Back to top

Egyre jobban megéri biogazdaságot üzemeltetni

Tolna megyéből kilenc termelő tagja a biokultúra egyesületnek. Közülük az egyik Komáromi János nagydorogi gazdálkodó. Munkája és igyekezete arra irányul, hogy minél több emberhez eljussanak a biotermékek.

– Kicsi gyermekként ismerkedtem meg a paraszti élettel – mondta a teol.hu-nak Komáromi János nagydorogi biogazdálkodó. – Az édesapám ugyan géplakatosként kereste meg a családunk mindennapi kenyerét, azonban az édesanyám a háztartási munkák mellett, a családunk jobb megélhetése érdekében minden évben vállalt valami mezőgazdasági munkát is. Alig múltam hároméves, amikor már mentem vele a határba.

A hatvanas évek elején még részt vehettem anyai nagyapám aratási munkáiban is. Akkor még nem ismerték a bio- és konvencionális gazdálkodási formákat.

Voltak gazdaságok, amelyek már műtrágyáztak és permeteztek is a nagyobb hozamok érdekében, de inkább a természetes körülmények adta lehetőségek között folyt a mezőgazdálkodás.

Fotó: teol.hu
– Mekkora területen gazdálkodik most?

– Jelenleg hatvan hektár szántóföldön gazdálkodom. A kárpótlás során a felmenőim által elszenvedett károk (államosított cséplőgép, tanya, szántóföldek és hadifogság) után járó kárpótlási jegyek reám eső részét felhasználva vásárolt, az édesanyámtól örökölt és a feleségem által örökölt részekből tevődik össze ez a terület. A feleségem nyugdíjba vonulás előtt álló pedagógus. Két leánygyermekem egyike, Virág építészmérnök, Lilla növénytermesztő mérnök és növényorvos, jelenleg a megyei növényvédő kamara elnöke.

– Hogyan kötött ki a biogazdálkodásnál?

– A rendszerváltás előtt azért, hogy saját otthont építhessek a családomnak, a munka mellett bérelt földön termeltem dohányt, dinnyét, macskagyökeret és kakukkfüvet. 1994-és 2009 között konvencionális gazdálkodást folytattam, közben tárolóhelyet, tisztítógépet és szárítót vásároltam.

2009-ben kezdtem el a biogazdálkodást gyakorolni négy másik gazdatársammal összefogva, akik velem együtt tagjai voltak a 2004-ben alakult Nagydorogi Gazdaszövetkezetnek.

Azóta további két gazdatárs is csatlakozott hozzánk. A területeimen főként gabonaféléket, kölest, őszi búzát, tönkölybúzát, évelő rozsot, kukoricát, olajnapraforgót, olajtököt és lucernát termesztek. Az értékesíthetőségen túl figyelembe vettem az alkalmazható növényvédelmi és gyomszabályozási módszereket, a termelt növény gyomelnyomó és a betegségellenálló képességét is.

Így esett a választásom az őszi búza esetében a Bánkúti 1201 nevű világhíres magyar fajtára, kukorica esetében a Mezőhegyesi Lófogú névvel jelölt, a múlt század első harmadában regisztrált fajtára, valamint barna kölesből a tápiószentmártoni fajtára.

A többi növény esetében biomagot vagy csávázatlan konvencionális magot vásárolok a hazai kínálatból.

– A termesztett növényfajok és fajták kiválasztásánál igen fontos szempont a saját feldolgozás lehetősége, illetve a feldolgozott termékek eladhatósága. Ön hogyan birkózik meg ezzel?

– Nyolc évvel ezelőtt elkezdtem egy feldolgozóüzem létesítését pályázati támogatás segítségével. Az üzem idén tavasszal kezdte meg biotermelvényekből a saját termékek előállítását. A késedelmes indulásnak az oka, hogy a kifogástalan minőség eléréséhez rendszerbe kellett állítanom még – a feldolgozó gépeken túl – a legmodernebb technológiai színvonalat képviselő optikai válogatót és gravitációs szeparátort is.

Ezek a gépek teszik lehetővé a tropánvázas alkaloidokat tartalmazó és egyéb gyommagvak maradéktalan eltávolítását.

Az itt előállított termékek: teljes kiőrlésű őszi búzaliszt, tönkölybúzaliszt és barnakölesliszt, valamint hántolt köles, kölesliszt, kukoricadara, kukoricaliszt, tökmagliszt, tökmagolaj és tisztított tönkölybúzapelyva.

– Van-e jelene a biotermékeknek a hazai piacon?

– A biotermékek után egy felvilágosultabb réteg érdeklődik elsősorban. Az ő indokaik állnak legközelebb az én gondolatiságomhoz, hisz’ a biogazdálkodást, mint a környezetünk komplex védelmét tartják szem előtt. Ők azok, akiknek arra is van gondjuk, mennyi környezetterheléssel jár az intenzív növénytermesztés, ők azok, akik elgondolkodnak azon is, hogy a termőföldekre kiszórt kémiai anyagok milyen károkat okoznak a talajéletben. Jelentősen visszaszorítható lenne a globális felmelegedés üteme a mezőgazdasági tevékenységek extenzívvé válása esetén.

A következő csoport, amely a bioélelmiszerek után érdeklődik, valamely betegségben, érzékenységben, vagy allergiában szenvedőkből áll.

Részükről szükségszerű az egészségesebb bioélelmiszerek fogyasztása akkor is, ha azt nehezen tudják megfizetni. Természetesen közöttük is nagyon sokan felismerték már a környezetvédelmi szempontokat is.

Be kell tartani a szigorú szabályokat

Sokan kérdezik, hogy mitől bio a bio. Röviden összefoglalva a válasz annyi, hogy a vonatkozó jogszabályban rögzített feltételek betartása, a biogazdálkodásban engedélyezett növényvédelmi célú természetes alapanyagú vagy mikrobiológiai készítmények használata esetén valósul meg a biogazdálkodás. Amennyiben a feltételrendszer betartását és az engedélyezett szerek használatát valamelyik akkreditált ellenőrző szervezet ellenőrizte és tanúsítvány kiállításával igazolta, akkor tekinthető csak bioterméknek a termény. Ugyanakkor a biogazdának az előbbieken túl előnyben kell részesítenie azokat az eljárásokat, amelyek a környezet harmóniáját eredményezhetik.

Vágjon bele!

Aki ezután tervez biogazdálkodást, az vágjon bele, ha érez magában annyi alázatot, hogy képes folytatni a gazdálkodását a szabályok szigorú betartása mellett, mondta Komáromi János. A termelendő növények kiválasztását igen erősen befolyásolja a piac, de van néhány növény, amely biztonsággal értékesíthető bioterményként is.

Forrás: 
teol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vissza a természethez? A kecskék és a permakultúra

Mostanában divatos dolog a permakultúra, ami valójában a hagyományos, kisparaszti gazdálkodás kemikáliák előtti változata, újragondolva. Ebbe a rendszerbe a kecske, de más haszonállatok is tökéletesen beilleszthetőek.

A hét végére befejezik a búza aratását

Bár minőségben vegyes a kép, termésátlagban a korábbi várakozásokhoz képest jobbat hoznak a kalászos gabonák. Ha az időjárás megfelelő lesz, a hét végéig befejeződhet a búza aratása - olvasható a Világgazdaság keddi számában.

Hat tonna feletti termésátlaggal takarítják be a búzát Tolnában

Hektáronként hat tonnát meghaladó termésátlaggal takarítják be az őszi búzát Tolna megyében, a termés az aratás mintegy kétharmadánál többségében malmi minőségű a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint.

Kedvezőbb termésátlagokra számítanak Zalában

Kedvezőbb termésátlagokra számítanak Zala megyében az idén, a termésbecslések szerint őszi búzából, árpából és tritikáléból is több terem, mint tavaly - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke csütörtökön az MTI-vel.

Emelkedtek a bérek az agráriumban

Az első negyedévben 15 százalékkal emelkedtek a nettó átlagkeresetek a mezőgazdaságban, miközben a foglalkoztatottak száma csaknem 6 százalékkal csökkent éves összevetésben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első negyedéves nemzetgazdasági összesítéséből.

A búzával minden rendben, de másról ez nem mondható el

Megfelelő az étkezési búza fehérje- és sikértartalma is az első minták alapján – tájékoztatta az InfoRádiót a Concordia Közraktár Zrt. vezérigazgatója. Halmos Gábor hozzátette: a repce és az árpa minősége azonban gyengébb a tavalyinál.

Egyre kelendőbbek a "fenntartható" termékek Németországban

Évről-évre népszerűbbek Németországban az egészséges és fenntartható gazdálkodásból származó élelmiszerek, az elmúlt öt évben 18-ról 31 százalékra nőtt a fogyasztók körében azok aránya, akik nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy egészséges és fenntartható életet folytassanak - jelentette a ZDF német közszolgálati televízió kedden.

Melegedő, nagyrészt száraz idő segíti a mezőgazdasági munkákat

Sokfelé átnedvesedtek a talajok a múlt hét második felében, de a csapadék záporos, zivataros jellegéből adódóan továbbra is maradtak igen száraz területek az országban. A hűvös idő után a héten eleinte csak kis mértékben, majd a hét második felében határozottabban melegszik az idő, amire az érésben lévő gyümölcsöknek és a kapás növényeknek egyaránt nagy szüksége van.

Búza Egyiptomba, disznóhús Kínába

A Vajdaságban jól tűrik a nyári meleget a tavasszal elvetett haszonnövények, a legnagyobb területen termesztett kukorica és szója már virágzik. A májusban és júniusban jegyzett 250–300 milliméter csapadéknak köszönhetően úgy néz ki, egyelőre nem lesz gond a növényzettel, nedvesség a földben van elegendő.

Génszerkesztés: elkerülhetetlen a szemléletváltás?

Fontos elválasztani a CRISPR és a GMO témáját, de mindkét terület kutatására szükség van Európában – vélekedett lapunknak adott interjújában Louise Fresco. A Wageningen University & Research professzora és az intézmény igazgatóságának elnöke szerint éppen a kockázatok mérséklésének igénye teszi indokolttá a kutatásokat, és még a réspiacok kiszolgálása sem indokolja a teljes szigor fenntartását.