Back to top

Nemcsak az erdőterület, de a fafajösszetétel is befolyásolja a klímaváltozást

A sötétebb fák több hőt nyelnek el, mint a világosabbak, ezért jobban melegítik a földet. Egyáltalán nem mindegy, milyen fafajt ültetünk.

Egy új francia tanulmány szerint már az 1750-es években ültetett fák is hozzá­járultak a globális felmelegedéshez, mert a széles levelű fajokat akkortól többnyire tűlevelű­ekre, így például fenyőre cserélték - írja a duol.hu.

A tűlevelű fák jóval sötétebbek, ezért több hőt nyelnek el, mint például a tölgy- vagy a nyírfa, ez pedig kedvez a felmelegedésnek.

Ez a tényező Európa-szerte majdnem 0,12 fokkal növelte a hőmérsékletet ez idáig. A gyorsabban növekvő és kereskedelmi szempontból értékesebb fafajok, például az erdeifenyő vagy a norvég lucfenyő telepítése is jelentős hatást gyakorolt az erdők fényvisszaverő képességére, és megváltoztatta a talaj kipárolgásának jellegét is.

A sötétebb tűlevelű fák több hőt nyelnek el
A sötétebb tűlevelű fák több hőt nyelnek el

Magyarországon 2016-ban több mint 2,59 millió hektár volt az erdőterületek nagysága, ami 150 ezer hektárral több, mint 2000-ben. A legtöbb fa akác, aztán jönnek a tölgyerdők, majd a cser, ezt pedig az erdeifenyő követi. Ez utóbbi 121 ezer hektáron, főleg a Nyugat-Dunántúlon, legnagyobb területen Vas megyében található a Központi Statisztikai Hivatal 2013-as összefoglalója szerint.

Európa zöld lombozata 1750 és 1850 között drámai mértékben összezsugorodott, a természetes erdőterület alig 200 ezer négyzetkilométerre csökkent – hívták fel a figyelmet a franciaországi Laboratory of Climate Science and Environment kutatói. Az ebben a korszakban kibontakozó ipari forradalom, valamint a hajóépítés faigénye miatt jelentősen csökkent az őshonos fajokból álló erdők területe. Bár a gyors újraerdősítés önmagában jó dolognak tűnik, az új tanulmány megkérdőjelezi az eddigi erdősítések egyértelműen pozitív hatását a klímaváltozással kapcsolatban.

A francia kutatók egy föld­atmoszféra-modell segítségével rekonstruálták az elmúlt 250 esztendő európai erdőgazdálkodásának történetét. Ez kimutatta, hogy amikor emberi ellenőrzés alá került az erdősítés, jóval kisebb lett a szén-dioxid-elnyelés is a vadon növő természetes erdőségekhez képest.

A tanulmány szerzője, Kim Naudts szerint a napjainkban tudatosan telepített erdők is kevesebb szenet képesek megkötni és elraktározni, mint a 250 esztendővel ezelőtti természetes erdőségek.

A klímaváltozást kezelendő a legtöbb kormány főleg erdősítést, faültetési programokat hirdet meg. A világ mezőgazdasági kormányzatainak azonban sokkal jobban oda kellene figyelniük erre a témára, és óvatosabban kezelniük a faültetést, ugyanis egyáltalán nem mindegy, milyen fajokkal és milyen módon folyik az erdőgazdálkodás.

Forrás: 
duol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az építő vezérigazgató

Barkóczi István erdőmérnök két évtizeden keresztül szolgálta a SEFAG Zrt. erdőgazdaságot, azonban vezérigazgatóként kevesebbet élvezhetett a gyakorlati szakmából – a 13 milliárd forintos forgalmú cég nem hagyott sok szabadidőt neki. Ma már nyugdíjasként szenvedélyes kiránduló, rendszeresen járja az erdőt, gombát gyűjt.

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Feltárulnak Gemenc csodái

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének szinte teljes egésze természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett területek nem látogathatók, a védett erdőrészletekben pedig csak szigorú szabályok betartásával barangolhatunk. A Gemenc Zrt. által fenntartott tanösvények, például az interaktív Molnárka tanösvény, ugyanakkor segítik az erdő csodáinak megismerését.

Gyors evolúció zajlik az állatvilágban?

Az éghajlatváltozás nemcsak emberi probléma; az állatoknak is alkalmazkodniuk kell hozzá. Egy ausztrál madárkutató állítása szerint néhány „melegvérű” állat azért növeszt nagyobb csőrt, lábakat és füleket, hogy a bolygó felmelegedésével jobban szabályozhassa testhőmérsékletét.

Vendégház a Börzsöny szívében

Aki igazán eldugott, vagy éppen izgalmas erdei tájat keres, a Börzsönyben mindkettőt megtalálja. Jó kiindulópont a bakancsos túrákhoz az Ipoly Erdő Zrt. Királyréti Erdészetének Tóvik vendégháza a Magas-Börzsöny kapujában. Az exkluzív kialakítású épületegyüttes a fővárosból alig egy órányi utazással elérhető, házias és vadételeket egyaránt kínáló, családias hangulatú, panzió jellegű szálláshely.

Fák öntözése okosan

​​​​​​​Egy új módszernek köszönhetően nagyon sok vizet lehetne megtakarítani a városi fák öntözése során. Az intelligens öntözőrendszerekkel a jövőben minden fa az igényeinek megfelelő mennyiségű vízhez juthat. A kutatást a hohenheimi egyetem részvételével Frankfurtban végezték, a tapasztalatokat a közelmúltban összegezték. 

Elindult a világkiállítás jegyértékesítése

A világ tekintete szeptemberben Magyarországra összpontosul, ugyanis a vadászok, horgászok és természetszerető emberek számára megnyitja kapuit az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. Számos egyedülálló program és látnivaló várja az érdeklődőket a HUNGEXPO területén, továbbá Hatvanban, Keszthelyen és Vásárosnaményban, a rendezvény kiemelt helyszínein.