Back to top

Az inszeminátorok rémálma a mesterséges megtermékenyítés

Nem épp romantikus, ahogy a kismalacok vagy a bocik fogannak, de hatékony. Fantomkoca, műhüvely, spermahűtés, fedezési balesetek – a mesterséges termékenyítés a modern állattenyésztés nélkülözhetetlen eljárása. Manapság minden fejlettebb gazdaság ezt az összetett tenyésztéstechnikai módszert alkalmazza. Bemutatunk néhány alapvetést, és eloszlatunk pár tévhitet is a témában.

Mit jelent a mesterséges termékenyítés?

A mesterséges termékenyítés szakember által végrehajtott, művi úton történő termékenyítés, a párzás elhagyásával. A szakember, vagyis az inszeminátor a szaporító anyagot az anyákba fecskendezi speciális katéter segítségével.

Miért nem megtermékenyítés?

A laikus emberek gyakran követik el azt a hibát, hogy a mesterséges megtermékenyítés kifejezést használják, holott az inszeminálásra gondolnak. Ilyenkor a szakmában jártas emberek égnek álló hajjal kikérik maguknak, hogy az nem „meg”! Hogy miért is?

A mesterséges termékenyítés során az inszeminátor valójában csak egy közvetítő szerepet tölti be, csupán segítséget nyújt ahhoz, hogy megtörténjen a „nagy találkozás” a hímivarsejt és a petesejt között. A megtermékenyítést viszont a spermium végzi.

Mit csinál egy inszeminátor?

A termékenyítés előtt a szaporító anyagot be kell szerezni. Hogy történik mindez? Az ondó levételéhez a hím állatokat az úgynevezett fantomra ugratják fel, de a juhok esetében például a kosokat másik hímre ugratják, ugyanez igaz a bikáknál. A fantom egy nőivarú egyedet egyszerű leképezése. Az eszköz váza általában fémből készül, állítható dőlésszöggel és magasság szabályozással. Létezik bőrrel fedett, gumiborítású, illetve műanyag változata is. A libidó fokozása érdekében van, hogy bőrrel vonják be az állványt. Manapság a fantomok egyszerű kialakításúak, kevésbé törekszenek az anyák küllemének utánzására. A különböző fajú állatoknál eltérő módszerekkel gyűjtik be az ondót. A bikáknál, kosoknál, illetve a bakkecskéknél az állat műhüvelybe ejakulál, míg sertés esetében egy felmelegített pohárba

A fiatal apajelölteket az ugratási folyamathoz hozzá kell szoktatni, ami olykor igen időigényes feladat, kellő türelem és szaktudást kell hozzá.

Ondóvétel után a spermát egy speciális laborban átszűrik, majd vizsgálatok alá helyezik a felhasználás előtt. Az ondóvizsgálati módszerek közé tartozik a makroszkópos-, mikroszkópos- és biológiai vizsgálat, továbbá a video-mikrográf módszer. A vizsgálat során a nem megfelelő mennyiségű és minőségű ondót termelő tenyészállatok kizárhatók a tenyésztésből, a sperma időszakos minőségváltozása nyomon követhető, így a szaporítás hatékonysága növekszik. A vizsgálatok után a szaporító anyagot feldolgozzák. Miért van erre szükség? A spermának is van úgynevezett „szavatossági ideje”. Bizonyos idő elteltével – ez minden állatfajnál más- a spermium sejtek elhalnak és többé nem képesek megtermékenyíteni a petesejtet. Ezért az ondót tartósítani kell, ami első lépésként hígítással történik. Ezt követően a spermát lehűtik, illetve fagyasztják.

Miért is lehet előnyös ez a módszer?

A mesterséges termékenyítéssel időt lehet spórolni. Elsősorban, a tenyésztés az első számú haszonélvezője, ugyanis egy-egy kiváló apaállattól rövid idő alatt sok utód születhet, akár több száz anyát képesek egyszerre az inszeminátorok beondózni. Ezáltal nagy a szelekciós lehetőség, gyorsabb a genetikai előrehaladás, az állomány hamarabb egységesedik. Lecsökken az apaállatok száma, így kisebb a telepen a férőhelyigény, javul a kihasználtság, csökkennek a tartás- és takarmányozási költségek és kevesebb állatnak kell a karantént biztosítani. A fedezési baleseteket nem nehezítik tovább a munkát, így nagyobb súlyú apaállatok is tenyésztésben maradhatnak, illetve eleve hosszabb ideig tarthatók tenyésztésben.

A mesterséges termékenyítés hatására az állategészségügyi kockázatok csökkennek, hiszen az aktus kizárásával a párzás útján terjedő fertőző betegségek fertőzési lánca megszakítható.

A sperma mélyhűtési technológia új utakat nyitott a tenyésztéstechnológiában. Az eljárás elterjedésével az apa- és anyaállat földrajzilag elkülönül, így a tenyészállat kereskedelmet szinte teljes mértékben a sperma és zigóta kereskedelem váltotta fel.

Milyen hátrányokkal kell számolni?

Az eljárás nagyfokú szakértelmet és szervezettséget igényel, ami a speciális felszerelés és anyagok miatt komoly költségeket jelent.

Nagy az élőmunka ráfordítás, fokozottabb a felelőssége a szakembereknek, ezáltal nagyfokú az emberi tényező szerepe.

Az ejakulátum több részre osztásával lecsökken a szaporításban szerephez jutó apák száma. Ezzel nő a szelekciós nyomás. A szelekciós nyomás fokozásával gyorsabban változik az állomány minősége, így a különböző genetikai hibák is gyorsabban elterjednek. Ha csak egy- egy tulajdonságra irányul a szelekció vagy nagy nagyobb fokú a rokon- illetve beltenyésztettség a DNS állomány leromolhat, az állat szervezete kevésbé lesz ellenálló, ennek következtében nagyobb arányban jelenhetnek meg a különböző betegségek, továbbá az állat termelési teljesítménye csökken.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Istálló gyarapodó és változó állományhoz – fejőrobot Szuhafőn

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szuhafőn mindössze nyolcvanan laknak. A szlovák határtól két és fél kilométerre lévő településen él a Kocsis család. Vendégházat, sajtüzemet üzemeltetnek és van egy 700 hektáron gazdálkodó családi gazdaságuk. A korábban húsmarha-állományból egy kisebb ridegtartású csorda maradt és áttértek a tejtermelésre, illetve a sajtgyártásra.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Többletforrásban részesülnek az állattartók

A magas takarmányárak okozta rendkívüli gazdasági helyzetre tekintettel az Agrárminisztérium kezdeményezésére a kormány 4,4 milliárd forint többletforrást biztosít az állattartók számára – közölte Nagy István tárcavezető.

A húst semmi sem pótolhatja?

Egy tanulmány szerint a növényi alapú húspótlók nem tekinthetők táplálkozási szempontból felcserélhetőnek a valódi hússal. Habár a növényi alapú húspótlók íze és textúrája hasonló lehet például a marhahúséhoz, ám a kettő tápanyagtartalma nagymértékben eltérhet.

Biodiverz fővárost méhlegelőkkel és legeltetéssel

Sokak pusztán gazosnak vélik azokat a méhlegelőket, amelyeket a Főkert Zrt. először alakított ki Budapesten. A kezdeményezés célja a nyugat-európai mintán alapuló urbanizált terek ökológiai átalakítása. Erről adott tájékoztatást kiadónknak Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi vezetője.

Németországban tenyészállatokat fertőzött meg az afrikai sertéspestis

A német mezőgazdasági minisztérium megerősítette, hogy afrikai sertéspestis első eseteit fedezték fel házisertés-állományban. A betegséget a kelet-németországi Brandenburg tartományban lévő két gazdaság sertéseiben is igazolták.

Az elvadult disznók okozta éves szén-dioxid-kibocsátás 1,1 millió autóéval is felérhet

A világszerte élő elvadult házi sertések számlájára évente annyi szén-dioxid kibocsátása írható, amennyi 1,1 millió autó emissziójával érhet fel - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.

Húsz flamingófióka kelt ki a napokban a Budapesti Állatkertben

Néhány nap alatt húsz flamingófióka kelt ki a Budapesti Állatkertben - számolt be róla közleményben az intézmény.

Drágult a vágósertés - emelkedtek a mezőgazdasági termelői árak

Döntően az élő állatok felvásárlási árának megugrása miatt három hónap enyhe mérséklődés után májusban ismét gyorsult a mezőgazdasági termelői árak növekedési üteme.

1600 éves birkamúmia titkaira derült fény

1600 éves birkamúmia DNS-ét sikerült feltérképezni Írországi, iráni, német és osztrák genetikusok és régészek közreműködésével. A ritka lelet egy ősi iráni sóbányából, Chehrābād-ból került elő, ahol a speciális körülményeknek köszönhetően szokatlanul hosszú ideig őrződtek meg a lágyszövetek, és bennük az értékes genetikai anyag.