Back to top

360 fokos videó: Fekete Zsóka a mangalicatenyésztő lány farmja

Ha valakiről kiderül, hogy mangalicatenyésztő, akaratlanul is valamiféle furcsa, gumicsizmás alakot képzelünk el. Fekete Zsókát, a hajdúböszörményi fiatal tenyésztőt meglátva azonban minden sztereotípia szertefoszlik bennünk. Egy 32 éves, háromdiplomás, csinos lányról beszélünk, aki szívvel-lélekkel végzi a munkáját – ebből láttott egy kis ízelítőt farmján a haon.hu.

Mielőtt beléptünk volna a telephelyre, az autójából lábzsákot vett elő, melyet már a kapuban fel is húztunk, ő maga pedig gumicsizmára cserélte a sportcipőt - írta a haon.hu. A telep higiéniája miatt, a fertőzések bevitelének elkerülése végett szükséges eljárás ez, hiszen egy értékes törzsállomány található a kerítésen túl elterülő épületekben.

A kezdetek 2012-re tehetők, amikor pályázati támogatás révén megvásárolták az első húsz kocát, majd kiderül, hogy az állatok több mint a fele vemhes. A Hajdúböszörmény után található régi TSZ-központot átalakították egy olyan teleppé, ami a sertéstartásnak legmegfelelőbb.

Fekete Zsóka mangalica farmján jártunk - hirek360.hu

 

– Édesapám biozöldség-termesztéssel foglalkozott, így a terveim között szerepelt, hogy zöldségfeldolgozással foglalkozzak, mint élelmiszermérnök. Mivel régen a nagyszüleink is mangalicát tartottak, gondoltuk, a mellékterméket majd a mangalicák tudják hasznosítani. Amikor 2012-ben megérkeztek ide a kocák, és elkezdtek rá egy hétre fialni, hirtelen ötven állatunk lett. Ekkor még nem tudtuk, hogy mit hogyan csináljunk, végül a tenyésztés mellett döntöttünk, így egyre több mangalica lett a telepen. Végül úgy döntöttünk, nem a zöldségfeldolgozással fogunk foglalkozni, hanem az állatokat dolgozzuk fel.

Egyre népszerűbbek lettek a termékeinknek, és 2013-ban az első Országos Mangalica Fesztiválon termékdíjat nyertünk

– idézte fel Zsóka. Azóta pedig már több termékdíjjal büszkélkedhet, szárazáru- és hússajt-kategóriában is.

Fotó: Hírek 360
Jelenleg saját készítésű, biotakarmányt adnak az állatoknak. Granulátumot készítenek, ami sokkal emészthetőbb az állatok számára, mint a takarmány, és jobban hasznosul. A tenyészállományban minden egyes mangalicának származási igazolása van. Fekete Zsóka azt is elárulta nekünk, mit kell tudnunk a mangalicáról.

– Ez a fajta lassan hízik, ez a különlegessége és nehézsége is egyben. Hosszú ideig tart a hizlalási folyamat, legalább egy–másfél évig zajlik a tartása a hízónak. A zsírszövetek sokkal jobban beépülnek a hússzövetek közé, így a hús sokkal lágyabb, omlósabb lesz. Nyilván ez függ a takarmányozástól is, mi saját takarmányt adunk nekik rengeteg kiegészítővel, zölddel: tököt, lucernát kapnak az állatok, ez sokban befolyásolja a hús minőségét és a telítetlen zsírsav magas arányát. A mangalicazsír omega-3 és omega-6 zsírsavakat tartalmaz, ez sokkal egészségesebb, sokkal jobban meg tudja emészteni a szervezet, így aki fogyasztja, nem hízik el, a szervezet energia formájában tudja hasznosítani.

Sokak szerint fanatikus

Fotó: Hírek 360
A böszörményi farmon 160–180 kilósan vágják le az állatokat, hetente két–három mangalicát. A hús feldolgozását is Hajdúböszörményben végzik, kézműves termékeik pedig Európa-szerte kerülnek éttermek konyháira. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete által eljutott már Madridba a Salón de Gourmets világkiállításra, de rendszeres felvásárlója egy berlini Michelin-csillagos étterem is. Magyarországon nemzetközi séftalálkozón is bemutatta már termékeit, azóta több partnere lett a piacon. Itthon célirányosan Budapestre szállít.

Forrás: 
haon.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Álljt parancsoltak a mezőgépeken pózoló lájkvadászoknak

Az elmúlt hetekben sorra jelentek meg az egyik népszerű közösségi platformon az olyan videók, melyekben ír fiatalok mutatnak be veszélyes "műsorszámokat" mezőgazdasági gépeken. Az ország gazdaszövetsége közleményben adott hangot felháborodásának.

Galambszépség Pakisztánból

A lahora fajta származását illetően a szakirodalom egységes, valamennyi leírásban azt olvashatjuk, hogy a pakisztáni Lahore (vagy Láhaur) városából származik, s egyes közlések szerint jelenleg is vannak hasonló rajzú galambfajták azon a területen. (Lahore Pakisztán második legnagyobb városa Karacsi után, a Pakisztán és India közti közúti határátkelőhely, Wagah közelében.)

Látnak-e jövőt a fiatalok az agrárszférában?

16 évesen még nem agrárpályára készült, bár a szülei, nagy- és dédszülei is a mezőgazdaságban dolgoztak. Saját jövőjét nem állattartóként képzelte el, ám huszonévesen döntenie kellett, hogy átveszi-e a hirtelen megbetegedett édesapjától a több száz birkából, legelőkből és szántóföldekből álló gazdaságot.

Szlovákia: több támogatás a fiatal gazdáknak

Öt év után több támogatáshoz juthatnak a kezdő gazdálkodók Szlovákiában, jelentette be még a leköszönt szlovák kormány mezőgazdasági minisztere, Gabriela Matečná. A fiatal szlovák gazdák akár 50 ezer euró dotációt is kaphatnak.

Nyuszkanyakú palóc tyúk – új fajta a láthatáron

Ritka öröm, amikor új tyúkfajtát ismerhetnek meg a tenyésztők és még inkább ünnepi alkalom az, amikor magyar fajta elismeréséről érkezik hír. A nyuszkanyakú palóc tyúk teljesítette a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége által előírt követelményeket, így rövidesen új fajtaként üde színfoltja lehet a kiállításoknak – és a remények szerint a baromfiudvaroknak is.

A disznózsírt is vissza lehet hozni a konyhába

Az állati zsírokat a 90-es években száműzték az étrendünkből. Ahogy mind többet megismertünk a telítetlen zsírsavak előnyös hatásairól, úgy egyre romlott az állati zsírok megítélése. Ma már árnyaltabb a kép. A disznózsírt is vissza lehet hozni a konyhába.

Több száz traktor vonult fel a rendhagyó megemlékezésen

Traktorok szinte végeláthatatlan sora kígyózott azon az Észak-angliai felvonuláson, melyet évente rendeznek meg a térség fiatal gazdálkodói, hogy tragikusan elhunyt társukra emlékezzenek, egyúttal pedig adományt gyűjtsenek. Az idei alkalmat látványos drónfelvétellel is megörökítették a szervezők.

Nagy erőkkel segítik a fiatal gazdák boldogulását

„Egy új korszak küszöbén” – e címmel szervezte meg a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) 2020-as Fiatal Gazda Konferenciáját, mely előadásainak témáit tekintve az agráriumot érintő gazdasági és a technológiai változásokra fókuszált, szem előtt tartva a tényt, hogy az EU támogatási ciklusának utolsó évében járunk.

A mangalicatenyésztés a 21. században is piacképes

A mangalicatenyésztés nem csupán hagyományőrzés, hanem folyamatosan fejlődő, a 21. században is piacképes értékteremtés - jelentette ki az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a 13. Budapesti Mangalica Fesztivál megnyitóján.

Koronavírus: gondban a baromfitenyésztők

A koronavírus terjedésének megakadályozását célzó szigorú szabályozások a kínai baromfitenyésztők számára is éreztetik hatásaikat. A takarmányellátás megbénult, a baromfiszállítás szintúgy, éppen ezért sok gazda kénytelen leölni az állománya jó részét.