Back to top

Négy éven belül az afrikai sertéspestis eljut Németországba

Egy számítógépes modell szerint az afrikai sertéspestis közel négy év alatt eléri Németországot – hangzott el a kínai Chongqing-ben rendezett nemzetközi állatorvosi kongresszuson.

A kongresszus, amelyen több mint ötezer állatorvos vett részt nagy figyelmet szentelt az afrikai sertéspestis (ASP) fenyegetésére és terjedésére, mely Kelet- és Közép-Európa egyre több országát érinti. A wroclawi kutatóintézet lengyel tudósa, Andrzej Jarynowski csapatával egy korai figyelmeztető elemzést készített az ASP európai terjedéséről.

A csapat 2014 februárjától 2017 novemberéig 3,230 fertőzéses esetet elemzett.

A számítógépes modellhez minden egyes kitörési pont adatait rögzítették, pontos idő és helymeghatározással.

Az adatok elemzése során arra a következtetésre jutottak, hogy a vírusos betegség nyugat felé terjed, megközelítőleg 200 km/év sebességgel. Dr. Jarynowski úgy fogalmazott, hogy még, ha a fertőzéssel korábban érintett régiók epidemiológiai helyzete a közeljövőben stabilizálódik is, a vírus terjedése akkor sem áll meg. Az afrikai sertéspestis megjelenésére legkésőbb négy év múlva a németországi vaddisznóállományban is számítani lehet.

Dr. Jarynowski, aki a kongresszuson kutatói díjat kapott, utalt arra, hogy a vírus terjedését felgyorsíthatja az emberi felelőtlenség, mint azt a korábbi esetekben láthattuk.  Az emberek, akik felelőtlenül foglalkoznak a fertőzött húsokkal vagy a hasított testekkel, illetve megszegik a korlátozásokat felelősek azért, hogy az ASP vírus ilyen gyorsabban terjed Európában.


Afrikai sertéspestisben megbetegedett sertés - jellemző tünet a bőrön megjelenő apró, piros foltok
Fotó: Lina Mur

Dr. Jarynowski szerint az európai hatóságok túl nagy figyelmet fordítanak a teherautó-vezetők kockázatára, akik félig evett szendvicseket hagynak szétdobálva az utak szélén - ugyanakkor figyelmen kívül hagyják a mezőgazdasági dolgozók vándorlásának veszélyét. Véleménye szerint a mezőgazdasági alkalmazottak jelentik a legnagyobb kockázatot az ASP terjesztésében, akik a fertőzés sújtotta területekről nyugatabbra mennek munkát vállalni.

A konferencia egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy bizonyíték van arra, hogy azokon a területeken, ahol az ASP fertőzés megjelent, másfél évvel később a vaddisznó populáció drámai, akár a 80 százalékot is elérő mértékben lecsökkent.

Forrás: 
PigProgress

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A vadgazdálkodás aktuális kérdései

Az idei FeHoVa-n is teret biztosítottak a szakmai konferenciáknak, így ezúttal is lezajlott a kiállítás nyitónapján a Vadgazdálkodás aktuális kérdései című értekezés, ahol több perspektívából világítottak rá a szakma legfontosabb témaköreire. Az előadók igyekeztek megoldásokat vázolni ezen problémák kezelésére, azonban tisztázatlan kérdések továbbra is fennállnak.

Krokodil a háznál?!

A krokodilfélék beszerzése elvileg nem jár nagy kiadással, ha közönséges fajokból szeretnénk vásárolni. Már csak azért sem, mert trópusi telepeken nagyüzemi módon is tenyésztik őket. Hazánkban a fajok nagy részét csak intézményes keretek között lehet legálisan tartani. Ez alól kivétel a tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis) és a két törpekajmánfaj (Paleosuchus palpebrosus, P. trigonatus).

Miért kell Új-Zélandról hozni a hagymát?

Nagyon messze van Új-Zéland, mégis egyre több hagyma érkezik ebből a távoli országból Európába és Magyarországra is. Európában több hagymatermő nagyhatalom is van, például Spanyolország, Hollandia, de Lengyelországot és Németországot is ide sorolhatjuk. Mi történt a hagymával?

Egyelőre csak néhány megyében látványos mértékű a vaddisznógyérítés

Bár pontos adatok nincsenek, az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének megállítására elrendelt vaddisznógyérítés a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerint folyik, és a vadászok, valamint a házisertés-tartók kártalanítására már több mint 4,6 milliárd forintot fizettek ki.

Egy színesebb zöldség-gyümölcs ágazat a fenntartható jövő kulcsa

Sokszínűbb gondolkodásmódra, friss ötletekre van szükség, hogy a globális problémákkal kezdeni tudjunk valamit, vagyis nemcsak nőkből van többre szükség, de általában véve színesebb és összetettebb közösség kell a döntéshozatali szintre. Másodszor rendezték meg a nemzetközi zöldség- és gyümölcskereskedelmi üzletben érdekelt nők világtalálkozóját, ebből az alkalomból nyilatkozott így a téma egyik elkötelezettje.

Veszélyben a keskenyszájú orrszarvú: túl sok antibiotikumot használunk

Új veszély fenyegeti a kenyai Ruma Nemzeti Parkban élő keskenyszájú orrszarvúkat: az antibiotikum-rezisztencia, amelynek oka a kutatók szerint az antibiotikum féktelen használata mind az emberek, mind a haszonállat-állomány körében a kelet-afrikai országban.

Friss zöldségek automatából

A német Westermann cég a már korábban telepített tej- és tejtermék „Non­stop-Shop” automatáinak szolgáltatását friss zöldségek és gyümölcsök értékesítésével bővítette, új lehetőséget teremtve a közvetlen termelői és termőhelyi értékesítésben, illetve a friss élelmiszerek éjjel-nappali beszerzésben.

Egy kis odafigyeléssel sokat segíthetünk a méheknek

A fűnyírással érdemes óvatosan bánni, erre figyelmeztet a Brit Ökológiai Társaság új elnöke.

Jól jött a sertéspestis a magyar sertéságazatnak

A sertéspestis pusztítása miatt egekbe szöktek a termelői árak, ami forrást biztosít a gazdaságoknak a korábbi veszteségeik csökkentésére, sőt olyan beruházásokra is, amelyeket eddig nem tudtak végrehajtani a sertéstartók - írja szombati számában a Magyar Nemzet.

Malacok a kilencedik emeletről

Egy kínai vállalat olyan célokat tűzött ki, amit korábban kevesen mertek: 7, 9 és 13 emeletes sertésfarmot épített, az egyedi rendszer célja a biobiztonság és a költségcsökkentés.