Back to top

Hogy birtokunk egy tagban legyen: a termőföld cseréjéről

Nagyon gyakori, hogy a mezőgazdasági termelők földjei nem egy tagban fekszenek, hanem szétszórva, sőt, inkább ezt tekinthetjük általánosnak. Az különösen bosszantó lehet egy földművesnek, hogy két földje közé egy másik személy tulajdonában álló föld ékelődik. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a felek egymással elcseréljék ezeket a földeket.

Erre különösen akkor van lehetőség, ha közel azonos nagyságú, azonos adottságokkal rendelkező, tehát nagyjából azonos értékű földekről van szó. Ahogy korábban már írtuk,

a Földforgalmi Törvény lehetővé teszi a cserét, azzal, hogy a csere is engedélyköteles ügylet, de az érintettek általában nincsenek tisztában a cserére vonatkozó szabályokkal.

A csere feltételei

Az utóbbi időben több alkalommal kerestek meg minket a cseréhez kapcsolódó kérdésekkel, és ennek során azt tapasztaltuk, hogy néhány tévhit is kering – többek között az interneten található információk alapján –, amelyeket szükségesnek tartunk helyre tenni.

Először nézzük meg, hogy a törvény hogyan szabályozza a cserét: „A föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és

a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy

b) a cserepartnerek

ba) egyike helyben lakónak minősül, vagy

bb) egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

Tehát a cserének feltételei vannak, termőföldeket kell cserélni, továbbá vagy legalább az egyik cserepartnernek rendelkeznie kell a cserével érintett településen már földtulajdonnal, vagy legalább az egyiküknek helyben lakónak kell lennie, vagy legalább egyikük lakóhelyének vagy üzemközpontjának 20 km-en belül kell lennie a csere tárgyát képező településhez képest.

Nem csak földművesek cserélhetnek

Az egyik tévhit, hogy csak földművesek cserélhetnek. Ez a már leírt törvényszövegből nem következik, a „földműves” szó nem is szerepel az idézetben, és semmi egyéb utalás sincs a törvényben arra, hogy a cserére vonatkozó szabályok csak a földművesekre lennének érvényesek. Arra azonban figyelemmel kell lenniük a cserepartnereknek, hogy a

csere esetén is érvényesek a törvényben írt földszerzési maximumok, azaz földműves 300 hektárig, nem földműves legfeljebb 1 hektárig szerezhet tulajdont.

Ha tehát a csere eredményeképpen ezeket a határokat valamelyik cserepartner átlépné, úgy a mezőgazdasági igazgatási szerv szükségképpen nem hagyhatja jóvá a szerződést. Sajnos annak sincs jelentősége, hogy ha a nem földműves cserepartnernek (korábbi szabályok alapján vagy törvényes öröklésútján) nagyobb a területe, mint 1 hektár, ami csökken ugyan, de a cserét követően is 1 hektár felett maradna a területe, a hivatal azt sem hagyhatja jóvá, mert a csere nem kedvezményes szerzési jogcím. Ez mindenesetre megnehezíti a cserét, ha egy földműves és egy nem földműves jut arra, hogy cserélni kíván.

Különböző értékű földek is cserélhetők

Egy másik, szintén közkeletű tévhit, hogy csere esetén a két földnek közel azonos értékűnek kell lennie, pénzbeli értékkiegyenlítés csak korlátozottan megengedett. Semmi ilyesmi nincs a törvényben. Nyilvánvaló, hogy az a kívánatos, hogy lehetőleg azonos értékek kerüljenek cserére, de ilyet nem mindig lehet összehozni. Azonban pusztán az, hogy jelentős az eltérés a csere tárgyát képező földek értékében, önmagában nem alapozza meg annak jogellenességét. A cserét ugyan nem kell az illetékes önkormányzatok hirdetőtábláján kifüggeszteni, és a helyi földbizottság jogkörében eljáró Agrárkamarának sem kell véleményét beszerezni, ezért vannak helyzetek, amikor az érdekeltek a cserét részesítik előnyben az adásvétellel szemben. Ugyanakkor a cserét az illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek jóvá kell hagynia.

Ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy a csere valójában leplez egy adásvételt, pl. mert az egyik föld 100 négyzetméter, a másik meg 10 hektár, megvan a lehetősége arra, hogy a jóváhagyást megtagadja.

És még egy aspektus, amit viszont nem szoktak tudni az érintettek a cseréről. A fentebb idézett három feltétel közül az első és a harmadik – tehát, hogy a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen kell feküdnie, vagy a cserepartnerek legalább egyikének lakóhelye vagy üzemközpontja a föld fekvésének településéhez képest 20 km-en belül található – teljesülése esetén a csere birtokösszevonási célú önkéntes földcserének minősül.

Mivel az első feltétel a leggyakoribb, azt mondhatjuk, hogy a cserék túlnyomó többsége megfelel a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere követelményeinek. Ez pedig egyrészt illetékmentességet jelent mindkét félnek, másrészt ebben az esetben még a helyrajzi számonként fizetendő 6600 forint igazgatási szolgáltatási díjat sem kell megfizetni a földhivatalban.

Úgy véljük, a leírtak ismerete segíti olvasóinkat a cserével kapcsolatban megfelelő döntés meghozatalában.

Dr. Cenner Tibor
cenner@cenner.hu

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/07 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ellepték a Balaton partját a hatóság emberei

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ezen a héten ismét átfogó ellenőrzést kezdett a tó környéki településeken.

Amikor a traktor elromlik… A szerződésszegés következményei

Mit tehetünk, ha traktorunk elromlik, és a javítással megbízott szakember vagy cég nem hárította el a hibát? Korábban már foglalkoztunk a Polgári Törvény­könyvnek a szerződésszegéssel kapcsolatos szabályaival, de az érkező olvasói levelek alapján úgy gondoljuk, ez örökzöld téma, amit nem árt néha feleleveníteni.

Mégsem indul újra a szolnoki gyár

Akár hónapokat is igénybe vehet, amíg megszületik Bige László szolnoki kénsavgyárának hatósági bezáratása ügyében az első, köztes, az újraindulás feltételéül támasztott, jogerős döntés.

Méreten aluli harcsákkal bukott le egy halász

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) egy, méreten aluli szürkeharcsákat megtartó halászt ért tetten július elején, a Sajó térségében. A kifogott, majd jogosulatlanul megtartott halakat szerencsére élő állapotban sikerült visszajuttatni a vízbe.

Nemzetközi razziák: közel kétszáz tonna élelmiszert foglaltak le

Közel kétszáz tonna élelmiszert és kétmillió liter italárut, több mint kétszáz kilogramm ismeretlen eredetű növényvédőszert és egymillió darab ismeretlen eredetű teljesítményfokozót, illetve gyógyszernek minősülő terméket foglaltak le a magyar hatóságok az elmúlt hónapokban indított legnagyobb nemzetközi razziákon.

Megalakult a Nemzeti Földügyi Központ

A Nemzeti Földügyi Központ (NFK) megalakulása alkalmából sajtótájékoztatót rendeztek az új szervezet székházában, ahol Dr. Nagy István agrárminiszter ismertette az NFK létrejöttét, illetve az új hivatal feladatait. Az eseményen jelen volt Nagy János, aki az átalakulással megszűnő NFA korábbi elnöke volt, s aki az új szervezet irányítója lett.

A héten újraindulhat a termelés a szolnoki műtrágyagyárban

A Bige Holding Kft. számára kedvező bírósági döntés született a szolnoki gyárról a megyei katasztrófavédelem határozatával szemben, s bár a kft. titkársága egyelőre nem erősítette meg, az MTI úgy tudja, a héten újraindul a cég szolnoki gyára.

NAV: az adóazonosító jelről szóló igazolás minden esetben helyettesíti az adókártyát

Az adóazonosító jelről szóló igazolás minden esetben helyettesíti az adókártyát - hívja fel a figyelmet az adóhatóság az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

Közzétették az ökológiai fókuszterületek listáját

A Kincstár közzétette a 2019. évi egységes kérelemben bejelentett, a táblákkal szomszédosan elhelyezkedő, rendelkezésre álló EFA elemek (fás sáv, táblaszegély, vízvédelmi sávok) helyrajzi számait, melyeket a tulajdonos vagy vagyonkezelő nem tiltott le.

Létrejött a Nemzeti Földügyi Központ

Létrejött a Nemzeti Földügyi Központ (NFK), a kormány döntésének értelmében júliustól ez az agrárminiszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv végzi az állami földek kezelését, felügyeletét; a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megszűnik.