Back to top

A keleti kajszifajtáknál a fagytűrés kulcsa

A kajszi köztermesztésébe a jövőben a hazai és a nyugati fajták mellé besorolnák a nemesítők a kelet-európai génállományt is. Az utóbbiakra a fagytűrésük miatt terelődött a szakemberek figyelme.
A tapasztalatok idén is azt mutatják, hogy a Közép-Ázsiából származó fajták kevésbé károsodtak a kései kemény fagyokban.

Ezért szülőfajtaként bevonják azokat a nemesítési programba – hangzott el a Gyümölcskutató Intézet hagyományos kajszi-­fajtabemutatóján, Cegléden.

A kajszi fagytűrésre nemesítése – a betegségekkel szembeni rezisztencia, ízletesség és más fontos tulajdonságokkal együtt – régóta szerepel a Gyümölcskutató Intézet ceglédi állomásának nemesítési programjában is - írja a baon.hu. A szakemberek többnyire elérték a kitűzött célt. A hazánkban termesztett kajszibarackfajták negyven százalékát az intézet munkatársai nemesítették, jelentős részben a homokhátsági klímát figyelembe véve.

Bács-Kiskun megyében főleg a virágzáskori fagykárok függvényében, jelentős szórással, évtizedes átlagban háromezer tonna kajszi terem. Az országos össztermésnek körülbelül 15 százaléka.

Sikeres kajszitermesztőkké azok a gazdák válhatnak, akik következetesen betartják a növényvédelem alapkövetelményeit: a virágzáskori, a moníliás betegség elleni lombvédelmet, valamint a gyümölcs megóvását a különböző molyok ellen. Elhangzott:

nagyon nehéz a növényvédelmet hatékonyan megszervezni, mert a felvásárlók szigorú követelményeket támasztanak a vegyszerezéssel szemben, ezért a felhasználható növényvédő szerek mennyisége jelentősen korlátozott.

A kajszifák hirtelen elhalása már több mint százéves probléma, de még ma sem tudja senki, hogyan alakul ki ez a termesztők által gutaütésnek nevezett összetett betegség.

A tapasztalatokat régóta gyűjtő kajszitermesztők okkal mondhatják el magukról, hogy értenek munkájukhoz. A külországi gazdaságokba járó kollégáik azonban állítják: akad tanulnivaló odakint. Egyebek közt a korszerű művelési módokról. Az olasz, francia és osztrák termesztők főleg a fák palmetta, karcsú orsó és váza formára alakításával értek el jó eredményeket. A művelés iránya Nyugat-Európában a sűrű térállással kialakított, intenzív művelésre alkalmas alacsony méretű fák kialakítása. Ily módon a legtöbb munka gépesíthető a virágritkítástól a metszésen át a gyümölcsszedésig.

Forrás: 
baon.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az átlagosnál kevesebb alma terem idén hazánkban

Az előzetes termésbecslések alapján idén mintegy 450 ezer tonna almatermés várható Magyarországon, ami 25 százalékkal elmarad az átlagtól. Hazánkban az egy főre eső étkezésialma-fogyasztás 12-15 kg/év.

Növényvédelmi előrejelzés – Kevesebb moly rajzik

Növényvédelmi téren bőven akad tennivaló annak ellenére, hogy az almamolyrajzás intenzitása most éppen csökkent kicsit, a többi molyból pedig alig fognak a csapdák valamennyit. Erős az almafalisztharmat-fertőzés, továbbá kedvez az időjárás a szőlőperonoszpóra és a többi szőlőbetegség számára is.

Ezt az ételt dobjuk ki leggyakrabban

Többnyire olyan ételt vásárolunk, amire valóban szükségünk van, emellett a többség rendszeresen figyeli a lejárati időt, és nem dob ki még le nem járt ételt – derül ki a K&H lakossági kutatásából. Ha mégis lejár a szavatossági idő, akkor leginkább zöldség, gyümölcs, tejtermék, felvágott és pékáru landol a kukában.

Cukormentes étcsokoládét fejlesztett a Nestlé

A Nestlé bemutatta 70 százalékos étcsokoládé termékét, mely szinte teljes mértékben kakaógyümölcsből készült és nem tartalmaz hozzáadott cukrot.

A burgonyatermesztés és a klímaváltozás

A 2018-at megelőző 15 évben megtriplázódott a burgonya ára Magyarországon, ráadásul évről évre kevesebb burgonya is terem itthon. 2019-ben már áprilisra elfogyott a hazai termés a boltokból, és import áru adja a dráguló kínálatot.

Lengyelország, a ribizli nagyhatalom

A legnagyobb ribizli termelő az Európai Unióban Lengyelország, a világon pedig a dobogó második fokán áll, egyedül Oroszország előzi meg.

Matricával a minőségért

Ismét dinnyekóstolóra várták a pécsieket a Kossuth téren. A Nemzeti Agrárkamara Baranya Megyei Szervezete és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete szervezésében került sor idén az évente megrendezésre kerülő eseményre, ami nagy érdeklődés mellett zajlott le.

Hortenziák: a romantikus gömbök titkai

Reneszánszukat élik a hortenziák nemcsak Európában, de Amerikában is. Őshonos fajként a Távol-Keleten, valamint Észak- és Dél-Amerikában nemcsak aljnövényzetként, hanem kúszónövényként is megtalálhatóak példányai. Közel száz fajuk ismert és a nemesítők munkájának köszönhetően mára már több ezer fajtából választhatnak kedvelőik.

Ezért nem szabad kidobni a sárgarépa zöldjét!

A sárgarépa zöldje kesernyés ízű, ezért sokan kidobják. Kár érte, mert rendkívül jó hatással van az egészségünkre. Sokkal gazdagabb vitaminokban és ásványi anyagokban, mint maga a répa.

Miért dobjuk ki azt az élelmiszert, amit emberi fogyasztásra termelünk?

Évente 1.3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a világon. Az elpazarolt élelmiszerek nemcsak több hulladékot jelentenek, hanem elpazarolt energiát és szükségtelen üvegházhatású gázkibocsátást is. Számos módszer van arra, amellyel a háztartások kis odafigyeléssel csökkenthetik a kidobott élelmiszer mennyiséget és ezzel pénzt is spórolhatnak.