Back to top

A fényszennyezést okolják a beporzók pusztulásáért

Az éjszaka sötétjét megtörő mesterséges fényforrásokat okolja a rovarok egyre ijesztőbb népességcsökkenéséért egy német kutatás.

Fényszennyezés
Nem írható kizárólag a klímaváltozás, a növényvédő szerek és a megváltozott földhasználat rovására a németországi rovarpopuláció csökkenése – állítja a vízi ökológiára és belvízi halászatra szakosodott Leibniz-intézet (IGB) kutatóinak egyik munkacsoportja (a Leibniz-intézetek hálózatába a nem egyetemek által fenntartott németországi kutatóhelyek tartoznak, tevékenységük szerteágazó, egymástól függetlenül működnek).

A szakemberek megállapították, hogy azok a régiók, ahol a legnagyobb mértékben csökken a repülő rovarok száma, egybeesnek a fényszennyezéssel leginkább érintett térségekkel.

Számos tanulmány feltárta már, hogy milyen negatív hatással van a mesterséges fény a rovarokra, lényegesen nagyobb figyelmet kellene fordítanunk tehát erre a témára, ha a rovarpusztulások okát keressük – mutattak rá a honlapjukon közzétett összefoglalóban.

A repülő rovarok körülbelül fele éjszaka aktív. Tájékozódásukhoz, táplálékszerzésükhöz és a ragadozók elkerüléséhez a hold és a csillagok fénye ad támpontot, és ezt borítja fel teljesen a mesterséges világítás – fejtik ki.

Az éjszakai megvilágítás egyre nagyobb területeket érint, az IGB kutatói szerint világszerte évente 2-6%-kal nagyobbat.

Mivel eleve olyan helyszíneken és olyan időpontokban, ráadásul olyan fényerővel világítanak, ami természetes módon sosem fordulhatna elő, ezért a mesterséges fény mindenképpen veszélyezteti a biodiverzitást.

Ahol a legtöbb a fény, ott a legnagyobb a rovarpusztulás
Az egyik nagy probléma, hogy a fény odavonzza a rovarokat (nem mellesleg, elvonzza őket más ökoszisztémákból), amelyek idővel vagy kimerültségükben pusztulnak el, vagy könnyű zsákmánnyá válnak; a másik pedig, hogy az erős fényű területek egyfajta sorompóként is viselkednek, megakadályozva a rovarpopulációk térbeli terjeszkedését, ami pedig a genetikai sokszínűség ellen hat, így hosszú távon a populáció ellenálló képességét csökkenti.

A jelenség pedig, a beporzó rovarok csökkenő állománya miatt nem utolsósorban mezőgazdaságot is érinti, és még nem tudhatjuk, hogy milyen következményei lesznek – hívják fel a figyelmet a kutatók.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

842 ezer forintot dobnak a kukába

Évente mintegy 2,8 tonna élelmiszert, azaz 842 ezer forintnak megfelelő táplálékot dob ki egy átlagos amerikai egy friss felmérés szerint. A megdöbbentő adatok nem csak a fejlett világra jellemzőek: más-más okokból, de az egész világon jelentős a pazarlás.

Szövetség a malacok fokozottabb védelméért

Ebben az évben a World Animal Protection nonprofit állatvédő egyesülete megalapította a 3T szövetséget, mely azzal a céllal jött létre, hogy feltárja a malacokat érő fájdalmas kezelései eljárások megszüntetésének gyakorlati lehetőségeit.

Egy kihaltnak hitt orchidea bukkant fel újra a Kisalföldön

Az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) ritka, nyár végén, kora ősszel virágzó orchideafélénk. Hazánkban elsősorban a Zalai-dombságban, a Balaton-felvidéken és a Mezőföldön ismertek előfordulásai. A Kisalföldön kihaltként tartották számon, utolsó ismert előfordulása a Győrszentiván melletti Ujmajor volt, ahol Polgár Sándor gyűjtötte 1934-ben.

Ma kezdődik az Ifjú Kócsagőr Program országos döntője

Háromnapos programsorozat keretében mérkőznek meg egymással az Ifjú Kócsagőr Program országos döntőjének résztvevői szerdától péntekig. A cél az, hogy felkeltsék a 18-24 éves korosztály érdeklődését az értékteremtő programok iránt, betekintést nyújtson a természetvédelembe, valamint bemutassa és népszerűsítse a gyakorlati terepi természetvédelmi munkát.

A finnek szerint az EU-nak bojkottálni kéne a brazil marhahúst az Amazonasért

Mika Lintila finn pénzügyminiszter szerint az EU-nak meg kéne szüntetnie a brazil marhahús és szója importját az Amazonas erdőtüzek miatt.

A Szentföld fái

A Bibliában elsőként megnevezett fák az Éden kertjében álltak, az „élet fája”, valamint a „jó és rossz tudásának fája”. Ezeknek a hírhedt szimbolikus fáknak a nevét nem közli a Szentírás, ír viszont sok egyéb, érdekes fás növényről.

A természetvédelem is része az erdőgazdaság munkájának

Természetvédelmi szakmai találkozóknak adott otthont a Pilisi Parkerdő. A Budai-hegységben található Szénás-hegycsoport Európa Diplomás Területet az Európa Tanács ellenőre tekintette meg, a program a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával közösen zajlott. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával pedig a Life4OakForests pályázat eredményeit ismerhették meg a Parkerdő szakemberei.

Az üledékből felszabadult foszfor az oka az algásodásnak a Balatonban?

Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában.

Sasok, sólymok, törpejuhok… Mi újság a Górés tanyán?

Kiss Róbert 1996 óta él és dolgozik a Hortobágyi Nemzeti Park madármentő állomásán, a Tiszafüred közelében fekvő Górés tanyán. Munkája mellett madarakat gyűrűz, solymászkodik, juhászkodik, s ritka baromfi fajtákat is tart. Legutóbb öt éve jártunk nála, s most kíváncsiak voltunk, mi is történt azóta a tanyán, melyet ma már országhatárainkon túl is sokan ismernek a kiemelkedő eredményeknek köszönhetően.