Juráskó Róbert, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az idei Nyúltenyésztési Tudományos Napokon elmondta: az elmúlt két évtizedben még nem volt ilyen nehéz helyzetben az ágazat. A 2016-ban elkezdődött negatív folyamatok 2017-re sem szűntek meg, a felvásárlás sokfelé megszűnt, a tenyésztés csak a saját fogyasztásra korlátozódott – tájékoztat a nool.hu.
A kistermelők portáin a magyar óriásnyulakkal is találkozhatunk, a nyilvántartások szerint mintegy 250–300 anya gondoskodik a szaporulatról. A prémtermelő telepeken castor rex fajtájú állatokat nevelnek. A néhány éve indított vakcinatámogatási program és a megemelt támogatási keret nagy segítséget jelent az ágazatnak.
Ünnepi eledel egyelőre a nyúlhús a magyar családok asztalánA Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az Agrármarketing Centrummal közösen indított kampányt a múlt hónapban a nyúlhúsfogyasztás növelése érdekében. Az azóta eltelt időszakban 6 százalékkal növekedett az áruházláncokban értékesített nyúlhús mennyisége. A szakemberek célkitűzése, hogy belföldön is elérhető áron és megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre a jó minőségű, egészséges, zsírmentes nyúlhús. Szeretnék elérni, hogy a jelenlegi 4–4,5 millió vágóállattal szemben 2020-ra 7 millió vágóállatot tenyésszenek a hazai kis- és nagytermelők.
Az éves nyúlhúsfogyasztás itthon fejenként 20 dekagramm, ezt szeretnék legalább fél kilóra növelni. A nyúltenyésztés jelenleg kifejezetten exportorientált ágazat, a Magyarországon előállított, évi több mint tízezer tonna nyúlhús 97–98 százaléka külföldi fogyasztókhoz kerül. A hazai nyulakat két vágóhídon, Lajosmizsén és Baján dolgozzák fel, 50–60 százalékos kihasználtság mellett. A nyúltenyésztő telepek e két város közelében találhatóak, de Békés és Északkelet-Magyarország is jelentős mennyiséget produkál. |
Király Attila, a Magyar Nyúltenyésztők Országos Egyesületének Kisterenyén élő elnöke a megyei lapnak elmondta: sajnos a nyúlfelvásárlás Nógrád megyében nem igazán működik. Korábban sokan próbálkoztak tenyésztésből és eladásból megélni, a legtöbben már feladták. Nagyobb megyei telepről nem tud a szakember sem, elmondása szerint a családnak tartanak hobbiból, vagy fogyasztás céljára néhány példányt.
– A „szegény ember disznajának” is nevezett nyúl húsának fogyasztását mindenkinek ajánlanám. Kevés, ennél egészségesebb fehérjeforrással találkozunk. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt jót tesz, az egészséges életmód és a diéta kiváló alapja lehet. Nevelése nem költséges, az állat megeszik szinte minden konyhai maradékot, a burgonya héját, a répát más zöldségeket. Szívesen fogyasztja a száraz kenyeret is – tudatta a kisterenyei elnök, aki egyébként a sport- és hobbinyúl tenyésztésében látja a jövőt.
Az országos egyesület tagjai közé tartozik a Ságújfaluban élő, dísznyulak tartásával és versenyeztetésével is foglalkozó Godó Oszkár. A szervezeten belül részt vesz versenyeken és kiállításokon, tenyésztő- és fajtagyőztesi díjjal is büszkélkedhet. Az általa tenyésztett állatok évente kétszer fialnak, a törpenyulaknak kettő-három, az óriásoknak pedig hét-nyolc utódja születik egyszerre. Ezek egy részét értékesíti vagy a család elfogyasztja, a többit továbbtenyésztés céljából meghagyja.
Egy salgótarjáni hentesboltban dolgozó eladó elmondta: aki teheti, az otthon tenyészti a nyulakat, vagy kér rokonától, ismerősétől.
A hentes szerint felismerték már az emberek a nyúlhús egészségre gyakorolt hatásait, hétköznap azonban nem főznek ilyen különleges alapanyagból: a kereslet mindig ünnepek előtt emelkedik meg.