Back to top

Új állattenyésztési törvény: hol tartanak az előkészítéssel?

November 1-jétől az európai állattenyésztési rendelet hatályba lépését követően az eddigi nemzeti hatáskörből az EU illetékességébe kerül a szarvasmarha-, a ló-, a sertés-, a juh- és a kecsketenyésztés-szervezésének szabályozása. Hol tart az uniós állattenyésztési rendelet hazai jogharmonizációja? Elkészül-e addig a hazai állattenyésztési törvény – kérdeztük az Agrárminisztériumtól.

A szaktárca új állattenyésztési törvényt készít, hogy a hazai tenyésztő szervezetek versenyben tudjanak maradni a nemesítés, a tenyészállat- és szaporítóanyag-forgalmazás területén. Nagy István az őszi parlamenti ülésszak kezdetére jelezte a hazai törvénytervezet beterjesztését, amely, mint mondta keretet fog adni a magyar tenyésztés-szervezés értékeinek megvédéséhez, valamint megteremti a lehetőségét annak, hogy e szervezetek a határokon túlra is kiterjesszék tevékenységüket.

Néhány hónap van már csak hátra a jogszabály elkészítésére, de vajon elkészül-e erre az időre a hazai törvénytervezet? Lesz-e előtte szakmai, társadalmi egyeztetés erről?

Mint ismeretes, mind az „EU-s Állattenyésztési rendelet”, mind pedig a kapcsolódó bizottsági rendeletek 2018. november 1-én hatályba fognak lépni, azok közvetlenül alkalmazandóak valamennyi tagállamban, így hazánkban is. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a közvetlen hatályosulás folytán az új uniós állattenyésztési szabályozásokban foglalt rendelkezések megismétlése nem szükséges, illetve nem is lehetséges a hazai jogszabályokban, azonban a változó EU-s jog alapján a tagállami jogalkotás alapvetően három dolog miatt mindenképp indokolttá és szükségessé is vált.

Egyrészt meg kell teremteni a közösségi jog hazai alkalmazásához szükséges tagállami jogot, a jogharmonizációs folyamat keretében az alapvető eljárási kérdéseket is szabályozzák.

Másodsorban meg kell alkotni azokat a jogi kereteket, melyek a közösségi jog által nem szabályozott állatfajták tenyésztésszervezési szabályait tartalmazzák, hiszen az EU-s jog csak a szarvasmarha, bivaly, zebu, juh, kecske, ló, szamár és sertés fajok fajtáinak tenyésztését szabályozza. Ezért az „egyéb”, közösségi jog által nem szabályozott állatfajtákra teljes nemzeti szabályozást szükséges kialakítani, mely természetesen nem ütközhet az EU egyéb szabályaival, főként a versenyjogi szabályaival.

Harmadrészt meg kell említeni, hogy huszonöt év minden jogi szabályozás tekintetében hosszú idő, így az állattenyésztési törvény életében is. Az állattenyésztési törvény és azok – sok esetben szintén egy-két évtizede megalkotott – végrehajtási rendeletei mára már „megértek” a megújításra.

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM
A szaktárca jelezte, hogy a fentiekre tekintettel a jelenleg hatályos állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvényt és végrehajtási rendeleteit 2018. november 1-én egy új, korszerű tenyésztésszervezést és az állatgenetikai erőforrások védelmét szabályozó joganyag váltja fel.

A változó EU-s szabályok alapján a közösségi jog hazai alkalmazásához szükséges új állattenyésztési törvény-tervezetét az Agrárminisztérium készíti el.

Jelenleg a minisztériumon belüli egyeztetés folyik, amit az érintett szervezetekkel történő szakmai konzultáció, a társadalmi egyeztetés fog követni.

Ezen konzultációs szakaszban valamennyi érintett szakmai- és érdekképviseleti szervezetnek, valamint a tenyésztési hatóságnak is kiemelkedő szerepet szánnak.

A szaktárca tájékoztatása szerint a jogalkotási folyamat során arra törekszenek, hogy a hazai szakjogszabályok száma a lehető legkevesebb legyen, azok pedig korszerű, előremutató rendelkezéseket tartalmazzanak.

Továbbá kiemelt figyelmet fordítunk hazánk állatgenetikai erőforrásainak, valamint a kiemelt genetikai értéket képviselő védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtáinak a védelmére.

Ami a hazai tenyésztés-szervezés értékeinek és a hazai tenyésztők érdekeinek megvédését illeti, a kormányzati szándék az, hogy hazai állatgenetikai erőforrásaink ne szűküljenek be, azok fenntartását külföldi tenyésztőszervezetek ne veszélyeztessék. Az EU rendelet alapján, a határon átnyúló tenyésztőszervezeti tevékenységekre lehetőséget kell biztosítani, az azonban csak és kizárólag szabályozott keretek között, a hazai tenyésztési hatóság kontrollja mellett lesz lehetséges.

Fentieken túl elmondható, hogy a határon átnyúló tevékenységek lehetőségét a védett őshonos állatfajtáink esetében előnyként is felfoghatjuk, hiszen ez lehetővé fogja tenni, hogy egy magyar tenyésztőszervezet a környező EU tagállamokban is törzskönyvezési tevékenységet folytathasson, ennek keretében egy adott fajta fenntartására kidolgozott hazai tenyésztési program előírásait (fajtaleírás-fajta standard törzskönyvezés, tenyésztés, apaállat használat stb.) más EU tagállamban is érvényesíthesse.

Ezúton is szeretnénk tehát megerősíteni, hogy a tárca a törvény-javaslatot az őszi törvényhozási időszakra tervezi benyújtani, ehhez kapcsolódik majd a végrehajtási rendelek módosító csomagja is – jelentette ki a minisztérium.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.

Istálló gyarapodó és változó állományhoz – fejőrobot Szuhafőn

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szuhafőn mindössze nyolcvanan laknak. A szlovák határtól két és fél kilométerre lévő településen él a Kocsis család. Vendégházat, sajtüzemet üzemeltetnek és van egy 700 hektáron gazdálkodó családi gazdaságuk. A korábban húsmarha-állományból egy kisebb ridegtartású csorda maradt és áttértek a tejtermelésre, illetve a sajtgyártásra.

A kutyák felismerik, ha hazudnak nekik

Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát - tartja a mondás. Ráadásul úgy tűnik, a kutyák is tisztában vannak ezzel: képesek felismerni, ha direkt hazudnak nekik az emberek.

A hulladék nem probléma, hanem lehetőség

A mezőgazdasági fóliahulladék feldolgozásának teljes folyamatát ismertették az érdeklődőkkel július 29-én, a Green Technológia Kft. szakmai napján. A herendi Majolika Parkban egy gyár- és laborlátogatás keretében rávilágítottak a szervezők arra, hogy a hulladék nem szemét, hanem lehetőségként kell tekinteni rá környezetünk megóvásában.

Megjelentek az idei LIFE pályázati felhívások

Közzétette a 2021. évi LIFE pályázati felhívásokat az Európai Bizottság Klíma-, Infrastruktúra- és Környezetügyi Végrehajtó Ügynöksége. Az új LIFE program néhány változást is hoz az eddigiekhez képest.

Vácduka lesz a Nemzeti Vágta előfutamainak következő állomása

Július 31-én, szombaton Vácdukán mérkőznek meg egymással a legjobb helyi lovasok a budapesti Nemzeti Vágtán való indulás jogáért. A település már másodszorra rendez Elővágtát.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Gyümölcs között találtak egy csomó kokaint

Még a rotterdami kikötőben is – ahol évi tíztonnás nagyságrendben foglalnak le kokainszállítmányokat – jelentősnek számított az a mennyiség, amit a minap banánpürés hordók közé rejtve találtak meg. De más gyümölcsök közül is komolyabb tételek kerültek elő mostanában.

A jogviták gyakori okai

Lassan nyolc éve, hogy hatályba lépett az új földtörvény, és ez idő alatt folyamatosan tapasztalható volt az érintettek részéről a kiskapuk keresése, „nyitogatása”. Ezt felismerve a jogalkotónak is lépnie kellett, be kellett zárnia a kiskapukat.