Back to top

Kobold és Monszter a gyengéd bivalyok

Kobold és Monszter, a két szelíd bivaly első alkalommal hagyta el fél hektáros kesznyéteni otthonát, hogy a debreceni Farmer Expón népszerűsíthesse a Tiszatáj Környezet és- Természetvédelmi Közalapítvány környezetvédelmi munkáját.

A Natura 2000-es területeket kezelő Tiszatáj Környezet és- Természetvédelmi Közalapítvány csaknem 2000 hektáron foglalkozik agrár környezet gazdálkodással, génmegőrzéssel, környezeti neveléssel és hagyományőrzéssel, ebből 1100 hektár Kesznyéteken található. Az alapítvány birtokában lévő földek nagyrésze vízjárta gyepes terület, amelyeket őshonos állatok legeltetésével és kaszálással ápolnak. A gyepeket mintegy 500 szürke marha és 30 házi bivaly legeli. A bivalyok közül a legnépszerűbb Kobold, akinek saját rajongó tábora van a facebookon.

Fotó: Lenner Ádám

Kobold története 2015-ben kezdődött. A kis újszülött bivalyt anyja elhagyta, ezért emberek közt cseperedett fel.

Két napos korában talált rá gazdája Lenner Ádám, aki saját elmondása szerint anyja helyett apja volt.

Az elárvult bivalygyerek kecsketejen és tápszeren nevelkedett. Eleinte a tájház belső udvarában lakott, ahol a kedvenc időtöltése a száradó ruhák letépkedése és muskátlik szisztematikus kiirtása volt. Itt folyamatosan emberek között volt, sőt olyannyira megszokta kiváltságos helyzetét, hogy nem is tudta magáról, hogy bivaly. Persze ezzel ma már tisztában van. Később, amikor már méretei túlnőttek a fekhelyeként szolgáló szőnyegen, egy fél hektáros tóval rendelkező bekerített területen lelt otthonra.

Fotó: Lenner Ádám
A költözéssel csak egy probléma volt, Kobold hirtelen nagyon egyedül lett. A bivalyok társaságkedvelő állatok, nehezen viselik a magányt. Koboldnak is szüksége volt egy barátra, ezért kiválasztottak a gulyából egy másfél éves tinót, Monsztert, akit gazdája Ádám tudatosan megszelídített, így már ketten dagonyázhatnak 30 kecskebéka társaságában.

A bivalyokról azt kell tudni, hogy rettentő erejük mellett nagyon szociálisak. A vizes élőhelyeket kedvelik. Természetvédelmi szempontból a sekély vízű tavak kezelésében vesznek részt.

Fotó: Lenner Ádám
A bivaly a nádast szívesen lelegeli, ezáltal a tó felszíne szabad marad, úgynevezett mozaikos térszín jön létre. Régen igavonásra is használták őket, ma már ez nem jellemző. A magyar házi bivaly Erdélyben és a Dél- Dunántúlon terjedt el leginkább. Egy bivaly akár 25 évet is élhet.

Az idei Farmer Expon mindkét állat igen nagy népszerűségnek örvendett. Kedves tekintetük és szelíd természetük rabul ejtette gyerek és felnőtt szívét egyaránt. A simogatást kifejezetten igényelték, sőt Monszter még azt is elviselte, ha valaki ráült.
Fotó: Lenner Ádám
Kobold facebook oldalán naprakész információval szolgálnak a bivalyok életéről. Az oldal célja az, hogy a közösségi média felhasználásával betekintést nyújtson a vidéki életbe és hidat építsen a városi, rohanó ember és a természet között.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.

Egy szarvasmarha-tenyésztő célja a legnagyobb marhahúsüzem felépítése

Egy ötödik generációs szarvasmarha-tenyésztő azt tervezi, hogy Dél-Dakotában építi fel az Egyesült Államok legnagyobb marhahúsüzemét, amely napi 8000 szarvasmarha levágására lesz képes. Az 1,1 milliárd dolláros projekt segíthet kezelni a Biden-adminisztráció aggodalmait az emelkedő élelmiszerárakkal és a húságazatban a verseny hiányával kapcsolatban, bár legalább 2026-ig nem indul el a termelés.

Ami szín, az itt tarka

Bonyhád büszke az itt született bonyhádi vöröstarka szarvasmarha tájfajtára. A város ezért idén már huszadik alkalommal rendezett Tarka Marhafesztivált. A vígasság idején pedig minden évben a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete szakmai találkozót szervez.

Újra mentes az ország a madárinfluenzától és már nem kötelező zártan tartani a baromfikat

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától való mentességét. Tekintettel a járványügyi helyzet kedvező alakulására az országos főállatorvos visszavonta a baromfik zárt tartására vonatkozó rendelkezését, azonban a megelőzést segítő előírások betartása, a fedett helyen történő etetés és itatás a jövőben is országszerte kötelező.

Őshonos magyar halfajok tenyésztését tökéletesítették

Három őshonos magyar halfajta, a ponty, a süllő és a harcsa tenyésztéstechnológiájának komplex fejlesztését végezte el csaknem egymilliárd forint európai uniós támogatással az ország vezető mezőgazdasági kutatóintézményeit magában foglaló konzorcium - közölte Horváth Ákos projektvezető szerdán az MTI-vel.

Az idő dönti el, mi lesz a csikóinkból

A Bükk-fennsíkon Csipkéskút és Szilvásvárad az 1950-es évek elejétől adnak otthont Európa kultúrtörténeti örökségének minősülő lófajtájának, a lipicainak. Az 1850 óta tenyésztett lipicai az angol- és az arab telivér mellett a világ egyik legrégebbi kultúrlófajtája, amely az alapító törzstenyészet helyszínéről, a mai Szlovénia területén lévő Lipicáról kapta a nevét.

Értékelik a rendkívüli intézkedéseket a gazdák

Az agrárium gyors megsegítésére öt pontból álló intézkedési tervre tett javaslatot az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter augusztus 1-jén. Növénytermesztőket és állattenyésztőket kérdeztünk: mivel tudnak és akarnak élni a lehetőségek közül.

Új vírus okozta zoonózist azonosítottak Kínában

A Langja névre keresztelt vírus nem most bukkant fel először, de csak múlt héten azonosították hivatalosan. Valószínűleg a cickányok a természetes hordozói, de kecskékből és kutyákból is kimutatták már, és több tucat embert fertőzött meg eddig.

Európa a madárinfluenza elleni védőoltás elfogadását szorgalmazza

Az év első felében nagyon sok európai országban kellett baromfiállományokat leölni a madárinfluenza miatt, ezért az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei szeretnék megvizsgálni a vakcinák jövőbeni felhasználását a járványok elleni küzdelemben.