Back to top

Tudja mi a három legkedveltebb zöldség Magyarországon?

Nem költöttek többet a magyar háztartások a kényelmi termékeknek számító feldolgozott és fagyasztott zöldségekre a 2017. májustól 2018. áprilisig tartó 12 hónapban. Bár a háztartásonként számított átlagosan megvásárolt mennyiség nem változott a korábbi szinthez képest, de a vásárlói bázis csökkenése miatt összességében kevesebbet költöttek a háztartások a fenti kategóriákra.

Míg a 2017 áprilisáig tartó 12 havi időszak során a magyar háztartások 75 százaléka – azaz tízből nagyságrendileg hét háztartás − vásárolt legalább egyszer fagyasztott zöldséget, és 85 százalékuk zöldségkonzervet, addig ez az arány egy évvel később 71 illetve 83 százalékra mérséklődött.

Egy-egy háztartás átlagosan 7-8 alkalommal vásárolt zöldségkonzervet a 12 havi időszak során. Ehhez képest a fagyasztott zöldségek vásárlási gyakorisága valamivel alacsonyabb, évi 6 alkalom volt.

A zöldségkonzervek kilogrammjának átlagára az elmúlt 12 hónapban 563 forint volt, míg a fagyasztott zöldségek valamivel olcsóbban, kilogrammonként 502 forintos áron kerültek a vásárlók kosarába.

A 3-4 évvel korábban tapasztalt nagyobb mértékű áremelkedés után a tavalyi évben nem, illetve csak mérsékelten emelkedett az árszínvonal. A zöldségkonzervek esetében 1 százalék alatt maradt az árváltozás mértéke, míg a fagyasztott zöldségek esetében 3 százalékkal terhelte meg jobban a háztartások pénztárcáját a termékek beszerzése.

A diszkont csatorna szerepe − a korábbi évek tendenciáját követve − tovább erősödik ezekben a kényelmiélelmiszer-kategóriákban.

A 2018 áprilisáig tartó 12 hónapos időszakban a háztartások által megvásárolt fagyasztott zöldség mennyiségének 43 százaléka származott a diszkont csatornából (szemben az előző év azonos időszakában mért 40 százalékkal), és hasonlóan, a zöldség konzervek esetében is 5 százalékpontos növekedés tapasztalható a csatorna részesedésében (melynek piacrésze egy évvel korábban 35 százalék volt).

A magyar háztartások a zöldségek közül a legtöbbet burgonyára, illetve vöröshagymára és paprikára költöttek.
A magyar háztartások a zöldségek közül a legtöbbet burgonyára, illetve vöröshagymára és paprikára költöttek.

A sajátmárkák aránya mindkét kategória esetében jelentős, 60 százalék felett van. A zöldségkonzervek piacán az elmúlt két évben nagymértékben erősödött a láncok nevével fémjelzett kereskedelmi márkák részaránya a háztartások kiadásaiban. Míg 2013-ban az arányuk 51 százalék volt, addig az elmúlt 12 hónapban ez az arány 66 százalékra nőtt. A fagyasztott zöldségek piacán az elmúlt 12 hónap során 64 százalék volt a sajátmárkás termékek részesedése a háztartások költéseiből. A feldolgozott zöldségek vásárlói között arányosan magasabb a gyerekes családok aránya a kategóriák forgalmából, mint a teljes napi fogyasztási cikk piacon általában. Ennek megfelelően a szenior korú − vagyis 60 évnél idősebb − vásárlók aránya valamivel elmarad a teljes FMCG-piaci átlagtól, és a 30-50 éves korosztály szerepe erősebb.

A háztartások jövedelmi szintje kevésbé befolyásolja a kategóriák vásárlását, inkább az jellemző, hogy a falun élő háztartások arányaiban kevesebbet vásárolnak a feldolgozott zöldségekből, hiszen sokszor saját maguk is meg tudják termelni ezeket.

Hasonlóan a feldolgozott zöldségekhez, a háztartások fogyasztása a friss zöldségek piacán sem bővült. A különbség annyi, hogy míg a kategória vásárlói bázisa gyakorlatilag nem változott, addig a háztartások által megvásárolt átlagos mennyiség csökkent le − mintegy 3 százalékkal − az elmúlt 12 hónapban, az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A 2018 áprilisáig tartó 12 hónapos időszakban minden háztartás (pontosabban a háztartások 99,6 százaléka) vásárolt valamilyen zöldséget legalább egy alkalommal. A vizsgált időszakban átlagosan 90 alkalommal vásárolt egy-egy háztartás zöldséget, alkalmanként 1,8 kilogrammot.

A zöldségek közül a legtöbbet burgonyára, illetve vöröshagymára és paprikára költöttek.

A friss zöldségek piacán a diszkont csatorna szerepe – a feldolgozott zöldségek piacához hasonlóan – igen jelentős, és évről évre egyre inkább erősödik, viszont a részesedése nem éri még el az egyharmados szintet. Ennek oka az, hogy a piacok és a zöldségesek szerepe hagyományosan jelentős.

Szerző: Bakonyi-Kovács Kriszta, GfK

Forrás: 
NAK Élelmiszeripari Hírlevél

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az átlagosnál kevesebb alma terem idén hazánkban

Az előzetes termésbecslések alapján idén mintegy 450 ezer tonna almatermés várható Magyarországon, ami 25 százalékkal elmarad az átlagtól. Hazánkban az egy főre eső étkezésialma-fogyasztás 12-15 kg/év.

Saját ételhordóba kérhetjük a párizsit a Sparban

A Spar Austria új akcióval próbálja csökkenteni a csomagolással járó hulladékot. A cég osztrák vásárlói mostantól saját élelmiszer tárolóikba is kérhetik a felvágottat, a húsokat és a különböző sajtokat.

Ezt az ételt dobjuk ki leggyakrabban

Többnyire olyan ételt vásárolunk, amire valóban szükségünk van, emellett a többség rendszeresen figyeli a lejárati időt, és nem dob ki még le nem járt ételt – derül ki a K&H lakossági kutatásából. Ha mégis lejár a szavatossági idő, akkor leginkább zöldség, gyümölcs, tejtermék, felvágott és pékáru landol a kukában.

Több csokoládét adott el Amerikában a svájci gyártó

A svájci Lindt & Sprüngli növelte forgalmát és profitját az idei első fél évben.

Látványosan nő az orosz agrárexport

Oroszország élelmiszer-ellátásának biztonsága lényegében biztosított, a kivitel értéke öt év múlva elérheti a 45 milliárd dollárt - jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök egy tanácskozáson a Kubany megyei Lipecben.

Augusztus 31-ig várják a kiállítók jelentkezését az OMÉK-ra!

Meghosszabbított határidővel, egészen 2019. augusztus 31-ig várják a kiállítók jelentkezését az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) szervezői, az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum (AMC). Az idén szeptember 26-29. között, immár 79. alkalommal megrendezendő OMÉK-ot a professzionalitás, nemzetköziség és innováció jellemzi majd.

Csökkenés helyett megduplázódott az élelmiszer automaták száma

Az adóhatóság adatbázisa 54 ezer élelmiszert árusító automatát tartalmaz. Ahol nincs se eladó, se pénztáros. Az élelmiszerboltok száma 39 ezer. Persze, azért van különbség bőven, kb 99%.

160 ezer tonna sertéshúst importált Kína

Jelentősen nőtt Kína sertéshús importja júniusban. Az ázsiai ország ugyan a világ vezető sertéshús előállítója, az állományt azonban tizedeli a sertéspestis.

A külkereskedelmi többlet több mint felét az agrárium teszi ki

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez - jelentette ki Nagy István Agrárminiszter a mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták találkozóján, hétfőn az Agrárminisztériumban.

Cukormentes étcsokoládét fejlesztett a Nestlé

A Nestlé bemutatta 70 százalékos étcsokoládé termékét, mely szinte teljes mértékben kakaógyümölcsből készült és nem tartalmaz hozzáadott cukrot.