Back to top

Tarka Marhafesztivál Bonyhádon: hogy alakul az ágazat jövője 2020 után?

Immár 18. alkalommal rendezték meg 2018. augusztus 10-11-én a Tarka Marhafesztivált. A rendezvény kertében tartott országos agrárfórumom elhangzott, hogy az Agrárminisztérium 2020 után fenn kívánja tartani a szarvasmarha-ágazatot érintő, termeléshez kötött támogatásokat, piaci programokat és nemzeti támogatásokat.

Fotó: Tóth Zsigmond
Immár 18. alkalommal rendezték meg 2018. augusztus 10-11-én a Tarka Marhafesztivált, melynek fővédnökei Dr. Nagy István, az Agrárminisztérium első embere, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség államtitkára és Filóné Ferencz Ibolya, Bonyhád polgármestere. A megnyitóra augusztus 11-én, pénteken került sor a művelődési központ színháztermében.

Itt tartották a XXII. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozás – országos agrárfórumot.

A tavasz óta tartó alapos szervezésnek köszönhetően mára az esemény valóban országos hírnévre tett szert, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy számos mecénása van, az Agrárminisztériumot is a támogatók között találjuk. Dr. Füllér Imre, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója levezető elnökletével zajló eseményen megtudhattuk azt is, hogy

az ezredforduló tájékán egy kötetlen állatorvosi és állattenyésztői kakasdi találkozón merült föl először egy olyan fórum igénye, ahol a szakemberek tapasztalatot cserélhetnek, megismerkedhetnek a különböző kutatási eredményekkel,

melyeket mindennapi munkájukban is hasznosíthatnak. Bár már elkezdték 2000-ben az első tarkamarha találkozó szervezését, csak 2001-ben sikerült először megvalósítani. A rendezvény sikerét a megfőzött gulyás mennyisége is jól jellemzi: 2001-ben még csak egy üstben forrt a leves, 3 évvel később 2-ben, az elmúlt években pedig már 3 üstnyi gulyás fogyott el, de ehhez immár két sült ökröt is elfogyasztottak a fesztiválozók. Ez 3-4 ezer adag készételt jelent.

A polgármesterasszony ünnepi beszédében kitért arra, hogy ma már Bonyhád városának életében fontos szerepet tölt be a Tarka Marhafesztivál, illetve a XXII. alkalommal megrendezett agrárfórum. A várost egyre többen látogatják a két nap alatt, jellemzően augusztus 2. hétvégéjén, immár 10 ezer körüli látogatóval számolnak. Idén a város 5 millió forintot nyert a még sikeresebb fesztiválszervezésre. A eseményt nem a szokásos rendezvénytéren, hanem a Szabadság téren tartották idén, de szeptember 30-ra elkészül a megújult régi Tarka Marhafesztivál helyszíne. A település ugyanis 12 uniós pályázatot nyert el, mellyel összesen mintegy 6 milliárd forint áll rendelkezésre. Ennek keretében alakul át a rendezvénytér is, s jövőre immár még korszerűbb körülmények között várhatják az érdeklődőket nemzeti élő kincsünk, a magyartarka marha ünnepére Bonyhádon.

Az agrárfórumon az érdeklődők meghallgathatták Hollósi Dávidnak, a Takarék Agrár Igazgatóság „Merre tovább magyar mezőgazdaság? – Helikopternézetből a hazai mezőgazdaság jelene és a következő 10 év reálisan kitűzhető céljai” című előadását, illetve a marhák szaporodásbiológiai problémáiról Horváth József mérnöktanár beszélt. Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárának „Az állattenyésztés megerősítését segítő kormányzati intézkedések”című beszámolójában elmondta:

előtérbe fog kerülni a technológiai és a tudásra alapozott fejlesztés, illetve az állategészségügyi feladatok.

Fotó: MTI - Krizsán Csaba
Kitért arra is, hogy a szarvasmarha-ágazat pozitív piaci folyamatok előtt áll, a török piac stabil, a kivitel nő, az import csökken. A legfrissebb KSH-adatok szerint a magyar szarvasmarha-állomány létszáma a 2017-es 864 ezerről 2018-ra 879 ezerre nőtt.

Ismertetése szerint jelenleg az ágazat szereplői az anyatehenek, a hízott bikák és a tejhasznú tehenek után 44 ezer, 16 ezer és 101 ezer forint termeléshez kötött, nemzeti támogatást kapnak. Átmeneti nemzeti támogatásként húsmarhára 30 ezer, anyatehénre 22 ezer, a szarvasmarha extenzifikációjára 30 ezer forint támogatás jár, a tejtámogatás literenként 5,45 forint.

Az átmeneti nemzeti támogatások 2020-ig biztosan fennmaradnak, 2018-ban tervezik az előlegfizetést, amire október 16-a után kerülhet sor.

Közlése szerint a minisztérium 2019-ben is biztosítja az állatbetegségek megelőzését szolgáló, jelenleg 10,5 milliárd forintos támogatást. Idén 1,5 milliárd jut a vemhes üszők állategészségügyi szolgáltatásaira, gyógykezelésére és immunizálására, 3,6 milliárd forint az elhullott állatok ártalmatlanítására. 2018-ban a tárca 1,3 milliárd forint tenyésztés-szervezési támogatást biztosít, a cél ennek fenntartása.

Juhász Anikó az Európai Unió 2020-tól életbe lépő, Közös Agrárpolitikájáról (KAP) elmondta:

a keretösszeg csökkenése elsősorban a vidékfejlesztési támogatásokat érinti, megmaradnak a termeléshez kötött támogatások és a fiatal gazdák támogatása.

Beszámolt arról, hogy egy terv szerint minden tagállamnak be kell mutatnia, hogyan kívánja növelni a gazdálkodók tudását. Az unió kutatásfejlesztési alapja számára növekvő forrás áll majd rendelkezésre, ezen belül több mint kétszeresére, tízmilliárd euróra nő az agrártudományok által elhozható összeg.

Mint mondta, új lesz az is, hogy a környezet- és klímavédelem szempontjának közvetlen indikátor értéke lesz, azaz mérhetővé válik az érvényesítése. Az európai fogyasztók szemében az agrárium támogatása csak akkor elfogadható, ha klíma- és környezetvédelmi céloknak megfelel, ez az állattartóknak is különösen a szarvasmarha-tartásnak nagy kihívás – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Nyitnikék Obornakon: kikapcsolódás és tanulás

„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.

„A szakpolitika számára készítünk inputokat”

Király Gábor 2017 tavaszán kezdett el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos segéd­munkatársaként dolgozni, és az elmúlt évek szervezeti átalakításai során végül a Környezeti és Humán Erőforrások Kutatása Osztályon kötött ki, immár a NAIK-AKI keretrendszerében.

A sajtkészítés alapanyaga a tej – A sajtkészítés ABC-je (1.)

Egyre több kistermelő kezd sajtgyártásba. Sokan készítenek kiváló kézműves termékeket, ugyanakkor megjelennek a piacon a gyengébb minőségű, esetenként hibás sajtok is. Ezért – segítségképpen – a következőkben egy szakcikksorozatban ismertetjük a sajtgyártással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a sajtkészítés feltételeit, technológiai folyamatait.

Az ehető virágok oldják meg a kertészeti ágazat nehézségeit?

Franciaország és Olaszország Ligur- tengeri térségében ehető virágok termesztésével kísérleteznek. A program az Európai Unió kohéziós politikájának részeként jött létre. Az ANTEA projekt egy határokon átnyúló kezdeményezés, melynek célja a kertészeti ágazat kiterjesztése, illetve a gazdasági és társadalmi összetartás erősítése az EU régiói között.

Újabb pályázati felhívások várhatók

A Vidékfejlesztési Programban még nyitva álló 10 felhívás mellett további öt megjelenését vetítette előre Nagy Attila, az Agrárminisztérium EMVA Stratégiai Főosztály vezetője a FruitVeB évértékelő konferenciáján. Ha pedig lesznek visszahulló pénzek, akkor még újabb pályázatok is várhatók. Jövőre az öntözési közösségek együttműködését is támogatni fogják a VP keretében.

Nem csak karácsonykor kellene halat ennünk

Mintegy 10 százalékkal nőtt a hazai halfogyasztás, az Agrárminisztérium azonban azon dolgozik, hogy a jelenlegi szűk 6 kilogrammnál kétszer több halat együnk. Ezzel nemcsak az egészségünket óvjuk, hanem a hazai haltermelőket is támogatjuk. A haltermelés ráadásul nem terheli a környezetet, vitathatalanul fenntartható gazdálkodás.

Környezetkímélő juhokat nemesítenek Új-Zélandon

Metángáz csökkentését szolgáló genetikai programot vezet be Új-Zéland, amelynek keretében hamarosan alacsony metán kibocsátású tenyészkosokat hoznak forgalomba.