Back to top

Tarka Marhafesztivál Bonyhádon: hogy alakul az ágazat jövője 2020 után?

Immár 18. alkalommal rendezték meg 2018. augusztus 10-11-én a Tarka Marhafesztivált. A rendezvény kertében tartott országos agrárfórumom elhangzott, hogy az Agrárminisztérium 2020 után fenn kívánja tartani a szarvasmarha-ágazatot érintő, termeléshez kötött támogatásokat, piaci programokat és nemzeti támogatásokat.

Fotó: Tóth Zsigmond
Immár 18. alkalommal rendezték meg 2018. augusztus 10-11-én a Tarka Marhafesztivált, melynek fővédnökei Dr. Nagy István, az Agrárminisztérium első embere, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség államtitkára és Filóné Ferencz Ibolya, Bonyhád polgármestere. A megnyitóra augusztus 11-én, pénteken került sor a művelődési központ színháztermében.

Itt tartották a XXII. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozás – országos agrárfórumot.

A tavasz óta tartó alapos szervezésnek köszönhetően mára az esemény valóban országos hírnévre tett szert, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy számos mecénása van, az Agrárminisztériumot is a támogatók között találjuk. Dr. Füllér Imre, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója levezető elnökletével zajló eseményen megtudhattuk azt is, hogy

az ezredforduló tájékán egy kötetlen állatorvosi és állattenyésztői kakasdi találkozón merült föl először egy olyan fórum igénye, ahol a szakemberek tapasztalatot cserélhetnek, megismerkedhetnek a különböző kutatási eredményekkel,

melyeket mindennapi munkájukban is hasznosíthatnak. Bár már elkezdték 2000-ben az első tarkamarha találkozó szervezését, csak 2001-ben sikerült először megvalósítani. A rendezvény sikerét a megfőzött gulyás mennyisége is jól jellemzi: 2001-ben még csak egy üstben forrt a leves, 3 évvel később 2-ben, az elmúlt években pedig már 3 üstnyi gulyás fogyott el, de ehhez immár két sült ökröt is elfogyasztottak a fesztiválozók. Ez 3-4 ezer adag készételt jelent.

A polgármesterasszony ünnepi beszédében kitért arra, hogy ma már Bonyhád városának életében fontos szerepet tölt be a Tarka Marhafesztivál, illetve a XXII. alkalommal megrendezett agrárfórum. A várost egyre többen látogatják a két nap alatt, jellemzően augusztus 2. hétvégéjén, immár 10 ezer körüli látogatóval számolnak. Idén a város 5 millió forintot nyert a még sikeresebb fesztiválszervezésre. A eseményt nem a szokásos rendezvénytéren, hanem a Szabadság téren tartották idén, de szeptember 30-ra elkészül a megújult régi Tarka Marhafesztivál helyszíne. A település ugyanis 12 uniós pályázatot nyert el, mellyel összesen mintegy 6 milliárd forint áll rendelkezésre. Ennek keretében alakul át a rendezvénytér is, s jövőre immár még korszerűbb körülmények között várhatják az érdeklődőket nemzeti élő kincsünk, a magyartarka marha ünnepére Bonyhádon.

Az agrárfórumon az érdeklődők meghallgathatták Hollósi Dávidnak, a Takarék Agrár Igazgatóság „Merre tovább magyar mezőgazdaság? – Helikopternézetből a hazai mezőgazdaság jelene és a következő 10 év reálisan kitűzhető céljai” című előadását, illetve a marhák szaporodásbiológiai problémáiról Horváth József mérnöktanár beszélt. Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárának „Az állattenyésztés megerősítését segítő kormányzati intézkedések”című beszámolójában elmondta:

előtérbe fog kerülni a technológiai és a tudásra alapozott fejlesztés, illetve az állategészségügyi feladatok.

Fotó: MTI - Krizsán Csaba
Kitért arra is, hogy a szarvasmarha-ágazat pozitív piaci folyamatok előtt áll, a török piac stabil, a kivitel nő, az import csökken. A legfrissebb KSH-adatok szerint a magyar szarvasmarha-állomány létszáma a 2017-es 864 ezerről 2018-ra 879 ezerre nőtt.

Ismertetése szerint jelenleg az ágazat szereplői az anyatehenek, a hízott bikák és a tejhasznú tehenek után 44 ezer, 16 ezer és 101 ezer forint termeléshez kötött, nemzeti támogatást kapnak. Átmeneti nemzeti támogatásként húsmarhára 30 ezer, anyatehénre 22 ezer, a szarvasmarha extenzifikációjára 30 ezer forint támogatás jár, a tejtámogatás literenként 5,45 forint.

Az átmeneti nemzeti támogatások 2020-ig biztosan fennmaradnak, 2018-ban tervezik az előlegfizetést, amire október 16-a után kerülhet sor.

Közlése szerint a minisztérium 2019-ben is biztosítja az állatbetegségek megelőzését szolgáló, jelenleg 10,5 milliárd forintos támogatást. Idén 1,5 milliárd jut a vemhes üszők állategészségügyi szolgáltatásaira, gyógykezelésére és immunizálására, 3,6 milliárd forint az elhullott állatok ártalmatlanítására. 2018-ban a tárca 1,3 milliárd forint tenyésztés-szervezési támogatást biztosít, a cél ennek fenntartása.

Juhász Anikó az Európai Unió 2020-tól életbe lépő, Közös Agrárpolitikájáról (KAP) elmondta:

a keretösszeg csökkenése elsősorban a vidékfejlesztési támogatásokat érinti, megmaradnak a termeléshez kötött támogatások és a fiatal gazdák támogatása.

Beszámolt arról, hogy egy terv szerint minden tagállamnak be kell mutatnia, hogyan kívánja növelni a gazdálkodók tudását. Az unió kutatásfejlesztési alapja számára növekvő forrás áll majd rendelkezésre, ezen belül több mint kétszeresére, tízmilliárd euróra nő az agrártudományok által elhozható összeg.

Mint mondta, új lesz az is, hogy a környezet- és klímavédelem szempontjának közvetlen indikátor értéke lesz, azaz mérhetővé válik az érvényesítése. Az európai fogyasztók szemében az agrárium támogatása csak akkor elfogadható, ha klíma- és környezetvédelmi céloknak megfelel, ez az állattartóknak is különösen a szarvasmarha-tartásnak nagy kihívás – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Élmények a pásztorok és madarak földjén

Az ország első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park egész nyáron várja látogatóit gazdag programkínálatával, melyben mindenki megtalálja a megfelelőt, akár a természetbe vágyik, akár a kulturális értékeket kutatja.

Ezt kell tudni a hamarosan induló Agro-ökológiai Programról

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk, ennek fontos eszköze a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek fejlesztik a táj mozaikosságát és a biodiverzitás sokszínűségét, javítják a talajok állapotát és vízháztartását vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot.

Természetvédelem és termésnövelés kéz a kézben

Az agrár-környezetvédelmi rendszerek látványosan növelik a helyi madár- és lepke-populációkat anélkül, hogy rontanának az élelmiszertermelés hatékonyságán, derült ki egy hosszú távú kutatási projektből.

A kormány célja az öntözéses gazdálkodás további fejlesztése

Az öntözés közérdek, a biztonságos élelmiszer-ellátás alapja – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán közzétett videójában, melyben a vízgazdálkodás fontosságára hívja fel a figyelmet.

Őszindító Termelési Tanácskozás Jászberényben

A gazdálkodók informálása céljából összehívott tanácskozáson elhangzott, hogy az öntözésfejlesztési beruházások megvalósításán túl, a várhatóan jövőben is visszatérő aszály okozta károk megelőzése és csökkentése érdekében a termelésbiztonságot erősítő, a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzését szolgáló gyakorlati technológiai megoldásokat kell alkalmazniuk a gazdálkodóknak.

Száz éves a magyar természetőrzés

Július 31 a természetvédelmi őrök világnapja. Magyarországon a Természetvédelmi Őrszolgálat a nemzeti park igazgatóságok szervezetében működik, tevékenységük pedig kiterjed hazánk egész területére. A munkatársak kiemelt feladata a védett természeti területek és természeti értékek őrzése, megóvása, károsításának megelőzése, valamint 2005 óta a régészeti lelőhelyek és leletek védelme.

Húsmarha-tehénállomány szankciók nélküli csökkentésének lehetősége

Az idei aszályhelyzet érzékenyen érinti a legeltető állattartókat, így a húsmarhatartókat is. Takarmánybázisaik erőteljes csökkenése miatt sokan állománycsökkentésre kényszerülnek.

Termés beporzás nélkül?

A Marylandi Egyetem sejtbiológiai és molekuláris genetikai tanszékének egyik kutatása azt vizsgálja, hogy a virágos növényekben milyen mechanizmus indítja be a termés- és magfejlődést.

Egészséges és különleges

A Purple Magic lila brokkolifajta forradalmasítani fogja a zöldségpiacot, állítja Antonio Ibarra, az új brokkolit piacra dobó Sakata Seed Ibérica fejlesztési vezetője.

Az ázsiai méhatka elleni küzdelem: környezetbarát lehetőségek

A Varroa destructor atka által okozott varroózis jelenleg a legveszélyesebb parazitabetegség, amely világszerte veszélyezteti a mézelő méhek túlélését. A mézelő méhek jólétére és egészségére gyakorolt káros hatása specifikus atkaölő szerek rendszeres használatát teszi szükségessé. Ez az állapot a leggyakrabban használt gyógyszerekkel szembeni rezisztencia jelenségének növekedéséhez vezetett.