Back to top

A ménes szerelmese, Dallos Andor

Dallos Andor, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója gyerekkorát a természet és a lovak közelségének élménye határozták meg. Erdész édesapja nyomdokaiba akart lépni, de a sors a lovak mellé sodorta. Azaz nem is sodorta, tudatos döntés volt. Így került Szilvásváradra, ahol aztán mindkét szenvedélyének hódolhatott: az erdőnek és a lovaknak egyaránt.

● Az erdőben született, erdésznek készült, és a lovak között éli az életét. Minden a gyerekkorban kezdődött. Honnét indult, hogyan lett szenvedélye és hivatása a lótenyésztés?

- Az életem első 12 évét az Isaszeg melletti Szentgyörgy-pusztán, a helyi erdészet udvarán töltöttem, édesapám volt az erdészetvezető.

Abban az időben még sok ló állt az erdészeti istállóban, az erdészeti munkákhoz használatos közelítő, hidegvérű, sodrott lovak mellett mindig volt néhány melegvérű, könnyű ló is, ezek az úgynevezett parádés lovak voltak a kedvenceim.

Akkor az életemben az volt a legek legje, amikor édesapámmal, fogattal mentünk vadászni az erdőre. Vasárnap pedig, mivel reggel még ment busz a faluba, de a templomból visszafelé már nem volt járat, egy fogat jött értünk, és gyönyörűségemre azt én hajthattam. Kamaszkoromban nyaranként az erdőn dolgoztam, csemetekertekben, cserkészút-tisztításon, és később jelöléseket, becsléseket is végeztem. Nagyon szerettem az erdőt, mindig is közel állt hozzám, ezért erdőmérnöknek készültem.

● Mégsem erdész lett. Mi változtatta meg a döntését?

- A gimnáziumi évek alatt már Gödöllőn laktunk, így a Gödöllői Agrártudományi Egyetem állattenyésztési szakát választottam, és erősítettem kapcsolatomat a lovakkal. A diploma megszerzése után pár hónapig az állattani tanszéken maradtam kutatóként dr. Nagy Emil professzor úr mellett, akire mint mentoromra mind a mai napig tisztelettel gondolok, majd 1984 decemberében jöttem Szilvásváradra.

● A Bükk egészen másfajta vidék, mint Isaszeg környéke. Teljesen idegen talajra tévedt?

- Azt nem mondanám, mert apai ágon a környékről származunk. Édesapám Hevesaranyoson született, ahogy ő mondja a bükkfa tövében, ahol az ő édesapja volt erdész. A nagyapám Hevesaranyos után Felsőtárkányban majd a Mátrában dolgozott, onnan indult édesapám a Soproni Egyetemre, és a pályáját Egerben kezdte az erdőrendezőségen.

Gyakorlatilag én visszajöttem ide, és azóta is itt vagyok, mert minden megvan, ami kedves nekem: az erdő és a ló.

Büszkeséggel töltött el, hogy erdőgazdasághoz jöttem dolgozni, mert abban az időben ez a ménes a Mátrai Erdőgazdasághoz tartozott. Majd a rendszerváltást követően – a génmegőrzés jegyében – a lipicai fajta fenntartására önálló költségvetési intézményt hoztak létre és ennek kialakításában aktívan részt vettem.

Az erdőgazdasággal közösen jelöltük ki az 1000 hektáros mezőgazdasági területet és vagyont, amely a mintegy 260 lipicai lovat hivatott eltartani. Nagyon sok erdészkollégával dolgoztam együtt, és mai napig jó kapcsolatot ápolok az erdőgazdasággal. De nem is lehet ez másképp, hiszen a két tevékenység szorosan kötődik egymáshoz, a napi feladatok kapcsán és az idegenforgalom területén is.

Fotó: Szabados Zs.

● Nemcsak a lovak tenyésztésével, a ménes ügyes-bajos dolgaival egyaránt foglalkozik, de a lovassportban is meghatározó szerepet tölt be. Még mindig sportol?

- Aki a lovakkal foglalkozik, annak belső igénye, hogy a lovassportokban is kipróbálja magát, és ezzel én is így voltam. A ’90-es évek elejétől hajtok fogatot, országos és nemzetközi versenyeken vettem részt, később pedig a magyar válogatott tagja voltam. Szép sikereket értem el, nagyon jó érzés volt együtt küzdeni a lovaimmal, azonban a ménesgazdaságban annyira megszaporodtak a feladatok, hogy nem volt időm a felkészülésre, ezért abbahagytam a versenyzést.

● Gondolom, sajnálja. De úgy tudom, a folytonosság nem szakadt meg, családi hagyománnyá váltak a lovassportok.

- A család mindig is meghatározó szerepet játszott az életemben, a feleségem és gyermekeim biztos hátteret teremtettek számomra.

Gyerekeim ebben a természetközeli közegben nőttek fel, és tudatosan is az állat és természet szeretetére, tiszteletére neveltem őket. Kiskorukban a Szalajka-patakban kézzel fogták a pisztrángot, járták az erdőt – néha kontroll nélkül – lógtak az istállókban, voltizsáltak, lovagoltak, megszerezték az alapokat a lovazáshoz és talán az életszemlélethez is.

Mindkét gyerekem Gödöllőn végzett. A lányom díjlovas, szilvásváradi színekben indul magyar és nemzetközi versenyeken, mellette pedig lótakarmányozással foglalkozik. Egyetemista korában került Dallos Gyulához, Magyarország egyetlen lovas mesteredzőjéhez, nála tanul és jelenleg is versenyez. A fiam kicsit távolabb került az eredeti szakmájától, és jelenleg lovas kaszkadőrként keresi a kenyerét. Például a nemrégen bemutatott Kincsem című filmnek ő volt a lovas szakértője. A filmes világgal is itt Szilvásváradon ismerkedett meg. Jó barátom volt Pintér Tamás, „Oroszlán”, akinek kaszkadőr berkekben fogalom a neve. Sokat dolgoztam vele lovas jelenetek kidolgozásában, én is szerepeltem több filmben. A fiam kisgyerekként csodálta őt, és magával ragadta ez a világ, bár a kalandoktól korábban sem félt, a bicikliket, snowboardokat rendszeresen kellett cserélni.

● Az unokák is kipróbálják majd magukat valamelyik lovassportban?

- Van egy öt és egy két és fél éves unokám. A nagyobb a lányom fia, az ő második otthona Dallos Gyula lovas udvara, hiszen az édesanyja állandóan ott lovagol.

Mindkettő nagyon szereti a lovakat, nem tartanak tőlük, bár a traktor, a motor és az autó jobban érdekli őket.

De az az igazság, hogy az én gyerekeimben is fokozatosan erősödött a lovakhoz való kötődés.

● Úgy látom, fontosnak tartja, hogy a gyerekek közel kerüljenek a lovakhoz.

Igen, ez az egyik fő küldetésem. A helyi iskolában is ösztönözzük, hogy a gyerekek tanuljanak meg lovagolni, ismerjék, szeressék meg a lovat, abból a nem teljesen önzetlen célból, hogy legyen a lónak jövője.

Azért, hogy felnőjön egy olyan generáció, amely szereti, tiszteli a lovat és kötődik hozzá.

Ez a feltétele, hogy a jövő évszázadban is ott legyen az ember mellett ez a nagyszerű állat. Szilvásváradon az országban egyedülálló létesítmény is szolgálja a lovassportot. A fedett és a szabadtéri lovaspálya nemzetközi mércével is élvonalbeli. A turizmust az erdőgazdasággal összhangban alakítjuk, az idegenforgalom évenként 700-800 ezer embert vonz a településre. Az idelátogatóknak ráirányítjuk a figyelmét Szilvásvárad számos épített és természeti szépségére, fogatos program keretében pedig meglátogatják a ménest, aztán kisvonattal folytatják az utat a Szalajka-völgyben és megnézik az erdészeti múzeumokat. Az erdészet ebben is nagyon jó partner.

● Mit szeretne még elérni Szilvásváradon, a ménesgazdaság élén, illetve a lovassportban?

Lassan szeretném megtalálni az utódomat. De addig is, a fajta érdekeit szolgáló tenyésztői munkán túl azon dolgozom, hogy a Szilvásváradi Lipicai Lovasközpontot beüzemeljem, bevezessem a nemzetközi körforgásba, és a magyar lovastársadalom szolgálatába állítsam. Az a cél, hogy a magyar lovasok olyan körülmények között készülhessenek, edzhessenek, amilyen a külföldi versenyeken várja őket. Mindig édesapám nyomdokaiba szerettem volna lépni, egész életemben az ő elhivatottságát, szakmai tudását tartottam példának és követendőnek. Remélem legalább részben meg tudtam ennek felelni.

(Lapzártáig érkezett a hír, hogy id. Dallos Andor erdőmérnök, a volt Buda­vidéki Erdő és Fafeldogozó Gazdaság nyugalmazott főmérnöke (1928-2018), március 31-én elhunyt.)

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre hatékonyabb az illegális fakitermelés és kereskedelem elleni küzdelem

Az elmúlt három év eredményei alátámasztják, hogy egyre hatékonyabban végzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a teljes faanyagkereskedelmi lánc ellenőrzését Magyarországon.

Für Anikó: A soknál több az elég

Fellélegzünk, amikor a tavaszi verőfényben magunk mögött hagyjuk a budapesti dugókat és zöldülő dombok között visz az utunk, hogy megérkezzünk a Zsámbéki-medence széléhez, ahol Für Anikó vár bennünket egy beszélgetésre.

A tájidegen fajok végleges kiszorítására törekednek

A Pilisi Parkerdő Zrt. az őshonos növényzet visszatelepítésével állítja helyre az évszázadok óta megváltoztatott élőhelyeket. Tavasszal a Dunabogdány környéki védett erdőkben kezdődött meg az őshonos tölgyfajok visszatelepítése.

Gyerekeket lepett meg az erdészet és a motoros csoport

Az EGERERDŐ Zrt. és a Szelíd Motorosok facebook csoport tavasszal meghirdetett plüssállat gyűjtési akciója sikerrel zárult, mely az erdőgazdaság tavaszi véradónapjával lett összekapcsolva. A segítő kezet nyújtó emberektől, erdészektől és a civil lakosságtól több száz plüssállat gyűlt össze Egerben.

Keress rengeteget!

Hol vannak erdők Magyarországon? Minden fás terület erdő? Milyen erdőterületen járok? Magántulajdonban van-e a terület? Milyen turistautak vannak az erdőben? Védett területen haladok? Erre a kérdésrengetegre ad válaszokat az Erdőtérkép (https://erdoterkep.nebih.gov.hu/).

Újra medve kóborol az országban

A Heves-Borsodi-dombság területéről már több bejelentést is kaptak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, Szilvásvárad és Nagyvisnyó határában is látták az állatot.

Családbarát kirándulások a Vértesben

A Vértes területének túlnyomó többsége természetvédelmi oltalom alatt áll. A déli, délnyugati része a Vértesi Tájvédelmi Körzethez, az északi az Észak-Vértesi Természetvédelmi Területhez tartozik. Ezen felül magas az EU ökológiai hálózatához (Natura 2000) sorolt területek aránya, és itt létesült hazánk első natúrparkja, a Vértesi Natúrpark.

Az apróvad volt a középpontban

A mezei nyúl állomány felmérésének lehetőségeiről, illetve az intenzív apróvad-gazdálkodás modelljeiről rendeztek vadászati konferenciát május 10-én a hódmezővásárhelyi XXVI. Alföldi Állatenyészési és Mezőgazda Napokon. A konferencián a magyar apróvad helyzetéről kaptak tájékoztatást az érdeklődők.

Madarak és fák napi hétvége

A hosszú csapadékmentes időszak után számottevő eső hullott az erdeinkben. A melegebb kitettségű erdőkben szinte minden fa levélbe borult, melyek zsenge színeivel társulnak a talajszinten megbúvó fehér, sárga, lila virágok. A turistautak járhatók, de helyenként sárosak.

Látogatóknak és versenyzőknek is izgalmas lesz az idei lovasíjász világkupa

Új versenyszámmal, valamint felnőtteknek és gyermekeknek szóló interaktív családi programokkal készülnek a szervezők az idei Nemzetközi Lovasíjász Világkupára és Nagydíjra.