Back to top

360 fokos videó: Fekete Zsóka a mangalicatenyésztő lány farmja

Ha valakiről kiderül, hogy mangalicatenyésztő, akaratlanul is valamiféle furcsa, gumicsizmás alakot képzelünk el. Fekete Zsókát, a hajdúböszörményi fiatal tenyésztőt meglátva azonban minden sztereotípia szertefoszlik bennünk. Egy 32 éves, háromdiplomás, csinos lányról beszélünk, aki szívvel-lélekkel végzi a munkáját – ebből láttott egy kis ízelítőt farmján a haon.hu.

Mielőtt beléptünk volna a telephelyre, az autójából lábzsákot vett elő, melyet már a kapuban fel is húztunk, ő maga pedig gumicsizmára cserélte a sportcipőt - írta a haon.hu. A telep higiéniája miatt, a fertőzések bevitelének elkerülése végett szükséges eljárás ez, hiszen egy értékes törzsállomány található a kerítésen túl elterülő épületekben.

A kezdetek 2012-re tehetők, amikor pályázati támogatás révén megvásárolták az első húsz kocát, majd kiderül, hogy az állatok több mint a fele vemhes. A Hajdúböszörmény után található régi TSZ-központot átalakították egy olyan teleppé, ami a sertéstartásnak legmegfelelőbb.

Fekete Zsóka mangalica farmján jártunk - hirek360.hu

 

– Édesapám biozöldség-termesztéssel foglalkozott, így a terveim között szerepelt, hogy zöldségfeldolgozással foglalkozzak, mint élelmiszermérnök. Mivel régen a nagyszüleink is mangalicát tartottak, gondoltuk, a mellékterméket majd a mangalicák tudják hasznosítani. Amikor 2012-ben megérkeztek ide a kocák, és elkezdtek rá egy hétre fialni, hirtelen ötven állatunk lett. Ekkor még nem tudtuk, hogy mit hogyan csináljunk, végül a tenyésztés mellett döntöttünk, így egyre több mangalica lett a telepen. Végül úgy döntöttünk, nem a zöldségfeldolgozással fogunk foglalkozni, hanem az állatokat dolgozzuk fel.

Egyre népszerűbbek lettek a termékeinknek, és 2013-ban az első Országos Mangalica Fesztiválon termékdíjat nyertünk

– idézte fel Zsóka. Azóta pedig már több termékdíjjal büszkélkedhet, szárazáru- és hússajt-kategóriában is.

Fotó: Hírek 360
Jelenleg saját készítésű, biotakarmányt adnak az állatoknak. Granulátumot készítenek, ami sokkal emészthetőbb az állatok számára, mint a takarmány, és jobban hasznosul. A tenyészállományban minden egyes mangalicának származási igazolása van. Fekete Zsóka azt is elárulta nekünk, mit kell tudnunk a mangalicáról.

– Ez a fajta lassan hízik, ez a különlegessége és nehézsége is egyben. Hosszú ideig tart a hizlalási folyamat, legalább egy–másfél évig zajlik a tartása a hízónak. A zsírszövetek sokkal jobban beépülnek a hússzövetek közé, így a hús sokkal lágyabb, omlósabb lesz. Nyilván ez függ a takarmányozástól is, mi saját takarmányt adunk nekik rengeteg kiegészítővel, zölddel: tököt, lucernát kapnak az állatok, ez sokban befolyásolja a hús minőségét és a telítetlen zsírsav magas arányát. A mangalicazsír omega-3 és omega-6 zsírsavakat tartalmaz, ez sokkal egészségesebb, sokkal jobban meg tudja emészteni a szervezet, így aki fogyasztja, nem hízik el, a szervezet energia formájában tudja hasznosítani.

Sokak szerint fanatikus

Fotó: Hírek 360
A böszörményi farmon 160–180 kilósan vágják le az állatokat, hetente két–három mangalicát. A hús feldolgozását is Hajdúböszörményben végzik, kézműves termékeik pedig Európa-szerte kerülnek éttermek konyháira. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete által eljutott már Madridba a Salón de Gourmets világkiállításra, de rendszeres felvásárlója egy berlini Michelin-csillagos étterem is. Magyarországon nemzetközi séftalálkozón is bemutatta már termékeit, azóta több partnere lett a piacon. Itthon célirányosan Budapestre szállít.

Forrás: 
haon.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fiatal sertéstenyésztő elkötelezve a berkshire mellett

Hívták már tévéműsorba házasodni; 2019-ben ígéretes szakmai pályafutás kapujában álló fiatal gazdaként neki ítélték a Bokodi Sándor-díjat. Épp egy tanyafelújítás közepén tart, ennek ellenére a Tiszához igyekvő városiak, külföldiek állandóan megállnak nála nézelődni, mert Csikós István minden érdeklődőt szívesen fogad.

Létrejött a Közös Agrárpolitikáról szóló megállapodás

Megszületett a megállapodás az új Közös Agrárpolitikáról a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban szerda hajnalban - közölte Nagy István agrárminiszter. Az egyezség nagy csatában, két és fél napos tárgyalássorozat után jött létre a testület október 19-21-i ülésén, Luxemburgban - tette hozzá a miniszter.

A világ legerősebb és legdrágább chilije Sárrét szívében terem

Hajdú-Bihar megyében, a Sárrét szívében, Bárándon meglehetősen csípős a családi hangulat Erdei Rolandéknál. A mesterdiplomás agármérnök az egyik legjelentősebb chilitermelőnek számít idehaza, amihez kellett egy diplomamunka, némi elszántság, jó piaci érzék és mély elköteleződés az agrárium iránt. Eredményei magukért beszélnek, például az idén két terméke is díjat kapott az Egyesült Államokban.

Együtt a jövő agrárszakemberei: megállapodást kötöttek a MAGOSZ-os ifjú gazdák és az egyetemi hallgatók

A MAGOSZ Hajdú-Bihar megyei ifjú gazdaköre és a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezettudományi Karának Hallgatói Önkormányzata közötti megállapodás célja, hogy az egyetemekről kikerülő fiatal agrármérnökök már az egyetemi éveik alatt élő kapcsolatot alakítsanak ki a szakmai szervezettekkel.

Állatorvosi készítményt csak legális forrásból szabad beszerezni

Az utóbbi időszakban a közösségi felületeken terjedő privát ajánlatok miatt a Nébih felhívja a hobbi- és haszonállattartók figyelmét, hogy állatgyógyászati készítményt kizárólag legális forrásból szabad beszerezniük, a vényköteles szerek felírására pedig csak az állatorvos jogosult!

Társ a vadászatban: az erdélyi kopó

Az erdélyi kopó az egyik legveszélyeztetettebb őshonos kutyafajtánk. Egyedszáma meglehetősen alacsony, genetikai állománya igencsak beszűkült, így ha nem vigyázunk rá, néhány generáció alatt végleg eltűnhet úgy a Kárpát-medencéből, mint a Kárpátok bérceiről. Pedig a benne rejlő értékek helyes kihasználásával a XXI. században is megállja helyét.

A muraközi ló típusának regenerálása

A 2002 márciusában megalapított Őrségi Nemzeti Parkban az igazgatóság fontos szerepet szánt a tradicionális magyar fajtáknak. Olyan állatokat akartunk tenyészteni és tartani, amelyek hagyományos magyar fajták, tartásuk egykoron jellemző volt az Őrségben. Így került tenyésztésre a magyartarka, és a muraközi ló is.

A vizes élőhelyek szorgos fenntartói

Egykor 100 ezernél is több magyar házi bivaly élt az országban, a mezőgazdaság gépesítése azonban fordulópontot eredményezett, s a rendkívüli igavonó erejéről ismert fajta szinte teljesen eltűnt a magyar vidékről. Hogy a hazai populáció mérete idővel növekedésnek indult, az jórészt a bivalyok egy másik ismérvének, a vizes élőhelyek iránti „lelkesedésének” köszönhető.

Miniszteri egyetértés az állatjólét finanszírozásáról

A 16 szövetségi tartomány agrárminiszterei augusztus végén tartott tanácskozásukon elvi megállapodást kötöttek arról, hogy a német gazdák részesüljenek megfelelő pénzügyi támogatásban az állattartás feltételeinek javítását segítő átépítések elvégzéséhez, és meg kell teremteni az ahhoz szükséges finanszírozás intézményrendszerét.

Hogyan csökkenthető az anti­bio­tikum-rezisztencia?

A WHO határozottan javasolja a gyógyászatilag fontos antibiotikumok használatának csökkentését az élelmiszertermelésre tenyésztett állatok esetében, beleértve az ilyen antibiotikumoknak az állatok növekedésének gyorsítására és diagnózis nélküli betegségmegelőzésre való teljes tiltását.