az egyik legfontosabb cél az állatok hidratáltságának meg­őrzése, vagy – rosszabb esetben – helyreállítása, az elektrolit-víz egyensúly megőrzése! Ennek a bőséges friss és tiszta vízhez való korlátlan hozzáférés a kiindulópontja, de megfelelő takarmány­kiegé­szítők alkalmazásával még többet segíthetünk a tehénnek, hogy megőrizze egészségét, szaporodási teljesítőképességét.
  • Célzott takarmánykiegé­szí­tőkkel minél több takarmány felvételének az elérése.
  • Az intenzív bendőműködés fenntartása!
  • A bendő- és vastagbél-acidózis megelőzése!
  • Mindenféle stresszhatás minimalizálása, a tehénkomfort biztosítása!

Digitális megoldások

Minden állattartó célja, hogy állatai maximális teljesítményt nyújtsanak. De vannak olyan időszakok, különösen nyáron, amikor különböző okok miatt nem hozzák az állatok a tőlük várt teljesítményt. Ezek környezeti és élettani okokkal magyarázhatók. Az már kérdéses, hogy mennyire ismerjük ezeket az okokat, illetve a meghatározó összefüggéseket.

Alföldi László: az állat környezetét is ismernünk kell
Alföldi László: az állat környezetét is ismernünk kell
Visszautalva a hőstresszes állapotok kialakulására, még a leggondosabb állattenyésztő is csak a környékén lévő meteorológiai állomás információjára támaszkodhat az időjárási és hőmérsékleti adatokat illetően. Ezek az adatok nagyon fontosak, elemezni is kell őket, de vajon tudjuk-e, hogy a tehén közvetlen környezetében, az istállóban, ahol a tej „előállítása” történik, a termelés valódi helyszínén milyen közvetlen környezeti hatások érvényesülnek?

Márpedig a tehenek folyamatosan termelnek: hatalmas mennyiségű takarmányt dolgoznak fel, sok vért kell áramoltatniuk a tejtermeléshez, amit a környezet vagy segít – vagy hátráltat. Ha csak a hőstressz hatását nézzük, átlagos esetben az állattartó a külső meteorológiai adatokból vonhat le következtetéseket, de bármennyire gondosak vagyunk is, azt nem tudjuk, hogy ezek azt adatok, hogyan realizálódnak az istállóban, milyen értékek vannak a tehén közvetlen környezetében; ezek akár méterről méterre változhatnak – nem beszélve az időbeni lefutásról.

Közismert jelenség, hogy az istálló egy részén csoportosulnak a tehenek, a másik részét pedig elkerülik. Nem tudjuk pontosan ennek az okát, mert nincsenek közvetlen adataink. Van olyan időszak, amikor a tehenek esznek, míg máskor, hasonló napokon alig nyúlnak a takarmányhoz. Elképzelhető, hogy ennek környezeti hatások kiváltotta élettani-etológiai okai vannak, amelyeket még nem ismerünk kellőképpen, mert nincsenek adataink. Érdekes módon az a paradox helyzet állt elő, hogy a tejtermelés technikailag nyomon követett, szinte mindent tudunk róla, de helyszínéről, a termelést befolyásoló közvetlen környezetről korlátozott a tudásunk.

Tarr Zoltán: napi segítség a digitális technológia
Tarr Zoltán: napi segítség a digitális technológia
Gyakorlati megfontolásból ilyen helyzetekben fontos szerepe lehet a digitális technológiáknak, más szóval az adat alapú termeléstámogató megoldásoknak. Alföldi László, a Holstein Genetika Kft. és Tarr Zoltán, az Invitech Megoldások Zrt. munkatársa mutatta be azt a fejlesztés alatt álló digitális rendszert, amellyel a két cég – a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-vel együttműködve – próbálja objektív mérésekkel felderíteni az állatok közvetlen környezetét.

Két istállóba szereltek be érzékelőket, amelyek adatait egy bázisállomáson gyűjtik, és eljuttatják őket egy központi szerverre. A szakemberek összehasonlítják, elemzik az adatokat, próbálják megérteni a folyamatokat, újabb összefüggéseket igyekeznek felfedezni – és végül lehetőség van az ezek alapján történő beavatkozásra is. Várhatóan ez a rendszer a telepek mindennapi gyakorlatába is bekerül mintegy előjelzőként, nagy segítséget nyújtva a szakembereknek. A tanácskozáson egyenes adásban kapcsolták a rábapordányi istállót, és megmutatták az elmúlt időszak adatsorait. Különösen érdekes volt a hőmérséklet és a tejhozam alakulásának az elemzése.

Jó példák, jó gyakorlatok

A Bovine BlueLite (BBLP), az egyet­len olyan, egyetemi kutatások során is bizonyított takar­mány­kiegészítő, amely csökkenti a tehén belső testhőmérsékletét hőstresszes körülmények között. Egy trópusi ország – Puerto Rico – egyetemén végzett mérések szerint a BBLP-vel etetett tehenek testhőmérséklete 0,5 C-fokkal alacsonyabb volt a kontroll csoport tagjaiénál. Ez talán nem tűnik túl nagynak, azonban szaporodásbiológiai szem­pont­ból hatalmas a jelentősége! A külső hőmérsékleti görbe lefutását nagy vonalakban követi a rektálisan mért testhőmérséklet, azonban a BBLP hatása éppen a legkritikusabb külső hőmérsékleti tartományban bizonyult a legnagyobbnak.

Egy magyarországi telepen 2016-ban végzett méréssorozat, átlagosan 2,7 kg/tehén/nap tej „megmentését” mutatta ki hőstressz idején úgy, hogy a kezelt csoport (113 tehén) kiinduló termelése megegyezett a kontrolléval, azonban a periódus végére 3,4 kilogramm lett a különbség.

Florida forró, nedves viszonyai között több hónapra 10 százalék alá esik a vemhesülési arány. Arizona száraz forróságában a hűtés hatására 15-20 százalékos szinten tudják tartani a termékenyítések eredményességét. Minnesota mérsékelt (de hazánkénál jóval szélsőségesebb) klímáján ugyan­csak nyomon követhető a reprodukciós visszaesés a nyári melegben. Ez utóbbihoz hasonlíthatjuk a hazai körülményeket.

Spanyolország forró nyarú vidékén az összevont vemhesülési mutatóban (pregnancy rate) a drámai 8,7 százalékot sikerült 12,5 százalékra emelni a BBLP segítségével. Ugyanitt az üres napok száma (szervizperiódus) 19 nappal csökkent.

Nemrég feldolgozták egy 2000 tehenet tartó amerikai tehenészet hároméves szaporodásbiológiai adatsorát. A Tennessee állam kevésbé forró klímájú körzetében található telepen 2015-ben kezdték használni a BlueLite pelletált változatát. A következő évben az alacsony tejár miatti költségcsökkentésnek áldozatul esett a termék, azonban a vemhesülési arány drámai romlása miatt 2017-ben már nem volt kérdés, hogy visszatérjenek a BBLP nyári etetéséhez. Az adatsor szerint mindhárom évben nagyon hasonlóan alakult az átlagos THI (hőmérséklet-páratartalom index) görbe. Mégis, 2016-ban a legnehezebb időszakban 11 százalékra esett vissza a vemhesülés, 10-12 százalékkal elmaradva a „BlueLite-os” évek leggyengébb szintjétől. Ennek kihatását aligha kell magyaráznunk. Ehhez képest szinte másodlagosan a tejtermelésben is sikerült kb. 1,5 literrel mérsékelni a kiesést.

Egy ide kapcsolódó vizsgálati eredmény szerint a BBLP etetése nyáron is 500 fölé emelheti a kérődzéssel töltött percek számát. A nagy termeléshez elvárt 430-450 perces átlaghoz képest a hőstresszes napokon 400 alá csökkent ez a fontos mutató, amikor átmenetileg elhagyták a BBLP etetését!

Összefoglalva, a TechMix vállalat és a vele együttműködő intézetek több évtizedes kutatás-fejlesztési munkájának köszönhetően rendelkezésre áll a stresszes időszakok káros hatásainak jelentős mérséklésére képes termékpaletta: a dercés kiszerelésű, élő élesztőt is tartalmazó probiotikum, a Tri Mic, a probiotikus Tri Start bólusz, az ellés utáni, komplett összetételű YMCP drencs és a por vagy pellet formájú Bovine BlueLite. Ezek – sok hazai gazdaság a megmondhatója – külön-külön is sikerrel alkalmazhatók, de teljes hatás a rendszerszerű használatuktól várható, aminek a térhódítása ezekben az években megfigyelhető.

A rendezvény témájaként kiemelt hőstressz esetében a Bovine BlueLite etetésekor számíthatunk rá, hogy teheneink inni, enni, termelni és szaporodni fognak, a nehéz körülmények ellenére! Ennek alapja a vele elért élettani hatás, amely a bélhám integritását megőrizve, az elektrolit-egyensúlyt, a vízháztartás egyensúlyát segítve megakadályozza az immunrendszer aktiválódását, a testhőmérséklet túlzott megemelkedését, előanya­gokat biztosít a tejcukorképződéshez, mérsékeli a tejvesztést, és végül, de nem utolsó sorban, a minőségi petesejtfejlődés után lehetővé teszi a vemhesülést, valamint a vehem megtartását – különösen a legkritikusabb első 6 napban!

Baktériumok és hőség

Mátyás Dzuró Tímea, a SIL-ALL vállalat képviselője a kuko­ricaszilázs hatékony készítéséről tartott előadást. Kísérletek alapján elemezte az ideális betakarítás idejének megválasztását, a tarlómagas­ság, a szecskahossz, a szemroppantottság, a tömörítettség, a fóliatakarás hatását a tápanyagok megőrzésére, az emészthetőség javítására. Külön érde­kessége volt az elő­adásnak a klímaváltozás és az oltóanyagban használt bak­tériumok életképessége közötti összefüggés kutatásának bemutatása.

A különböző készítményekben lévő baktériumok jelentős része csak egy bizonyos hőtarto­mányban képes dolgozni, 40-50 Celsius-fokon a legtöbbjük elpusztul. Még ha általában alacsonyabb is ennél a környezetük hőmérséklete, annak nagy a veszélye, hogy betároláskor vagy az erjedés során ennél a kritikus hőmérsékletnél melegebb környezettel találkozik a hasznos baktérium.

Tudományos kísérletek alapján sikerült olyan baktériumfajokat és -törzseket kiválasztani, amelyek 50 fokon is használhatók. A két ilyen baktériumot tartalmazó, enzim kiegészítésű Sil-ALL Maize+ készítményt kukorica­szilázs tartósítására fejlesztették ki. Nagy előnye, hogy a két baktérium egymás hatását felerősíti, ezért kifejezetten ajánlott a termék használata szilázs készítéséhez.

A szakmai nap végén a jelen lévő állattenyésztők elsősorban a bemutatott rendszerek, készítmények elérhetőségéről, illetve a digitális rendszer bevezetésének lehetőségeiről érdeklődtek.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/26 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Atkaírtás nyári mézek után: az egyik legfontosabb kezelési időszak

A méhészeti szezonban elérkeztünk abba az időszakba, amikor már a mézpörgetések zömét maga mögött tudhatja a méhész. Többen nyaralásra készülnek, vagy már nyaralnak. Viszont atkakezelés szempontjából épp ez az időszak az egyik legkritikusabb az őszi vagy téli zárókezelés mellett.

Törzsültetvény régi fajtákból

Háromszázféle régi sváb alma- és körtefajtát őriznek meg a jövő nemzedékeinek a weihenstephan-triesdorfi alkalmazott tudományok egyetem (HSWT) gyümölcstermesztési kísérleti állomásán létrehozott 4000 négyzetméteres ültetvényben.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Agrárdigitalizációs fejlesztések a jövő mezőgazdaságáért

Harmadik alkalommal dolgozhatnak együtt piacvezető agrár nagyvállalatokkal hazai agtech startupok, a 2021 szeptemberében induló NAK TechLab inkubációs program keretében. A program az elmúlt két évben több olyan együttműködést is eredményezett, amely meghatározó lehet az agrárium fejlődése szempontjából. A három hónapos inkubátor programba 2021. augusztus 22-ig lehet jelentkezni.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Új funkciókkal bővült a LABOR rendszer

2021. augusztus 1-től további funkciókkal bővítette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az állategészségügyi diagnosztikát kiszolgáló digitális LABOR rendszert. A fejlesztésnek köszönhetően számos állatfaj esetében elérhetővé vált az ellenőrző vizsgálatok online megrendelése, valamint az elektronikus eredményközlés.

Az év traktorát is hozzák Bábolnára

Egyebek mellett két MASSEY FERGUSON újdonsággal, FARMTECH pótkocsikkal, trágyaszóróval és precíziós kijuttatásra alkalmas KERTITOX permetező géppel érkezik a Bábolnai Gazdanapokra az Agro-Alfa Kft. szeptember 9-11-én.

Pötréte, a kertészeti robotika fellegvára

Majdnem egy év után találkoztak újra személyesen a díszkertész szakma szereplői, ezúttal a Zala megyei Pötrétén, a Hári Díszfaiskola és a Hári Tech Kft. startup vállalkozás telephelyén.

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.