– Bár az EU Ecophyto terve előírta, hogy 2018-ig a kijuttatott növényvédő szerek mennyiségét ötven százalékkal csökkenteni kell, ezidáig ez a cél nem valósult meg – magyarázta Szabó Péter. A Pannon Egyetem Georgikon Karának egyetemi oktatója, a Balatonbogláron rendezett országos szőlőtermesztési és borászati tanácskozáson számolt be a hazai és nemzetközi tendenciákról.
A szakember kiemelte, hogy a társadalmi elvárás is jelentős az egészséges környezet fenntartása iránt. Eközben fontos szempont a gazdaságosság is, a rezisztens szőlőfajták alkalmazásával jelentős költségmegtakarítás érhető el.
A szőlő gazdaságilag fontos károsítóit – a lisztharmatot, a peronoszpórát, a filoxérát és a fekete rothadást – a 19. században hurcolták be Amerikából. Nem véletlen, hogy hamarosan megindult a rezisztencia-nemesítés. Az akkori szakemberek célja az ideális szőlőfajta előállítása volt, amiben az amerikai fajok ellenállóságát és az európai szőlők minőségét tervezték egyesíteni egy genotipusba.
Bár az első sikerek a franciákhoz kötődnek, de a magyar nemesítők is hamar a bemutatták a maguk fajtáit. A nevek hosszan sorolhatók, s csak néhányat emelnénk ki közülük, Füri József, Szegedi Sándor, Kozma Pál mellett a születésének 100. évfordulóját idén ünneplő Csizmazia Darab József munkásságára érdemes felhívni a figyelmet. Mára a Bianca – amelyet hazánkban több mint ötezer hektáron termelnek – a gazdák körében nem csak a határon innen és túl ismert, de további nemesítésekben, mint kombinációs alapot is felhasználják. Az Aletta, a Kunleány, a Zalagyöngye, a Néró új virágkorát éli, megtalálva azt a borászati technológiát, fogyasztói réteget, amely igazolja létjogosultságukat.
– magyarázta Szabó Péter, hogy ez a munka azóta is tart. Szőlőtermesztésben folyó kutatások közt a legfontosabb a fehér borszőlő fajták keresztezéses nemesítése és klónszelekciója, az alanyfajták keresztezéses nemesítése és klónszelekciója, amelynek eredményeként számos fajta részesült állami elismerésben, áll fajtabejelentés alatt, illetve tervezett a bejelentése.
A hazai nemesítő műhelyekből mára 11 fehérbort, 4 vörösbort és 7 csemegeszőlőt adó fajta került ki.
