Back to top

Hogyan lehet hatékonyabb a kertészeti termelés?

A debreceni Farmer Expo kiállításon évek óta megrendezik a Hortico kertészeti konferenciát, ahol az idén a hatékonyságnövelés volt a fő téma. Figyelni kell a külföldi jó megoldásokat és főként számolni, hogy miként éri meg új beruházással javítani a minőséget, növelni a termésátlagokat, biztonságosabbá tenni a termesztést.

Mint Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke elmondta, a mennyiség növelésével párhuzamosan szinte automatikusan javul a termény minősége is, ugyanakkor a beruházással azt is számításba kell vennünk, hogy melyik költségnem milyen arányban változik.

Különösen a zöldséghajtatás beruházási költségei magasak:

egy „full extrás” almaültetvény hektáronként 15 millió forintba kerül, egy hektár korszerű üvegház viszont 300 millióba, nagyon alaposan ki kell számolni a megtérülését.

Tudnunk kell, hogy 4-5 év átlagában milyen átlaghozamot kell elérnünk ahhoz, hogy megtérüljön a beruházás.

Mára mi is eljutottunk oda, hogy a munkaerőgondok miatt a lehető legtöbb munkát ki kell váltani gépekkel, illetve javítani kell a munkakörülményeket és lehetőleg állandó alkalmazottakkal dolgozni egész évben.

A gépi technológiára való átállás ugyanakkor az üzemméretek növeléséhez fog vezetni, mert kis területeken nem érdemes gépet vásárolni.

Egy másik területet is érint a gépesítés, mégpedig az oktatást: kevesebb, de sokkal képzettebb munkaerőre lesz szükség a kertészetben, és erre az oktatási intézményeknek is föl kell készülniük, mondta Ledó Ferenc.

Hasonló példákat hozott a gyümölcstermesztésből Szabó Zoltán, a Gyümölcsért Kft. kutatási igazgatója, egyetemi tanár. A csonthéjasoknál az új fajták minél nagyobbak és színesebbek, annál jobban értékesíthetők. Az őszibarack után már kajsziban is megjelentek a körben piros, fényes felület gyümölcsök, egyelőre csak fajtajelöltként, de biztosak lehetünk benne, hogy hamarosan a piacon is találkozhatunk velük.

A piaci koncentráció és a kézi munkaerő hiánya, valamint a hatékonyságra törekvés miatt a csonthéjasokat is intenzív ültetvényekben termesztik, a lehető legtöbb munkát gépesítve.

Ezek a nagyon értékes ültetvények pedig megérik a pluszráfordítást, hogy védjük az esőtől, jégveréstől és a rovaroktól is.

Németországban és Dél-Tirolban az új cseresznyeültetvényeket már ilyen teljes fólia- és hálóborítással szerelik föl.

Gépekkel pedig a virág- és termésritkítástól és metszéstől kezdve a betakarításig lehet gyorsítani a munkát, igaz, ehhez alkalmassá kell tenni az ültetvényt a gépi munkákra. Nemcsak a koronaforma és a térállás, hanem a fajtaválasztás is ezt szolgálja.

Izraeli és amerikai cégek pedig szedőrobotok fejlesztésén dolgoznak, amelyek egyenként képesek leszedni a gyümölcsöt a fáról. A szőlőkombájnhoz hasonló betakarítógépek pedig már nálunk is ismertek a ribiszkében, de külföldön meggyet is szüretelnek így.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Példaértékű felzárkóztatási modell Tarnabodon

Az agrárium hazánk egyik meghatározó húzó ágazata, amely az elmaradott térségek fenntartásának egyik kitörési pontja is lehet akár állattenyésztési, akár a növénytermelési oldalon. A Tarnabodon elindult program példaértékű modellé válhat.

Lőrinc már felejtős: elindult a dinnyeszezon

Dinnye szezonnyitó sajtótájékoztatót tartott Medgyesegyházán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete. Az idei szezon bíztatónak ígérkezik, és mint kiderült, már a Lőrinc napot is elfelejthetjük, hiszen a klímaváltozás, és az újabb fajták hatására jóval tovább lesz jó minőségű hazai dinnye.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Indul a hazai dinnyeszezon a diszkontláncoknál

Megkezdődik a magyar dinnyék árusítása a Lidl és az Aldi üzleteiben - tájékoztatták a diszkontláncok az MTI-t. A Lidl Magyarország azt közölte, hogy raktárai szerdától kizárólag magyar beszállítóktól érkező magyar görögdinnyét vesznek át. Az Aldi Magyarország július 1-jétől csak magyar termelőktől érkező dinnyét vesz át biatorbágyi raktárában

Cserepes növények átültetése: érdemes figyelni a gyökér-levél arányra

A cserepes növények ideálisak a lakásban, vagy a teraszon, hiszen elég mobilak ahhoz, hogy oda helyezzük őket ahol díszítenénk velük, és arrább tegyük onnan, ahol épp útban vannak. Ám a cserép, mint élettér általában nem a legideálisabb a növények számára, hiszen gyökereik növekedése így korlátok közé szorul.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

A színes gyümölcsök és zöldségek fogyasztása segíthet csökkenteni a depressziót és a szorongást

A gyümölcsöknek és zöldségeknek határtalan egészségügyi előnyi vannak. Ezek a tápláló élelmiszerek alacsony zsír- és sótartalmúak, ugyanakkor tele vannak növényi rostokkal, amelyek megakadályozzák a székrekedést, és segítik a víz és a tápanyagok felszívódását az ételből.

Palántanevelés tőzeg nélkül

A tavasz beköszöntével elkezdődtek a kerti munkák. A többszörös pandémiahullámok után élvezzük a Nap melegítő, gyógyító, fertőtlenítő erejét. A kertészek azonban aggódnak is a sok napsütés miatt.

Félmillió élővirág, ezerhatszáz felvonuló az idei debreceni virágkarneválon

Az idén ismét a hagyományos formájában rendezik meg a debreceni virágkarnevált augusztus 20-án: a karneváli menetben félmillió élővirággal feldíszített tizenkét virágkocsit, és ezerhatszáz felvonulót láthat majd a közönség - jelentették be a szervezők a rendezvény beharangozó sajtótájékoztatóján a Nagyerdőben.

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.