Back to top

Gazdát cserél a Hungerit Zrt.

Nem jár káros versenyhatásokkal a HUNGERIT Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Zrt. felvásárlása a Csányi-csoport által – állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).

A közvetlen irányítást megszerző vállalat a Csányi Sándor által irányított vállalkozáscsoport tagja; utóbbinak meghatározó területei a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Ezen belül a Csányi-csoport húsipari tevékenysége sertéseket tekintve a teljes vertikumra kiterjed: a tenyésztéstől a vágóhíd-üzemeltetésen keresztül a hús feldolgozásáig; a baromfiknál ennél szűkebb: napos csirkék tenyésztését, illetve bizonyos feldolgozott baromfi termékek előállítását foglalja magában. Ezen túl a Csányi-csoport – egyebek mellett – tejtermékeket gyárt és mezőgazdasági input anyagokat (pl. takarmány, műtrágya) értékesít.

A Hungerit Zrt. és a hozzá tartozó vállalkozások tevékenysége kiterjed a teljes baromfi (csirke, pulyka, kacsa, liba) vertikumra, azaz a tenyésztésre, az elsődleges feldolgozásra valamint a baromfihús-készítmények gyártására és értékesítésére.

A GVH azért indított versenyfelügyeleti eljárást az összefonódás-bejelentés alapján, mert a bejelentés nem tartalmazott minden szükséges információt az összefonódás versenyhatásainak értékeléséhez.

A versenyfelügyeleti eljárásban megállapítható volt, hogy a Csányi-csoport és Hungerit-csoport azonos tevékenysége a feldolgozott hústermékek gyártása és értékesítése, azonban a felek együttes piaci részesedése egyik átfedő piacon sem éri el a 20 százalékot, amely felett a GVH vonatkozó közleménye alapján káros versenyhatások merülhetnek fel. A hatóság a felek kapcsolódó tevékenységeinek (pl. takarmányértékesítés és baromfinevelés) értékelése alapján sem azonosított versenyproblémát, hiszen utóbbiak piaci részesedései sem érték el azt a mértéket, amely felvetné a beavatkozásra okot adó versenyhatások lehetőségét.

Az eljáró versenytanács határozata ezért megállapította, hogy az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon.
Forrás: 
GVH sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fajtaklubot alapítottak az őshonos baromfifajta-tenyésztők

Összefogtak a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségén belül a magyar fajtákat tenyésztő gazdák. Kezdeményezésük mögött semmiféle anyagi megfontolás nincs, céljuk tisztán a hazai baromfi génkincs megőrzése, bemutatása és népszerűsítése.

Erősödő tudatos vásárlói magatartás

A budaörsi Príma Élelmiszer Áruházban a tudatos vásárlói magatartás megerősítéséről tartottak sajtótájékoztatót, ahol a tőkehúsok származási helyének feltüntetésének fontossága kiemelt téma volt. A vásárlók és az ágazati szereplők pozitív visszajelzései alapján az Agrárminisztérium július 15-től a sertéshúsok mellett már a juh-, kecske- és baromfihúsra is kötelezővé teszi a származási jelölést.

Sikeres volt a madárinfluenza járvány elleni harc, indulhat az újratelepítés

Sikerült megállítani a madárinfluenza terjedését Magyarországon, így július 10-től a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elrendelte a megfigyelési körzetek feloldását. Az intézkedéssel párhuzamosan – szigorú hatósági kontroll mellett – megkezdődhet az érintett telepek újratelepítése is.

A szalmaköltő galambok

A galambtenyésztők előszeretettel nevezik szalmaköltő galamboknak azokat a galambpárokat, amelyeknél a tojógalambok nem tojnak, vagy ha tojnak is, a tojások terméketlenek. Ha nem avatkozunk közbe, a madarak a terméketlen tojásokon vagy az üres fészken ülve kotlanak.

Megingott az agrárium válságállósága

A Takarékbank agrárelemzői szerint még az idén csökkenhet az agrár-élelmiszeripari kibocsátás az Európai Unióban. Az élelmiszer termékpályák állapotát és kilátásait bemutató új Takarék AgrárTrend Index alapján, bár kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére, de az elemzők véleménye szerint megingani látszik az agrárium válságállósága.

Madárinfluenza - A járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból a belföldi piacon

A madárinfluenza-járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból az idén a belföldi piacon, ugyanakkor az ágazat helyzetét nehezítették az exportkorlátozások és a koronavírus-járvány - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI érdeklődésére.

„Rókás tojások” Győrszemeréről

A sokak által már jól ismert „rókás” emblémás tojás előállítója, a Fuchs Agrár Kft. újabb fejlesztésen van túl. A közelmúltban átadott győrszemerei telep tartási technológiája a hagyományos „paraszti-tanyasi” és a korszerű nagyüzemi rendszert ötvözi.

A kacsatojástól a hizlalásig

A tojásrakások megkezdése szempontjából a kacsa az egyik legkorábban tojó víziszárnyasunk, amennyiben természetes körülmények között tartjuk. Azonban ez csak általánosságban mondható, mivel egyes fajták esetében ez eltérő lehet. Aki a fajtaválasztáson túl van, fel kell mérnie a lehetőségeket, hol, milyen tojás vagy állat vásárlására van mód.

Mennyit kereshet egy gazdálkodó? Erősen a valós összeg fölé tippeltek a laikusok

Hollandiában tették fel a kérdést egy online felmérésben 13 ezer élelmiszervásárlónak, hogy szerintük adott élelmiszerek árából mennyi marad a termesztőknél. Az eredmény egyértelmű: lényegesen túlbecsülték a gazdák bevételét, átlagosan a valós összeg másfélszeresét feltételezték – számol be róla az agrarheute.com portál.

Tovább erősíti a tudatos vásárlói magatartást az Agrárminisztérium

A sertéshúsok esetében bevezetett jelölési előírás pozitív tapasztalatai alapján újabb termékkörökre terjesztette ki a származási ország egyértelmű jelölését az Agrárminisztérium - közölte Nagy István tárcavezető.