Back to top

Négy éven belül az afrikai sertéspestis eljut Németországba

Egy számítógépes modell szerint az afrikai sertéspestis közel négy év alatt eléri Németországot – hangzott el a kínai Chongqing-ben rendezett nemzetközi állatorvosi kongresszuson.

A kongresszus, amelyen több mint ötezer állatorvos vett részt nagy figyelmet szentelt az afrikai sertéspestis (ASP) fenyegetésére és terjedésére, mely Kelet- és Közép-Európa egyre több országát érinti. A wroclawi kutatóintézet lengyel tudósa, Andrzej Jarynowski csapatával egy korai figyelmeztető elemzést készített az ASP európai terjedéséről.

A csapat 2014 februárjától 2017 novemberéig 3,230 fertőzéses esetet elemzett.

A számítógépes modellhez minden egyes kitörési pont adatait rögzítették, pontos idő és helymeghatározással.

Az adatok elemzése során arra a következtetésre jutottak, hogy a vírusos betegség nyugat felé terjed, megközelítőleg 200 km/év sebességgel. Dr. Jarynowski úgy fogalmazott, hogy még, ha a fertőzéssel korábban érintett régiók epidemiológiai helyzete a közeljövőben stabilizálódik is, a vírus terjedése akkor sem áll meg. Az afrikai sertéspestis megjelenésére legkésőbb négy év múlva a németországi vaddisznóállományban is számítani lehet.

Dr. Jarynowski, aki a kongresszuson kutatói díjat kapott, utalt arra, hogy a vírus terjedését felgyorsíthatja az emberi felelőtlenség, mint azt a korábbi esetekben láthattuk.  Az emberek, akik felelőtlenül foglalkoznak a fertőzött húsokkal vagy a hasított testekkel, illetve megszegik a korlátozásokat felelősek azért, hogy az ASP vírus ilyen gyorsabban terjed Európában.


Afrikai sertéspestisben megbetegedett sertés - jellemző tünet a bőrön megjelenő apró, piros foltok
Fotó: Lina Mur

Dr. Jarynowski szerint az európai hatóságok túl nagy figyelmet fordítanak a teherautó-vezetők kockázatára, akik félig evett szendvicseket hagynak szétdobálva az utak szélén - ugyanakkor figyelmen kívül hagyják a mezőgazdasági dolgozók vándorlásának veszélyét. Véleménye szerint a mezőgazdasági alkalmazottak jelentik a legnagyobb kockázatot az ASP terjesztésében, akik a fertőzés sújtotta területekről nyugatabbra mennek munkát vállalni.

A konferencia egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy bizonyíték van arra, hogy azokon a területeken, ahol az ASP fertőzés megjelent, másfél évvel később a vaddisznó populáció drámai, akár a 80 százalékot is elérő mértékben lecsökkent.

Forrás: 
PigProgress

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mangalica: a fajta második újraélesztése

„Az elmúlt évben a mangalica egyesület hajója viharos vizekre került, de mind ez ideig sikerült a felszínen tartani azt!” Ez a nem túl vigasztaló kijelentés a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének debreceni közgyűlésén hangzott el. A tenyészetek száma tavaly csökkent, amiben közrejátszhatott az is, hogy április 23-án hazánkban is megjelent az afrikai sertéspestis.

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

A tollazat az egészség tükre: húsgalambjaink vedlése

Vedlésen azt a folyamatot értjük, amikor a galambok régi tollaikat eldobják, újakra cserélik ki, és a folyamat során a test védőtakarója megújul. A tollak saját maguktól nem tudnak megújulni, az új tollakat a szervezetnek kell kitermelnie.

Esőjelző tehéncsorda – jobb mint a barométer?

A tehenek tényleg előre érzik a közelgő esőt? Vajon ezért fekszik le egy egész csorda? Mennyire igaz, ha igaz egyáltalán, és miért teszik ezt a tehenek?

Afrikai sertéspestis Lengyelországban: 8000 sertést kellett leölni

Május végén Lengyelországban, alig 10 kilométerre Fehéroroszországtól, újabb afrikai sertéspestis (ASP) kitörést észleltek. A betegség ezúttal egy 750 kocát tartó nagyüzemi telepen jelent meg, ahonnan a malacokat a környékbeli gazdaságoknak értékesítették hizlalásra. A fertőzés miatt több mint nyolcezer sertést kellett leölni, illetve megsemmisíteni a környéken.

A méz ára

Miután az Aldi akciója heves vitát váltott ki a német méhészek között – az áruházlánc "csak" 4,99 Euróért értékesítette a félkilós hazai mézet-, a német méhészújság (Deutsches Bienenjournal) legújabb számában két cikket is szentel a méz árának, melyekben többek között a főállású méhészek megélhetési nehézségeiről, valamint a helyzet javításának két lehetőségéről értekezik.

Nőtt a német borexport az első negyedévben

Németország 67,3 millió euró értékben exportált bort az idei első negyedévben, ami 2,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A Kínában pusztító sertéspestis áremelkedéshez vezet

Az USA és Kína között dúló kereskedelmi háború nem az egyetlen dolog, ami a mezőgazdasági kereskedelmet sújtja. Mivel Kína a sertéspestis-járványtól is szenved, így több sertést kell importálnia, ami vi­­szont világszerte a hús árának emelkedését okozza.

Az élelmiszerbiztonság az állatnál kezdődik

Alapigazság, hogy csak egészséges állománnyal lehet biztonságos élelmiszert termelni. A nagyüzemekben, ahol az állatállomány koncentráltan található (tejtermelő szarvasmarha, sertés, baromfi), fejlett, számítógépes rendszerekre alapozott technológiákat alkalmaznak, amelyek idejében és megbízhatóan jelzik, ha az állomány valamelyik egyedének egészségi állapotával baj van.

Megújul az országos madárvédelmi prioritási térkép

Az E.ON segítségével rajzolják újra azt az országos térképet, amelyet a madárbalesetek megelőzésére hívtak életre.