Számos variációja létezik, egy-egy módszeren belül is lehetnek eltérő, de jó alkalmazások. Más és más lehet az eljárás, az elkészítés ideje, célja, a méhlegelőadottságok, a méhész tudása, méhészetének felszereltsége és egyéb lehetőségek ismeretében.
A rajzás öröklődik
A méhcsaládok mesterséges szaporítását általában a méhállomány növelése, vagy szinten tartása céljából alkalmazzuk, de értékesítési szándékból is gyakori. Mielőtt néhány konkrét fogást részleteznénk, érdemes felidézni, hogy miért nem a méhek természetes szaporodását részesítjük előnyben.
Ezért alakult ki a méhek életében a második szintű szaporodás, a család kettéosztása, amit rajzásnak nevezünk. Ez a méhek öröklődő tulajdonsága. Fejlődésük évmilliói alatt alakult ki. Amíg az ember nem avatkozott be a méhek életébe, csak rajzással tudták biztosítani fajuk fennmaradását. A termelő méhésznek a rajzás több okból sem kívánatos jelenség. Megosztja a rajzó család erejét, ezt követően nem képes termelni. Nem érvényesíthetők a tenyésztési szempontok, ideje nem tervezhető, a rajok bevételének sikere bizonytalan és így tovább.
Az osztott műraj készítése során a család fészkét kettéosztjuk úgy, hogy fele fiasítás az anyával az eredeti kaptárban marad, a másik fele a rajta lévő méhekkel új kaptárba kerül, majd ezt kelés előtti bölcsővel, vagy petéző anyával meganyásítjuk. Az új helyre kerülő fiasítás túlnyomórészt fedett legyen. Az új raj mindig gyengébb lesz, mint a helyben maradó, mert a kijáró méhek a régi helyen maradnak. Ezért az új rajhoz még egy-két nyitott fias keretről rázunk méheket.
Egyszerű, gyors módszer, a családok számát meg lehet duplázni. Hátránya, hogy a családok abban az évben már nem termelnek. Osztott raj készítése csak akácvirágzás után javasolt.
Méhek több családtól
A fészkes böngészett műraj készítéséhez szükséges fiasításos lépeket több családtól szedjük össze. Az új kaptárba összeválogatott, túlnyomórészt fedett fias kereteket egymás mellé rakjuk és kissé megfüstöljük, hogy a különböző családoktól származó méhek illata egységesüljön.
A műrajhoz még egy-két nyitott fias keretről rázunk méheket, pótlandó a hazarepülő öregebb méhek hiányát. Ha petéző anyával anyásítunk, azonnal kirágósra állíthatjuk a zárkát, mivel a műrajban csak fiatal méhek vannak, könnyen fogadnak. Készítésekor nagy előny a hordás, vagy a híg cukorszörpös etetés. Akácvirágzást megelőzően is készíthetünk böngészett rajt a túlfejlődő családokból. A böngészett műrajok száma és erőssége függhet a méhlegelő adottságoktól és a szaporítás szándékozott mértékétől. Hátránya, hogy anyákat kell keresni.
A söpört műrajhoz a méheket az előző módszerhez hasonlóan több családtól szedjük össze, de lép nélkül. A különböző családoktól elvett méheket rajszállító ládába söpörjük. A módszer elnevezése régies, ma már inkább a gyorsabb lerázást alkalmazzuk. Közben a rajládában időnként megspriccelhetjük őket vízzel, vagy híg cukorszörppel. Amikor a rajszállító ládában megvan a kívánt méhmennyiség, kissé megfüstöljük őket, hűvös pincébe visszük és híg cukorszörppel etetjük.
Közben az anyát kiengedik. Harmadik nap kora este a rajt egy keretekkel berendezett kaptárba zsongatjuk. Telepíthetjük kizárólag műlépes keretekre is úgy, hogy a söpört rajt beütjük a kaptárba, de zsongathatjuk is, ekkor azonban egy nyitott fias keret is kell. Előnye, hogy a söpört rajban minden korosztály jelen van és azonnal van petéző anyája. A műlépre telepítésnek feltétele a jó hordás, vagy a folyamatos etetés. Kihasználhatjuk ezt az állapotot atka elleni védekezésre is. Hátránya, hogy a méhek összegyűjtésekor anyát kell keresni és viszonylag időigényes.
Tanfolyamokon – a gyakorlatot még nem szerzett hallgatók számára – szinte mindig gondot okoz a röpített műraj készítésének logikája. Pedig jól követhető és nem drasztikus szaporítási mód.
Ez a kaptár marad a helyén, a családnak új fészket kell kialakítani. Kereteit egy másik üres kaptárba rakjuk és petéző anyát adunk be kirágós zárkában. Az így készített fiasításos, anyás, de méh nélküli kaptárat egy harmadik – erős méhcsalád – helyére tesszük. Az ide beszálló méhek elfoglalják a fias kereteket és később kiengedik az anyát. A harmadik kaptár új helyre került. Ezek elvesztették kijáró méheiket, de az újak folyamatosan kelnek. Röpített műrajt jó hordásos időszakban ajánlatos készíteni.
A műrajok legyenek lendületben
Bármilyen módszerrel készítünk is műrajt, akár a sokak által ismert klasszikus megoldással, vagy valamilyen egyedi módon, a méhek életének törvényszerűségeit be kell tartanunk. Csak ekkor lesznek képesek műrajaink lendületesen fejlődni.
Ügyeljünk arra, hogy minden újonnan kialakított családnak legyen elég méze és virágpora. A műrajokat az első néhány hétben serkenteni kell. Ez alól csak a repce végén, vagy akác elején, petéző anyával készített műrajok a kivételek. Ha petéző anyával szándékozunk anyásítani, ne legyen a kereteken anyabölcső. Párzatlan anyával is lehet anyásítani, ha még egy napnál nem idősebb. Hordástalan időben ne kísérletezzünk röpített műraj készítéssel, mert még rablás is lehet a vége. Kísérjük figyelemmel a műrajok fejlődését, az anyáknak mindig biztosítsunk helyet a petézéshez jó minőségű lépekkel.
Akár a műrajkészítéssel, akár az anyásítással kapcsolatban valakinek hirtelen jövő – abszolút biztosnak tűnő – ötlete támad a munka során, megvalósítás előtt kérdezzen meg egy tapasztaltabb méhészt.