Nem írható kizárólag a klímaváltozás, a növényvédő szerek és a megváltozott földhasználat rovására a németországi rovarpopuláció csökkenése – állítja a vízi ökológiára és belvízi halászatra szakosodott Leibniz-intézet (IGB) kutatóinak egyik munkacsoportja (a Leibniz-intézetek hálózatába a nem egyetemek által fenntartott németországi kutatóhelyek tartoznak, tevékenységük szerteágazó, egymástól függetlenül működnek).
Számos tanulmány feltárta már, hogy milyen negatív hatással van a mesterséges fény a rovarokra, lényegesen nagyobb figyelmet kellene fordítanunk tehát erre a témára, ha a rovarpusztulások okát keressük – mutattak rá a honlapjukon közzétett összefoglalóban.
A repülő rovarok körülbelül fele éjszaka aktív. Tájékozódásukhoz, táplálékszerzésükhöz és a ragadozók elkerüléséhez a hold és a csillagok fénye ad támpontot, és ezt borítja fel teljesen a mesterséges világítás – fejtik ki.
Az éjszakai megvilágítás egyre nagyobb területeket érint, az IGB kutatói szerint világszerte évente 2-6%-kal nagyobbat.
Az egyik nagy probléma, hogy a fény odavonzza a rovarokat (nem mellesleg, elvonzza őket más ökoszisztémákból), amelyek idővel vagy kimerültségükben pusztulnak el, vagy könnyű zsákmánnyá válnak; a másik pedig, hogy az erős fényű területek egyfajta sorompóként is viselkednek, megakadályozva a rovarpopulációk térbeli terjeszkedését, ami pedig a genetikai sokszínűség ellen hat, így hosszú távon a populáció ellenálló képességét csökkenti.
A jelenség pedig, a beporzó rovarok csökkenő állománya miatt nem utolsósorban mezőgazdaságot is érinti, és még nem tudhatjuk, hogy milyen következményei lesznek – hívják fel a figyelmet a kutatók.