Back to top

Kizárólag a méhpusztulás okait kutatja a Nébih laboratóriuma

Folytatódik a hazai méhek tömeges pusztulása. Egyelőre az okok ismeretlenek, de minden hivatalos szerv teljes erőbedobással dolgozik a problémán. A hét végén egyeztetett az Agrárminisztérium, a Nébih és a méhész szakma. Bross Pétert, az OMME elnökét kérdeztük a fejleményekről.

Korábban megírtuk: amint virágba borultak a napraforgótáblák, elkezdtek pusztulni a méhek – távol a kaptártól, a termőföldeken. Az teljes szakma megmozdult, hogy mielőbb felderítsék a rejtélyes mérgezés hátterét.

A hét végén szakemberek egyeztettek arról, melyek legyenek a következő lépések.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke
Bross Péter,
az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke foglalta össze lapunknak a tanácskozás eredményeit:

Nagy István agrárminiszter, mivel saját maga is méhész, mélységesen együtt érez azokkal a szakemberekkel, akiket érint ez a mérgezés. Teljes körű támogatásáról és átfogó együttműködésről biztosította a szakmát. Egyetértett abban is, hogy tarthatatlan a jelenlegi állapot, miszerint kinyílik egy szántóföldi, méhvonzó kultúra és szinte már másnap eltűnnek a méhek a kaptárakból.

Vizsgálatok minden fronton

Egyelőre nem ismerjük a mérgezés hátterét, de a pénteki találkozón, a Nébih két érintett igazgatóságával – a Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság és az Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság – illetve az agrártárca képviselőivel arra jutottunk, hogy a méhész egyesületnél bejelentett eseteket kivizsgálják.

Első lépésként a méhészek számára küldenek ki a Nébih munkatársai kérdőíveket, melyekből származó információk feldolgozása hasznos lehet a további sikeres vizsgálat érdekében. Többek között a mérgezés pontos helyének feltüntetésével, a növénytermesztés közvetlen előzményeinek részleteiről tájékozódhatnak.

Sajnos eddig a károsult méhészek mindössze 20 százaléka küldte vissza ezt a kérdőívet, pedig adatok nélkül nem tudunk előbbre jutni, így ezúton is kérem az érintetteket, hogy segítsék a munkánkat.

Továbbra is heti mintegy 30 méhész ír a mehmergezes@omme.hu e-mail címre, mert őket is elérte ez a tragédia, így ma már több mint 400 esetet ismerünk – kutatási anyag lenne bőven, de kellenek a részletes információk.

Emellett az érintett gazdák is kapnak egy kérdőívet, melyben a szakemberek arra kérdeznek rá például, hogy milyen növényvédelmi eljárást alkalmazott a gazda, vagy épp milyen fajtájú magokat vetett.

A széleskörű vizsgálat jól látható módon két irányba tart. Egyrészt a méhcsaládok állat-egészségügyi vizsgálata folyik. Ehhez hozzá kell tennem, hogy sajnos nincsenek adataink a méhek mérgezés előtti állapotáról. Ha pedig egy méhcsalád tönkremegy, akkor már biztos találnak valami bajt a szakemberek. Kicsit közérthetőbben fogalmazva: ha engem kiraknak a sivatagba étlen-szomjan pár napra és utána megvizsgálnak, akkor biztos hogy számtalan problémát találnak nálam is, hiába voltam makk egészséges a megpróbáltatások előtt. Ezért abban egyeztünk meg, hogy nem ez lesz a kutatás fő fókuszában.

A növénytermesztéssel kapcsolatban a Nébih elrendelte a még virágzó napraforgótányérok és a kukorica vizsgálatát is.

Teljes gőzzel, egy helyen

Az országban jelenleg négy Nébih laboratórium működik melyek lefedik a teljes magyar élelmiszerlánc vizsgálatához szükséges teendőket. A velencei laboratóriumból szinte minden feladatot átcsoportosítottak a többi intézménybe, így Velencén emelt teljesítménnyel szinte kizárólag a méhpusztulások helyszínein vett mintákat vizsgálja a labor.

A tárca teljes támogatása

Az agrárminiszter az erőforrások és anyagi lehetőségek tekintetében is az ügy felderítése mellett teljes mértékben elkötelezett. A héten megnevezzük a Hatóság felé azokat a szakembereket, akiket javaslunk abba a munkacsoportba, amelyik a folyamatosan beérkező adatokat fogja elemezni.

A munkacsoport tagjai többek között: ökotoxikológus, méhész, agrármérnök, növénynemesítő, növényvédelmi szakember, állatorvos és még sorolhatnám.

Ki kell hangsúlyoznom, hogy jelenleg az okok feltárása folyik. A probléma felettébb komplex, mindenkinek elfogulatlanul és főleg türelemmel kell dolgoznia az ügyön. Rengeteg információt kell a szakembereknek értékelniük, nem mehetünk el egyetlen, elsőnek jelentéktelennek tűnő bejelentés, megfigyelés mellett sem, hiszen az élet már igazolta: sok nagy felfedezés is nem várt, nem tervezett véletlenek egybeesésével születtek. De az is lehet, hogy sokkal egyszerűbb a megoldás, mint gondolnánk, lehet, hogy évek óta bevált, eddig gondot nem okozó dolog az idén elpusztította a méheket. Mi lehet az oka ennek? A rendkívül rövid tenyészidő? A sok eső? A hideg éjszakák? A napraforgó fajtája? És még lehetne sorolni, de egy a lényeg: meg kell találni az okokat, jövőre nem ismétlődhet meg a jelenség.

Ha sikerül átvészelnünk ezt az időszakot, a távolabbi jövő egyértelműen biztató. Ahogy Nagy István fogalmazott: számíthatunk a támogatására, így most lehetőség nyílhat a méhész szakma rég dédelgetett álmainak megvalósítására is.

Egy egységes ágazat most megjelölheti a legfontosabb feladatokat az országos szintű fásítástól, méhlegelők létrehozásától kezdve a mézminősítéssel kapcsolatos problémák megoldásáig, mely feladatokhoz támogatást kapunk.

Kiemelném az ázsiai tömegmézek piacromboló hatását, melyre itthon minőségi mézzel válaszolhatunk. Meg kell találni a kifogástalan magyar mézek exportlehetőségeit még Ázsiában is, melyre most lehetőséget látunk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Belgium sikere az afrikai sertéspestis elleni küzdelemben

Minden országnak, ahol az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa már megjelent, hetente jelentenie kell a járványhelyzet alakulását az Állategészségügyi Világszervezetnek (OIE). Ez akkor sem maradhat el, ha nem történt újabb megbetegedés, elhullás. Belgium az elmúlt héten először hagyhatta üresen az újabb esetek/megbetegedések közlésére szolgáló sort az adatlapon.

Búza Egyiptomba, disznóhús Kínába

A Vajdaságban jól tűrik a nyári meleget a tavasszal elvetett haszonnövények, a legnagyobb területen termesztett kukorica és szója már virágzik. A májusban és júniusban jegyzett 250–300 milliméter csapadéknak köszönhetően úgy néz ki, egyelőre nem lesz gond a növényzettel, nedvesség a földben van elegendő.

Kis kerti tavaink ideális lakója: pettyes víziteknős

A hazai mocsári teknősök terráriumi tartása kizárt, hiszen azok védett állatok. Ám egy Észak-Amerikából származó, közeli rokonfajt egyre többen szaporítanak Európában. A pettyes víziteknősök (Clemmys guttata) ára még mindig elég borsos, de olykor-olykor feltűnnek a hazai szakkereskedésekben szaporított, eladó példányaik.

Méhlegelő a buszvárók tetején

A hollandiai Utrecht városában több száz buszváró fülkék tetejét telepítették be nektártermelő növényekkel a méhek számára. Az összesen 316 létesítmény tetejét zömmel varjúhájjal ültették be. A zöldtetők nemcsak a mézelő és poszméhek számára nyújtanak élelemforrást, hanem a finom szállópor-szemcséket is megkötik és az esővizet is fölfogják.

A vidék biztonságáért együttműködik az agrártárca az Országos Polgárőr Szövetséggel

A tanya- és a zárkerti programok, a többmilliárdos mezőgazdasági beruházások révén fejlődik, vagyonában is egyre gyarapodik a magyar vidék, melynek védelme valamennyiünk számára fontos. Különösen a tanyás térségek, mezőgazdasági külterületek személy- és vagyonvédelmében jelentős segítséget nyújtanak a polgárőrök, akiknek áldoztatos munkáját nem tudjuk eléggé megköszönni – fogalmazott Feldman Zsolt szombaton, a VIII. Országos Lovas Polgárőr Szemlén.

Hízómarhák hűtése kánikulában - Olaszországi tapasztalatok

Az éghajlatváltozás egyre gyakoribb és hosszabb ideig tartó, nagy hőséggel járó napokat hoz magával. Ez hatással van a hízóállatok teljesítményére: a termelés csökken, amint a hőmérséklet meghaladja a 25 °C-os küszöböt.

Kajsziidény közepén Tordason

A világ kajszinemesítői elsősorban korai és még koraibb fajták létrehozásán dolgoznak, a fajtaoltalomra bejelentett újdonságok kétharmada a korai és középkorai érésidőbe tartozik. A középidőben érő fajták száma csak az utóbbi években kezdett gyarapodni. Ezeket a mi fő fajtánkkal, a Magyar kajszival egy csoportban érő kajszikat mutatták be a Nébih tordasi fajtakísérleti állomásán.

A méheket nem zavarja a szélturbina

Az egész világon elterjedt az a nézet, hogy a szélerőművek károsítják az emlősöket és a madarakat, akkor károsítják a rovarokat, beleértve a méheket is. Egy lengyel méhész – kutató két éves kísérlete az ellenkezőjét bizonyította.

Vissza nem térítendő csekély támogatás méhészeknek

Azon méhészek számára, akik 2018. november 15. napján a Tenyészet Információs Rendszerben (TIR) nyilvántartott méhállománnyal rendelkeztek, vissza nem térítendő mezőgazdasági csekély összegű támogatás nyújtható.

Átmeneti segítség a csemegekukorica- és zöldbabtermelőknek

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a Sumi Agro Hungary Kft. kérelmére két készítményre adott ki szükségfelhasználási engedélyt június 26-től augusztus 31-ig, egyebek közt csemegekukorica és zöldbab-állományokban.