Back to top

Oviba megy a vadaspark

A Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Vadasparkja januártól újabb különleges programot kínál a természet iránt érdeklődőknek. Az intézmény népszerű természetismereti foglalkozásai a 3-7 éves korosztályt célozzák meg.

Az elmúlt években tanösvényeket és játszótereket is avattak a Budakeszi Vadasparkban, legutóbb az Erdész leszek játszótér nyílt meg. A pedagógiai programkínálata pedig a Házhoz megy a vadaspark cíművel gyarapodott. A szakképzett zoopedagógusok által tartott foglalkozások az óvoda falai közé csempészik a Kárpát-medence izgalmas élővilágát. Előnyük, hogy rossz idő esetén is megtarthatók, és az óvodások utaztatását sem kell megszervezni.

A különleges és igen nagy érdeklődésre számot tartó programok főszervezője Mészárosné Kiss Boglárka erdőmérnök, aki többgyermekes családanyaként is tudja, miként érdemes megismertetni a magyar rengeteg csodás világát a kicsikkel.

Az óvodásoknak szóló programok körülbelül 45 percesek, s az intézmény munkatársa akár élőállatot is visz magával.

A foglalkozás bemutatkozással, a téma felvezetéséhez egy-egy mesével, találós kérdésekkel kezdődik. Legizgalmasabb része pedig az, amikor olyan állatot mutatnak be, melyet a vadaspark munkatársai neveltek fel, így a gyerekek akár meg is simogathatják őket. Jelenleg a programban 12 választható téma szerepel: a Hallgatag erdő, titkot rejtő címűtől kezdve az Állatóvoda, valamint a Babóca és barátai az erdőben címűn keresztül egészen az Erdész leszek címűig.

Erdőmérnök és családanya

Mészárosné Kiss Boglárka három testvérével Pilismaróton nőtt föl, ahol erdőmérnök szülei már pici koruktól beléjük oltották a természet szeretetét. A Soproni Egyetem elvégzése után szintén erdész férjével Budapestre került, de mégse vált igazi városi emberré. A Budakeszi Vadasparkban kezdett el dolgozni, ahol a szakvezetések mellett gyerekprogramokat is szervezett. Munkája során tudatosult benne, milyen fontos, hogy a gyerekek játékosan mihamarabb megismerjék, s így tudatosan óvhassák, védhessék az őket körülvevő állat- és növényvilágot. Az évek során számos vadasparkba érkezett állatot felnevelt, közülük talán az a vadmalac volt a legemlékezetesebb, mely legkisebb gyermekével együtt cseperedett az otthonukban.

A foglalkozások gyakran épülnek Gryllus Vilmos dalaira, s ilyenkor a gyerekek a műben említett állatokról, növényekről, gombákról tudhatnak meg hasznos ismereteket. Fontos, hogy minden foglalkozás kellemes élményt jelentsen számukra, hiszen így jobban emlékeznek a hallottakra. A foglalkozásokra gyakran visznek mentett állatokat a vadaspark munkatársai, ezzel tudatosítják a gyerekekben, hogy ne vigyenek haza kisállatokat az erdőből sem, hiszen azoknak az anyjuk mellett van a legjobb helyük. A vadon élő állatok nagy részét sem etetni, sem simogatni nem kell. A foglalkozáson résztvevő állatok általában szelídek, sőt, némelyik hallgat a nevére is, így a gyerekek könnyebben kerülhetnek közel hozzájuk. Ugyanakkor csöndben, nyugalomban kell maradniuk, hiszen ha hangoskodnak, zavarják az állatokat, például a sün összegömbölyödve marad.

A vadaspark munkatársai gyakran még az óvónéniknek is tudnak újat mondani. Kevesen ismerik például, hogyan néz ki a katicabogár lárvája, vagy milyen egy frissen világra jött mezei kisnyúl.

Több óvodába már kétszer-háromszor visszahívták őket, hogy újabb és újabb témákban tartsanak foglalkozást a kicsiknek. Ez is bizonyítja annak igényét, hogy az apróságokat visszakalauzolják a virtuális világból a valós, természetes világba.

Az ehhez vezető játékoknak se szeri, se száma. Nagy közkedveltségnek örvend egyebek közt az a szoborjáték, amikor a gyerekek versengenek, hogy melyikük tud tovább mozdulatlan maradni, akárcsak az az őzgida, mely kővé dermedve próbál megmenekülni a ragadozótól.

De legalább ilyen sikere van annak is, amikor a gyerekek különféle állatbőrök alá bújhatnak, s maguk fedezik föl, hogy egy róka hossza megfelel egy ovis magasságának, míg egy vaddisznó mintegy három ovis méretű.

A foglalkozások tematikája a vadasparki tapasztalatokból épül, s nap mint nap gazdagodik. A foglalkozásvezetők is sokat tanulnak a gyerekektől, még nyelvi fordulatokat is. Az erdőben a morzsákat összegyűjtögető hangyákat egy kisfiú például egyszerűen az erdő porszívójának nevezte, azóta gyakran őt idézik a pedagógusok.

A vadasparkba az „elárvult” kis állatok legtöbbje tudatlanság miatt érkezik, ugyanis még ma is gyakori, hogy az emberek hozzányúlnak a csöppségekhez, így azokat utána már nem gondozza a szülője, mert érzi rajtuk az emberszagot. Felnevelésük kemény munka, mivel eleinte akár éjjel-nappal kell cumiztatni őket nehezen beszerezhető friss kecsketejjel, és még így sem biztos a siker.

A felvilágosító munkának hála, őzgidát ma már ritkán visznek be, de még most is szinte minden hónapnak megvannak a jellegzetes érkezői: például márciusban a vadmalacok, áprilisban a mezeinyúl- és mókus­fiak. Rajtuk kívül nyestet és milliónyi madárfaj fiókáit viszik a vadasparkba a tudatlan erdőt-mezőt járók. A nyestre gyakorta a padlásátépítések során bukkannak. A faj elvileg otthon is felnevelhető lenne, ez azonban mégsem tanácsos, hiszen a vadállat jobban igényli a szabadságot.

A házi­ked­vencként való tartásra az évszázadok alatt háziasított állatok alkalmasak, a Budakeszi Vadaspark óvodai programjainak választható témái között ezért is szerepel a Házikedvencek című foglalkozás, melynek során a gyerekek megismerkedhetnek a felelős állattartás alapszabályaival. Megtudhatják, melyik állat kinek ajánlható, s melyikről érdemes lemondaniuk maguk és az állatok jólléte érdekében, magyarázta Mészárosné Kiss Boglárka.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tízévnyi élmény a Nyírségben

Fontos dátumhoz érkezett a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola: az oktatási intézményt éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben alapította a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A cél azóta is változatlan: erdőpedagógiai foglalkozásokon megismertetni a gyerekeket az erdő élővilágával, a fenntartható erdőgazdálkodással és megszerettetni velük az ERDŐ-t.

Ismét a Campus fesztiválon az erdei iskola

Régiből újat! Védd a természetet! Mi fán terem? Légy zöld! – csak néhány a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának programjaiból, amikkel a debreceni Campus Fesztiválon várják a fiatalokat szerdától szombatig, délutánonként.

Ahol hallgatói előírás a csokoládé kóstolás

Szeptembertől új évfolyammal indul az ország első, diplomás Csokoládé-, kávé-, teakészítő mesterképzése.

Erdészeti génmegőrzés a Pilisben

Az élhető, fenntartható jövő nem képzelhető el a klímaváltozás káros hatásaival szemben ellenálló, sokféle állat- és növényfaj számára élőhelyet nyújtó, egészséges erdők nélkül. Ilyen erdők kialakításán dolgoznak a Pilisi Parkerdő szakemberei az erdészeti génmegőrző program megvalósításával is.

Egyre nő az örökerdő-terület hazánkban is

Az örökerdő-gazdálkodással kapcsolatos szakmai napot tartottak a Bakonyban a Bakonyerdő Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében. A rendezvényen a Türingiai Állami Erdészet szkemberei mutatták be gazdálkodási gyakorlatukat - adta hírül a Bakonyerdő Zrt.

A vidéki egyetemeknek küldetésük van

Július elsejével hivatalba lépett Kovács Melinda, a Kaposvári Egyetem új rektora. Az állatorvos végzettségű szakember, aki a Magyar Tudományos Akadémia doktora és rendes tagja, csaknem négy évtizede dolgozik Kaposváron. Mint fogalmaz, sorsa összefonódott az egyetemmel, amelytől olyan sokat kapott, hogy most ő is szeretne visszaadni ebből.

Új dékán a debreceni agrárkaron

Az élelmiszertudomány nemzetközileg elismert professzora, Bánáti Diána vezeti július 1-jétől a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karát. A szakember hét év brüsszeli megbízatás után tér haza Magyarországra.

Titkos oázis a Göbös-majorban

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. fontos küldetése a környezeti kultúra fejlesztése, amelynek kiemelt színtere az erdei iskola. A már 20 éves múltra visszatekintő Ravazdi Erdei Iskolánk mellett, a közelmúltban újult meg a Kapuvártól 12 kilométerre, festői környezetben, erdőkkel körülvett tisztáson, a Göbös-majorban működő minősített oktatóhelyünk.

"Zöldség- és gyümölcsfagyit" nyalogatnak a vadaspark lakói

Jégtömbbe fagyasztott zöldségekkel és gyümölcsökkel, több itatóval, a kifutók medencéinek folyamatos újratöltésével igyekeznek elviselhetőbbé tenni az állatok számára a nyári kánikulát a Budakeszi Vadasparkban. A megfelelő folyadék-utánpótlás nemcsak az állatkerti állatok, de a házi kedvencek védelme érdekében is fontos.

Attól, hogy fegyvere van, még nem gyilkos

A vadász, „a vadállomány kertésze” hivatott a természetben összefüggő területek és az ott élő vad közötti egyensúlynak a megtartását szolgálni. A vadászat hagyományokon, etikai kódexen alapuló ősi tevékenység, ami mindmáig elengedhetetlen feladatokat lát el a vadállomány bölcs hasznosításában.