Back to top

Aratókoszorú a Szent István bazilikában

Idén első alkalommal a Szent István bazilikában állították ki a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program keretében elkészült - aratókoszorút, mely a 19 magyarországi megyéből, valamint a határon túli magyarlakta területekről származó búzából font erdélyi motívumokat magában foglaló mű.

Fotó: Greguss Lilla
Tüske Tündének, a Szalma-Kincs-Tár vezetőjének és munkatársainak több évszázados múltra visszatekintő hagyományos technikájának köszönhetően a mintegy 2x2 méteres koszorú valódi remekmű, mely két részből áll. Az egyik koszorú az anyaországot jelképezi, melyet mintegy átölel a határon túl élőket jelképező másik. Ennek szimbolikus jelentősége van: a dupla koszorú az összefogást, nemzetünk összetartozását jelenti, ahogyan a 15 millió búzaszem is a 15 millió magyar összetartozásának szimbóluma. Az összefogás fontosságát hangsúlyozta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, az országgyűlés alelnöke hétfőn, a koszorú kihelyezésének ünnepén. Schnell György püspök a Szent István bazilika plébánosa, a Szent Jobb őre áldotta meg a koszorút. Hangsúlyozta, hogy a katolikusok számára a búza azért is fontos, mert az utolsó vacsorán Krisztus a sok kis búzaszemből készült kenyér színe alatt maradt velünk az eukarisztiában.

A búzakalászokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ közösen gyűjtötte össze a Kárpát-medencéből.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Alig van termőföld, a nap se süt: "trükkös" a finneknél gazdálkodni

Finnországban kevés a növénytermesztésre hasznosítható földterület, ezért az állam szigorú szabályozási rendszert vezetett be védelmükre. A termelők ökológiai szempontból alakítják át a gazdaságaikat.

Meglódult a szója ára

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

Világrekord: 41,4 tonna kukorica egy hektárról

Sikerült új világrekordot elérnie az Amerikában megrendezett országos kukoricatermesztő verseny első helyezettjének. David Hula – korábbi többszörös rekorder – hektáronként 41,44 tonnás termést takaríthatott be.

Tuti tipp: 31-én irány az Ügetőszilveszter!

Közeleg az Ügetőszilveszter, a Kincsem Park szezonzáró, s egyben legtöbbeket megmozgató rendezvénye. A szervezők idén 20 ezer látogatóra számítanak, éppen ezért sokrétű programmal készülnek, mellyel nemcsak a lóversenyek szerelmeseinek kedveznek.

Árutőzsde: emelkedés Chicagóban

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Önjáró robottal a gyomok ellen

A világ első önjáró gyomvizsgáló és térképező robotja már meglátogatott egy brit búzatáblát. A fejlesztők célul tűzték ki, hogy a fenntartható gazdálkodás érdekében, első lépésként piacra dobják a gyomok felderítését végző robotot.

Kedveltebb a külföldi vetőmag, mint a hazai

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet közzétette a 2018-2019 közötti egyéves vetőmagszaporítási és -forgalmazási adatokat. Eszerint a fémzárolt vetőmagok mennyisége csökkent. A gazdák pedig szívesebben választanak külföldi nemesítésű fajtákat.

3,1 százalékkal nőtt a mezőgazdaság termelési értéke idén

A termelési volumen 0,7 százalékos csökkenése, valamint a termelői árak 3,8 százalékos emelkedése következtében a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 3,1 százalékkal nőtt idén a tavalyihoz képest - közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Növekvő gabonaárak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéseiről.

2019 fuzáriumos év volt, de elég kenyérbúza termett

A kalászos gabonák betegségei ebben az évben főleg az ország délkeleti részét veszélyeztették, 2019-ben a bihari térségtől dél felé, egészen Csongrád megyéig feladták a leckét. Nemcsak a termelőknek okozott gondot, hanem a feldolgozóknak, a malmoknak, a takarmánygyártóknak és a pékeknek is.