Back to top

Kobold és Monszter a gyengéd bivalyok

Kobold és Monszter, a két szelíd bivaly első alkalommal hagyta el fél hektáros kesznyéteni otthonát, hogy a debreceni Farmer Expón népszerűsíthesse a Tiszatáj Környezet és- Természetvédelmi Közalapítvány környezetvédelmi munkáját.

A Natura 2000-es területeket kezelő Tiszatáj Környezet és- Természetvédelmi Közalapítvány csaknem 2000 hektáron foglalkozik agrár környezet gazdálkodással, génmegőrzéssel, környezeti neveléssel és hagyományőrzéssel, ebből 1100 hektár Kesznyéteken található. Az alapítvány birtokában lévő földek nagyrésze vízjárta gyepes terület, amelyeket őshonos állatok legeltetésével és kaszálással ápolnak. A gyepeket mintegy 500 szürke marha és 30 házi bivaly legeli. A bivalyok közül a legnépszerűbb Kobold, akinek saját rajongó tábora van a facebookon.

Fotó: Lenner Ádám

Kobold története 2015-ben kezdődött. A kis újszülött bivalyt anyja elhagyta, ezért emberek közt cseperedett fel.

Két napos korában talált rá gazdája Lenner Ádám, aki saját elmondása szerint anyja helyett apja volt.

Az elárvult bivalygyerek kecsketejen és tápszeren nevelkedett. Eleinte a tájház belső udvarában lakott, ahol a kedvenc időtöltése a száradó ruhák letépkedése és muskátlik szisztematikus kiirtása volt. Itt folyamatosan emberek között volt, sőt olyannyira megszokta kiváltságos helyzetét, hogy nem is tudta magáról, hogy bivaly. Persze ezzel ma már tisztában van. Később, amikor már méretei túlnőttek a fekhelyeként szolgáló szőnyegen, egy fél hektáros tóval rendelkező bekerített területen lelt otthonra.

Fotó: Lenner Ádám
A költözéssel csak egy probléma volt, Kobold hirtelen nagyon egyedül lett. A bivalyok társaságkedvelő állatok, nehezen viselik a magányt. Koboldnak is szüksége volt egy barátra, ezért kiválasztottak a gulyából egy másfél éves tinót, Monsztert, akit gazdája Ádám tudatosan megszelídített, így már ketten dagonyázhatnak 30 kecskebéka társaságában.

A bivalyokról azt kell tudni, hogy rettentő erejük mellett nagyon szociálisak. A vizes élőhelyeket kedvelik. Természetvédelmi szempontból a sekély vízű tavak kezelésében vesznek részt.

Fotó: Lenner Ádám
A bivaly a nádast szívesen lelegeli, ezáltal a tó felszíne szabad marad, úgynevezett mozaikos térszín jön létre. Régen igavonásra is használták őket, ma már ez nem jellemző. A magyar házi bivaly Erdélyben és a Dél- Dunántúlon terjedt el leginkább. Egy bivaly akár 25 évet is élhet.

Az idei Farmer Expon mindkét állat igen nagy népszerűségnek örvendett. Kedves tekintetük és szelíd természetük rabul ejtette gyerek és felnőtt szívét egyaránt. A simogatást kifejezetten igényelték, sőt Monszter még azt is elviselte, ha valaki ráült.
Fotó: Lenner Ádám
Kobold facebook oldalán naprakész információval szolgálnak a bivalyok életéről. Az oldal célja az, hogy a közösségi média felhasználásával betekintést nyújtson a vidéki életbe és hidat építsen a városi, rohanó ember és a természet között.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Megnyílt a KÁN Egyetemi napok

A magyar állattenyésztés megért számos hullámvölgyet és sikert, az állattenyésztők egyszerre optimisták és borúlátók, pedig az elmúlt 150 év bizonyítja, hogy mindennel képesek megbirkózni.

Mától folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

A magyar állattenyésztés a magyar kultúra része

Több, az állattenyésztőket kedvezően érintő kormányzati intézkedést, illetve tervet is bejelentett Nagy István agrárminiszter szeptember 29-én, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, ahol második alkalommal rendezték meg az Állattenyésztők Napját a KÁN Egyetemi Napok keretében.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.