Back to top

360 fokos videó: Fekete Zsóka a mangalicatenyésztő lány farmja

Ha valakiről kiderül, hogy mangalicatenyésztő, akaratlanul is valamiféle furcsa, gumicsizmás alakot képzelünk el. Fekete Zsókát, a hajdúböszörményi fiatal tenyésztőt meglátva azonban minden sztereotípia szertefoszlik bennünk. Egy 32 éves, háromdiplomás, csinos lányról beszélünk, aki szívvel-lélekkel végzi a munkáját – ebből láttott egy kis ízelítőt farmján a haon.hu.

Mielőtt beléptünk volna a telephelyre, az autójából lábzsákot vett elő, melyet már a kapuban fel is húztunk, ő maga pedig gumicsizmára cserélte a sportcipőt - írta a haon.hu. A telep higiéniája miatt, a fertőzések bevitelének elkerülése végett szükséges eljárás ez, hiszen egy értékes törzsállomány található a kerítésen túl elterülő épületekben.

A kezdetek 2012-re tehetők, amikor pályázati támogatás révén megvásárolták az első húsz kocát, majd kiderül, hogy az állatok több mint a fele vemhes. A Hajdúböszörmény után található régi TSZ-központot átalakították egy olyan teleppé, ami a sertéstartásnak legmegfelelőbb.

Fekete Zsóka mangalica farmján jártunk - hirek360.hu

 

– Édesapám biozöldség-termesztéssel foglalkozott, így a terveim között szerepelt, hogy zöldségfeldolgozással foglalkozzak, mint élelmiszermérnök. Mivel régen a nagyszüleink is mangalicát tartottak, gondoltuk, a mellékterméket majd a mangalicák tudják hasznosítani. Amikor 2012-ben megérkeztek ide a kocák, és elkezdtek rá egy hétre fialni, hirtelen ötven állatunk lett. Ekkor még nem tudtuk, hogy mit hogyan csináljunk, végül a tenyésztés mellett döntöttünk, így egyre több mangalica lett a telepen. Végül úgy döntöttünk, nem a zöldségfeldolgozással fogunk foglalkozni, hanem az állatokat dolgozzuk fel.

Egyre népszerűbbek lettek a termékeinknek, és 2013-ban az első Országos Mangalica Fesztiválon termékdíjat nyertünk

– idézte fel Zsóka. Azóta pedig már több termékdíjjal büszkélkedhet, szárazáru- és hússajt-kategóriában is.

Fotó: Hírek 360
Jelenleg saját készítésű, biotakarmányt adnak az állatoknak. Granulátumot készítenek, ami sokkal emészthetőbb az állatok számára, mint a takarmány, és jobban hasznosul. A tenyészállományban minden egyes mangalicának származási igazolása van. Fekete Zsóka azt is elárulta nekünk, mit kell tudnunk a mangalicáról.

– Ez a fajta lassan hízik, ez a különlegessége és nehézsége is egyben. Hosszú ideig tart a hizlalási folyamat, legalább egy–másfél évig zajlik a tartása a hízónak. A zsírszövetek sokkal jobban beépülnek a hússzövetek közé, így a hús sokkal lágyabb, omlósabb lesz. Nyilván ez függ a takarmányozástól is, mi saját takarmányt adunk nekik rengeteg kiegészítővel, zölddel: tököt, lucernát kapnak az állatok, ez sokban befolyásolja a hús minőségét és a telítetlen zsírsav magas arányát. A mangalicazsír omega-3 és omega-6 zsírsavakat tartalmaz, ez sokkal egészségesebb, sokkal jobban meg tudja emészteni a szervezet, így aki fogyasztja, nem hízik el, a szervezet energia formájában tudja hasznosítani.

Sokak szerint fanatikus

Fotó: Hírek 360
A böszörményi farmon 160–180 kilósan vágják le az állatokat, hetente két–három mangalicát. A hús feldolgozását is Hajdúböszörményben végzik, kézműves termékeik pedig Európa-szerte kerülnek éttermek konyháira. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete által eljutott már Madridba a Salón de Gourmets világkiállításra, de rendszeres felvásárlója egy berlini Michelin-csillagos étterem is. Magyarországon nemzetközi séftalálkozón is bemutatta már termékeit, azóta több partnere lett a piacon. Itthon célirányosan Budapestre szállít.

Forrás: 
haon.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fókuszban a generációváltás és a hatékony kommunikáció

Idén már 11. alkalommal rendezte meg a Magyar Mezőgazdaság Kft. agrármarketing és -médianapját az AGROmashEXPO - Agrárgépshow kiállítás nyitónapján. A rendezvényen a médiapiac fejlődéséről, a generációváltás hatásairól, a fiatalok médiafogyasztási szokásairól, valamint a hatékony kommunikációs trendekről szóltak az előadók.

Elismerést kaptak: a magyar agrárágazat fejlődését segíthetik

Ünnepélyes keretek közt vehették át elismeréseiket a NAIK Nemzeti Agrártehetség Program Kitüntető Pályázatának nyertesei. Hat fiatalt - doktorandusz-hallgatókat és kutatókat - díjaztak, akik munkájukkal a magyar agrárium fejlődéséhez is hozzájárulhatnak.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Agrárpályára terelnék a fiatalokat

Tízéves, gyakorlati programot indít az Agrárminisztérium a mezőgazdasági generációváltás elősegítésére. A kezdeményezés megnyerné a fiatalokat az agráriumnak és megkönnyítené a stafétabot átadását.

A többször újra felfedezett madár

Az arák jelenleg legritkább faja a többször eltűnt, majd újra felfedezett madár, a spix ara (Cyanopsitta spixii). Leírása nem sokkal az európaiak megérkezése után egy portugál természettudományos műben már megjelent. Úgy a vadonélő példányok, mint a fogságban tenyésztettek története nagyon érdekes.

Kiállítás a kisállattenyésztés jövőjéért

A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége, illetve az Agrármarketing Centrum által a Hungexpón megrendezett Nemzeti galamb-, baromfi-, nyúl- és díszmadár kiállítás november 29-től december 1-jéig várja a szakmabelieket, tenyésztőket és az érdeklődő közönséget.

Aberdeen Angus-tenyészállomást avattak

Október végén a Erdélyben, Maros megyei Gyulakuta községhez tartozó Csöbön felavatták az ország első Aberdeen Angus húshasznú szarvasmarhát nemesítő központját, amit az Aberdeen Angus Románia egyesület hozott létre és működtet. Az egyesület felvásárolt egy használaton kívüli fejőstehénfarmot, amit 150 ezer eurós saját beruházás keretében új rendeltetésének megfelelően átalakított.

Fiatal Gazda Klub: gazdálkodási kockázatok kezelése

Családi gazdálkodók, kertészek, állattenyésztők, méhészek jöttek el a Fiatal Gazda Klub legutóbbi rendezvényére. A Kecskeméti Fiatal Gazda Oktató és Tanácsadó Központban a hallgatóság soraiban olyan ifjú szakemberekkel találkozhattunk, akik még keresik a helyüket, azokat a területeket, ahol a boldogulásukat vélik megtalálni.

Több támogatásra lenne szükség a generációváltáshoz a mezőgazdaságban

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem (NAT) szekciója október végén jelentést fogadott el „A KAP generációváltásra gyakorolt hatásának értékelése” címmel. A jelentés magyar előadóját a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) képviselője szakértőként segítette a munkában.

Az osztatlan közös jogi útvesztőjéről a fiatal gazda klubesteken

Országszerte ismét megnyitottak az Fiatal Gazda Klubok. Az idén elsőként Keszthelyen és Tiszadobon tartották meg a rendezvényt, ahol a földügyi ügyintézés gyakorlati tapasztalatai, különös tekintettel az osztatlan közös tulajdonú földterületek használatára, valamint a földvásárlás finanszírozása volt a téma.