Back to top

Rekordmennyiségű erdei gyümölcs a Pilisben

Rekordmennyiségű erdei gyümölcs termett az idei évben a Pilisi Parkerdő magasabban fekvő területein. A Pilisbe indulóknak érdemes figyelniük a gyümölcsök érésére, és a túrára kosarat, vagy dobozt vinni, amelybe napi két kilónyi bogyót szüretelhetnek.

Június-júliusban málnát talál, aki az erdőben jár
Június-júliusban málnát talál, aki az erdőben jár
A természetjárók június-július fordulóján rég nem látott tömegű málnával találkozhattak a Dobogókő környéki erdőkben, a parkerdő munkatársai szerint augusztusra rekordnak számító szedertermés is várható - olvasható a Pilisi Parkerdő Zrt. MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

Nemcsak az időjárás kedvezett a bogyós gyümölcsöknek a főváros környéki kirándulóhelyeken, hanem a Pilisi Parkerdőt érintő 2014-es jégkárral is összefüggésbe hozható az idei kiváló termés.

A négy évvel ezelőtti katasztrófában megsérült fák lombkoronájának záródása ugyanis annyira lecsökkent, hogy az alattuk élő lágyszárú- és cserjefajok még több fényhez, nedvességhez és tápanyaghoz jutottak, amely többek között a nagy mennyiségű málna- és szedertermést is biztosítja.

Szedret majd augusztusban lehet szedni
Szedret majd augusztusban lehet szedni
Mindkét vadon termő gyümölcs őshonos a Pilisi Parkerdő területén, és pont az a magasabban fekvő régió biztosítja számukra a legjobb életfeltételeket, amelyet a jégkár a legerősebben érintett. Az elmúlt években ezért ezek a növények gyorsan elszaporodtak, és a nyár eleji csapadékos, de meleg időjárásnak köszönhetően rekordnagyságú termést hoztak.

Az erdei gyümölcsök a Pilisi Parkerdő területén a legalapvetőbb szabályok betartásával szabadon szedhetők.

Gyümölcsökre, gyógynövényekre, vagy a gombákra egyaránt vonatkozik, hogy csak személyes fogyasztásra gyűjthetők, naponta és fejenként legfeljebb két kilogramm mennyiségben. Aki ennél többet szeretne felhasználni, vagy értékesíteni szeretné az erdőben szedett gyümölcsöket, annak a Pilisi Parkerdő helyi erdészetének írásos engedélyére van szüksége. A részletes szabályok a parkerdo.hu oldalon is olvashatók.

A júliusban érő málna és az augusztusban szedhető szeder is sokféleképpen hasznosítható. Azon túl, hogy a túra során üdítő csemegének számítanak, ízletes lekvár vagy szörp készíthető belőlük, de hosszabb távon akár fagyasztva is tartósíthatók.

A gyümölcsérés időszakában a Pilisi Parkerdő erdei iskoláinak programjában is szerepel a lekvárfőzés, így például a visegrádi Mogyoró-hegyen található Madas László Erdészeti Erdei Iskolában táborozó csoportok is készítenek lekvárokat, amelyeket az őszi és a téli időszakban érkező látogatók is fogyaszthatnak.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az átlagosnál kevesebb alma terem idén hazánkban

Az előzetes termésbecslések alapján idén mintegy 450 ezer tonna almatermés várható Magyarországon, ami 25 százalékkal elmarad az átlagtól. Hazánkban az egy főre eső étkezésialma-fogyasztás 12-15 kg/év.

Növényvédelmi előrejelzés – Kevesebb moly rajzik

Növényvédelmi téren bőven akad tennivaló annak ellenére, hogy az almamolyrajzás intenzitása most éppen csökkent kicsit, a többi molyból pedig alig fognak a csapdák valamennyit. Erős az almafalisztharmat-fertőzés, továbbá kedvez az időjárás a szőlőperonoszpóra és a többi szőlőbetegség számára is.

Ezt az ételt dobjuk ki leggyakrabban

Többnyire olyan ételt vásárolunk, amire valóban szükségünk van, emellett a többség rendszeresen figyeli a lejárati időt, és nem dob ki még le nem járt ételt – derül ki a K&H lakossági kutatásából. Ha mégis lejár a szavatossági idő, akkor leginkább zöldség, gyümölcs, tejtermék, felvágott és pékáru landol a kukában.

Cukormentes étcsokoládét fejlesztett a Nestlé

A Nestlé bemutatta 70 százalékos étcsokoládé termékét, mely szinte teljes mértékben kakaógyümölcsből készült és nem tartalmaz hozzáadott cukrot.

Lengyelország, a ribizli nagyhatalom

A legnagyobb ribizli termelő az Európai Unióban Lengyelország, a világon pedig a dobogó második fokán áll, egyedül Oroszország előzi meg.

Matricával a minőségért

Ismét dinnyekóstolóra várták a pécsieket a Kossuth téren. A Nemzeti Agrárkamara Baranya Megyei Szervezete és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete szervezésében került sor idén az évente megrendezésre kerülő eseményre, ami nagy érdeklődés mellett zajlott le.

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

Tízévnyi élmény a Nyírségben

Fontos dátumhoz érkezett a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola: az oktatási intézményt éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben alapította a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A cél azóta is változatlan: erdőpedagógiai foglalkozásokon megismertetni a gyerekeket az erdő élővilágával, a fenntartható erdőgazdálkodással és megszerettetni velük az ERDŐ-t.

Miért dobjuk ki azt az élelmiszert, amit emberi fogyasztásra termelünk?

Évente 1.3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a világon. Az elpazarolt élelmiszerek nemcsak több hulladékot jelentenek, hanem elpazarolt energiát és szükségtelen üvegházhatású gázkibocsátást is. Számos módszer van arra, amellyel a háztartások kis odafigyeléssel csökkenthetik a kidobott élelmiszer mennyiséget és ezzel pénzt is spórolhatnak.

Fagyvédelem légkeveréssel

A globális klímaváltozás hatására gyakoribbak a különböző időjárási szélsőségek, amelyek a gyümölcstermesztésben is erőteljesen éreztetik hatásukat. A legnagyobb pusztítást a tavaszi fagyok okozzák, amelyek ellen csak korlátozottan lehet védekezni. Olyan új fagyvédelmi technológiát mutatunk be, amelyről még nincsenek hazai tapasztalatok, működéséről, hatékonyságáról külföldi szaklapokból tájékozódhattunk.