Back to top

A tűz után a jávorszarvasok dúlják fel Svédország erdeit

Éhes európai jávorszarvasok okoznak rekord méretű károkat Svédország északabbi erdőségeiben, mely csak súlyosbítja az amúgy is szenvedő fakitermelés eddigi nehézségeit. Korábban a szokatlanul meleg időjárás és az erdőtüzek nehezítették az ágazat munkáját.

A Svéd Erdészeti Szolgálat éves felmérése szerint a Norrland régió összes területén 10 százalék feletti volt a jávorszarvasok kártétele a fenyőkön. Jamtland megye egyik területén minden második fenyőfán találtak a szarvasok táplálkozásából eredő károkat. A korábbi ajánlások alapján az ideális cél 5 százalék alatt van.

- Ez borzalmas – írta az erdészeti szolgálat honlapján Chris Kalen vadgazdálkodási szakember.

Ezek a sérülések ugyan nem mindig vezetnek a fák pusztulásához, de mindenképpen lassítja az erdő növekedését, romlik a minőség és így jelentős veszteség éri az erdő tulajdonosát.

A mostani károk kiváltó okai a hóban gazdag tél és a jávorszarvas populáció nagy létszáma a szolgálat szerint. A mély hó miatt a szarvasok mozgása korlátozódik, és helyhez kötötté válnak. Ez megmagyarázza, miért extrém szintű egyes helyeken a kártétel. Ráadásul az időjárási tényezők csökkentették az állatok rendelkezésére álló aljnövényzet mennyiségét is.

Az idei év számos kihívást hozott a svéd erdőgazdaságoknak. Először is az enyhe tél miatt a nehéz, fakitermelésben használatos gépek nem tudtak szabadon közlekedni a sáros erdei talajokon, ami hátráltatta a faanyag utánpótlást. Ezután rekord-meleg nyár következett, ami soha nem látott mennyiségű erdőtűzzel járt. Számos helyen azért kellett abbahagyni a fakitermelést, hogy megakadályozzák a további erdőtüzek kipattanását.

Ez ismét érzékenyen érintette a svéd fa- és papíripar nyersanyag utánpótlását, mely az ország exportjának 10 százalékát teszi ki.

- Minden érintettnek fel kell ismernie a helyzet súlyosságát, és összehangolt, jelentős változásokat kell eszközölni a legtöbb megfigyelt területen – nyilatkozta Kalen.

Forrás: 
www.bloomberg.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Változatos élővilág a Kupi-erdőben

Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Polgárőrök közreműködésével tisztulnak meg a Debrecen környéki erdők

A debreceni, illetve a megyeszékhely 15 kilométeres körzetében levő erdőterületeket tisztítja meg a Debreceni Polgárőr Egyesület a Cívis Városért.

Az erdő látogatásának rendje - Az erdei közlekedés szabályai

A Pécs környéki és Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. régóta arra törekszik, hogy partneri viszonyt létesítsen a rendőrséggel. Május 3-án ezért tartottak közös partnerségi konferenciát, melyen a fő téma az erdei közlekedés, különösen az erdei motorozás, quadozás volt.

Madarakról és fákról a botanikus kertben

Több mint ötszázan vettek részt a Madarak és Fák Napja alkalmából pénteken, a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertjében rendezett programon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület valamint a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola két év kényszerszünet után tartotta meg ismét az évtizedes múltra visszatekintő rendezvényt.

A sakál elterjedésének okairól beszélt a MATE kutatója

Az aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemző gyors elterjedésük miatt az állattartók és vadgazdálkodók részéről egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat. Mit kell tudnunk erről a titokzatos fajról?

Bölcs fákat mutatnak be

A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége és a szlovák Narodny Trust tavaly indította el a Bölcs Fák – a történeti és gyűjteményes kertekben lévő matuzsálem fák megőrzése és vonzerejük növelése a zöld turizmus jegyében című kezdeményezését.  Közös munkájuk során támogatják az idős fák állapotának felmérését, a kiválasztott fák ápolását.  

Pusztapalota a Vár-völgyben

Hazánk hegyvidékein barangolva megannyi érdekes és elgondolkodtató elnevezésű barlangot, szurdokvölgyet találunk. A Bakonyban sincs ez másképp, gondoljunk csak a betyárvilágból ismert Savanyú Jóskáról elkeresztelt barlangra, vagy a Római-fürdőre, amelynek elnevezéséről sokféle szóbeszéd kering, azonban fürdőként sosem működött. Számos legenda övezi a Pusztapalotát is, az egyik szerint egykoron Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt.

Fenntartható mandulatermesztés

A hosszú távú és fenntartható mandulatermelés érdekében a Veracruz Almonds portugál vállalkozás intelligens mezőgazdasági eszközöket vásárolt. Különös figyelmet fordítanak a nyomon követhetőségre, a körforgásos gazdaságra való átállásra és a karbonlábnyom csökkentésére.

Közel ötvenezer facsemetével újabb Újszülöttek erdeje jött létre Baranyában

A tavaly megkezdett hagyományt folytatva a Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. idén is létrehozott egy Újszülöttek erdejét. A közel öthektárnyi új erdőterület Szigetvár városhatárában, az Almás-patak mentén formálódik.