Back to top

A Rábában is van mikroműanyag

A Tisza után a Duna mellékfolyóiban is találtak mikroműanyagot: a Parányi Plasztiktalány projekt során az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutatott ki egy független laboratórium - jelentették be egy környezetvédelmi konferencián június 28-án.

A Laboratorium.hu tudósításából kiderül, hogy ősszel a legnagyobb folyónkon, a Dunán is elvégzik a méréseket a kutatók.

Két újabb hazai folyóban találtak mikroműanyagot - hangzott el Budapesten a Mikroműanyagok a körforgásban elnevezésű konferencián. A június 29-i Nemzetközi Duna Naphoz kapcsolódó tanácskozást a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége (KSZGYSZ) azzal a céllal szervezte meg, hogy felhívja a jogalkotó, valamint az állami, környezetvédelmi és vízipari szervezetek figyelmét a mikroműanyaggal kapcsolatos kutatások eredményeire.

Az eseményen bemutatkozó Parányi Plasztiktalány az első olyan projekt Magyarországon, amelynek célja, hogy megmérje a felszíni vizeink mikroműanyag-tartalmát. A független laboratóriumokat működtető és a projektet koordináló WESSLING Hungary Kft. a 2017-es tiszai vizsgálatokat követően az idén a Dunáról, és annak vízgyűjtőjéről szolgáltat eredményeket.

Bordós Gábor, a laboratórium munkatársa a konferencián elmondta, hogy

egy köbméter Rába vízben 12,1 mikroműanyag található, ez akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet.

Kiemelte, hogy ezek elsősorban nem a Tisza vízgyűjtőjén is detektált, széles körben felhasznált anyagtípusok, hanem precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagok (pl. polyoximetilén).

Az Ipoly mikroplasztik-tartalma viszonylag kicsinek mondható, hiszen itt mindössze 1,7 részecske jelent meg egy köbméter vízben. Ez vélhetően köszönhető annak is, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog.

A folyó átlagos vízhozamával kalkulálva durva becslésként elmondható, hogy még így is akár 3 millió mikroplasztik részecskét szállíthat naponta (mindkét folyó átlagos vízhozama 20 m3/s körül alakul). Az Ipoly mikroplasztik összetétele vegyes, az elterjedtebb anyagtípusok (pl. polipropilén) és kisebb mennyiségben gyártott (például játékokhoz, műszerfalakhoz alkalmazott akrilnitril-butadién-sztirol, ABS) műanyag is kimutatható volt.

A WESSLING az elmúlt években végezte el az első magyarországi méréseket:

a Tiszán a PET Kupa keretében Dombrádnál a 300 µm-nél nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben. A Tisza-tóból származó mintában 23,1, míg a Tisza-tavat tápláló Eger-patakból és a Tisza tiszafüredi szakaszából 9,5-9,9 100 µm-nél nagyobb részecske jelent meg egy köbméter vízben.

A kimutatott műanyagok jellemzően a széles körben felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol anyagból álltak.

A mintavételi módszer folyamatos fejlesztésének eredményeképpen a jelenleg alkalmazott rozsdamentes szűrőházakban található szűrők már nem csak 300 vagy 100, hanem egészen 60 mikronos nagyságtól képesek befogni a mikroműanyagokat egyre nagyobb térfogatú minta átszivattyúzása mellett (minderről a PPT projektnek otthont adó mikromuanyag.hu honlap mikromérés menüpontjában olvashatnak részletesebben).

Fotó: Laboratorium.hu

A Parányi Plasztiktalány partnere az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), a Rábán az Észak-Dunántúli, az Ipolyon a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kollégái segítettek a mintavételi helyszínek kijelölésében, a csónakok biztosításában. A szivattyúzás közben a csónakot kifeszített kötél mentén lassan keresztül vontatva lehetővé vált egy keresztszelvény menti mintavétel. A WESSLING szakemberei mindkét mintavételi helyen több, mint 2.000 liter mintát szűrtek át.

Mi az a mikroműanyag?

A környezetbe kerülő elképesztő mennyiségű műanyagból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak, ami már önmagában is nagy veszélyt jelent. Mindez fokozottan érvényes a mikroműanyagokra, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. A műanyaghulladékok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél kisebb mikrorészecskék már most hatalmas globális kihívást jelentenek, kutatásuk és szabályozásuk éppen ezért rendkívül sürgető feladat.

A Parányi Plasztiktalány projekt célja, hogy felmérje a természetben, konkrétan a felszíni vizeinkben jelen lévő mikroműanyagok mennyiségét. A projektet vezető laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. 25 éve végzi akkreditált környezetvédelmi vizsgálatait Magyarországon, a mikroműanyagok kutatásában is úttörő szerepet tölt be.

Mikroműanyagok a mikroszkóp alatt. A precíz minta-előkészítés után így határozzák meg a laboratórium szakemberei az egységre jutó parányi plasztikok számát.
Mikroműanyagok a mikroszkóp alatt. A precíz minta-előkészítés után így határozzák meg a laboratórium szakemberei az egységre jutó parányi plasztikok számát.
Fotó: Laboratorium.hu

Partnerei – az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz), PET Kupa, Csodák Palotája – segítségével pedig a PPT projekt során a Duna és mellékfolyói mikroműanyag-tartalmát térképezi fel, és az eredmények ismeretében felhívják a figyelmet az új globális környezeti veszélyre.

A mikromuanyag.hu honlapon hiánypótló tudástárat hoztak létre a témában (szószedettel, háttéranyagokkal, szakcikkekkel, magyarázatokkal), az információkat a Facebookon is közzéteszik.

A KSZGYSZ által szervezett és a Nemzetközi Duna Naphoz kapcsolódó szakmai fórum célja a meglévő mikroműanyag kutatási eredmények ismertetése mellett az volt, hogy az egyes érintett iparágak megoszthassák egymás között a tudást, és megoldási lehetőségeket dolgozhassanak ki. Éppen ezért annyira fontos a szabványosítás megkezdése és a döntéshozók, törvényalkotók bevonása már ebben a korai fázisban - foglalta össze Bordós Gábor a rendezvény zárása során megrendezett műhelymunka eredményét.

A konferenciát délután a Külgazdasági és Külügyminisztérium, Duna Régió Stratégia Miniszteri Biztosi Titkársága által szervezett nemzetközi szakember találkozó követte, ezzel is erősítve a két kezdeményezés eredményességét.

Forrás: 
Laboratorium.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így fakasztanak vizet a levegőből Etiópiában: egy fügefa féle adta az ötletet

Tiszta ivóvíz a levegő tavaiból… A tiszta víz hiányának problémája világszerte több mint egy milliárd embert érint. De vizet nem csak a földből nyerhetünk, a légkör mindenhol adott és tartalmazza a víz elképzelhető legtisztább formáját. Ebből kifolyólag lehetővé válik, hogy egy ügyes szerkezettel ivóvízhez jussunk még a legaszályosabb, legszárazabb helyeken is.

Új, biológiailag lebomló műanyag, ami napfény és levegő hatására bomlik

A műanyaghulladék akkora problémát jelent, hogy a világ egyes részein árvizeket okoznak. Mivel a műanyag polimerek nem bomlanak le könnyen, a műanyagszennyezés folyók egészét is képesek eltömíteni. Ha a tengerbe kerülnek, hatalmas úszó szemétfoltokban hömpölyögnek.

Hulladékkezelési útmutatás a SPAR saját márkás csomagolásain

A hulladékgyűjtés egyszerűsítése és hatékonysága érdekében a vállalat idén nyártól jól áttekinthető piktogramokkal látja el saját márkás termékeinek csomagolását annak érdekében, hogy a vásárlók megismerjék, melyeket tehetik a szelektív hulladéktárolókba vagy éppen a kommunális gyűjtőkbe.

Számos tényezőtől függ az őz agancsminősége

Az őz hazánkban mindenütt előforduló nagyvadfajunk. Nagyvadas esetében kevésbé, apróvadas területen viszont jelentős bevételi forrást jelent a vadásztársaságoknak. A magyarországi őzbakok minőségét fémjelzi, hogy külföldi vadászok rendszeres visszatérők hazánkba a kisebb-nagyobb agancsú bakok elejtése miatt. De vajon mi határozza meg a „mindenki nagyvadjának” mondott őz agancsmennyiségét?

Az esőhöz hasonló hatékony öntözés: kísérleti gazdaság az Univer-Agro Kft.-nél

Az UNIVER-Agro Kft. belátta, hogy a korábban felszín alatti vízből táplálkozó öntözés vízkapacitása kevés. Ezért konzorciumot alakítottak, egy olyan öntözőmű fejlesztésébe fogtak, amely a Tiszából táplálkozik, és 3-400 hektár öntözését szolgálja.

Elszabadult aranyhalak pusztítják a minnesotai tavak élővilágát

A házi akváriumokból szabadon engedett és a természetben hatalmasra nőtt aranyhalak jelentenek fenyegetést a minnesotai tavak élővilágára és vízminőségére.

Belgiumban legkevesebb 15 halálos áldozata van a heves esőzések okozta áradásoknak

Legkevesebb 15-en meghaltak, négy embert eltűntként tartanak nyilván, több mint 21 ezer ember maradt elektromos áram nélkül a napok óta tartó heves esőzések nyomán kialakult özönvízszerű áradások miatt Belgiumban, az ország déli részén a folyók kiléptek medrükből, sokakat evakuáltak. Luxemburgban szintén ezreknek kellett elhagyniuk otthonukat, Hollandiban katasztrófahelyzetet hirdettek és Németországban is hasonló a helyzet.

Műanyag csomagolás: mi lesz helyette?

A zöldség-gyümölcs értékesítést is érinti, hogy július 1-jétől többféle csomagolóanyagot kivonnak a forgalomból. A meglévő készletek azonban még felhasználhatók, így az átállás zökkenőmentes lesz. Nemcsak az éttermi polisztirol dobozoknak mondunk búcsút, hanem habtálcás zöldséget, gyümölcsöt sem vásárolhatunk. Főként a rövid használati idejű műanyag csomagolóeszközök tűnnek el.

A Tisza-szabályozás szabadtéri emlékmúzeuma a mártélyi holtág

Az ember egyrészt a lehetőségekhez mérten természetes állapotában szeretné megőrizni a holtágat a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben, másrészt pedig a saját igényei szeretné alakítani. Nem könnyű megtalálni az egyensúlyt.

A növényvédőszeres göngyölegek visszagyűjtéséért indul kampány

A Cseber Nonprofit Kft. közös kampányra hívja fel az agrárium szereplőit a „Három a magyar igazság” elnevezésű szemléletformáló program részeként. A kezdeményezés lényege a szakszerűen megtisztított növényvédőszeres műanyaggöngyölegek visszagyűjtése és újrahasznosítása, melyet a Nébih is messzemenően támogat.