Back to top

Kékfejű juhok Debrecenben

Az idei FarmerExpo egyik legemlékezetesebb momentuma a kékfejű húsjuh vagy más néven Bleu du Maine fajta első magyarországi bemutatása volt. Ezt Dr. Molnár Tamásnak köszönhettük, aki a Borsod megyei Tiszakesziről hozta el nyájának legszebb példányait a cívisvárosba.

Molnár Tamás már gyermekkora óta tartott a ház körül különféle állatokat, de leginkább galambokat és díszbaromfikat tenyésztett, így mondhatni, teljesen kezdőként indította el juhászatra alapuló nem mindennapi mezőgazdasági vállalkozását. Mivel csak hathektárnyi területet tudott bérbe venni, ezért úgy gondolta, hogy egy viszonylag kis állománylétszámú, de kiemelkedően magas genetikai értéket képviselő törzstenyészetet hoz létre.

Fotó: Tóth Zsigmond
A gazda egy holland ismerősétől kért tanácsot, hogy milyen fajtával érdemes kezdeni. Javaslata az volt, hogy próbálja meg a kékfejűt, melynél a bárányok viszonylag keskeny fejjel jönnek világra, így az ellési problémák minimálisak. A jó legelőkészség s a betegségekkel szembeni kimagasló ellenálló képesség is fontos érv volt a választásban, de az is, hogy a zárttartást is jól viselik a kékfejűek. Meg kell említeni, hogy szezonálisan ivarzó, későn érő, jól tejelő húsfajtáról van szó, melynél a bárányok súlygyarapodása 500 g/nap körüli. Az anyajuhok súlya 80-90, a kosoké 100-130 kilogramm.

A fajtahonosító tenyésztő hosszú távú célja, hogy egy 200 anyás állománya legyen, mivel szerinte ez már akkora populáció, melyből könnyen lehet szelektálni, s a felvásárlói mennyiségi igények is könnyen kielégíthetőek.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Terápiás malac fogadja az utazókat San Francisco nemzetközi repülőterén

E hét elejétől terápiás malac fogadja az utazókat San Francisco nemzetközi repülőterén - jelentette több amerikai médium is.

Kecsketartók figyelem! Most kell beadni de minimis kérelmeket

A kecsketenyésztőknek december 10-ig lehet benyújtani az anyakecske-tartás után igényelhető de minimis támogatási kérelmüket – figyelmeztet a szakmai szövetség.

Európai szinten is meghatározó a hazai lúdtermelés

Hazánkban Szent Márton nap környékére és a karácsonyra összpontosul a lúdhús iránti kereslet, így a lúdágazat szereplői abban bíznak, hogy a következő hetekben kiegyensúlyozottabbá válhat a piac. 2018-ban a feldolgozó-üzemekben közel 22 ezer tonna mennyiségben állítottak elő vágottliba-termékeket.

Márton-napi püspökfalat

A Szent Márton ünnepéhez fűződő szokások lassanként újra beszivárognak az életünkbe. Óvodások Márton-napi felvonulásokat tartanak maguk készítette lámpással a kezükben, a modern meteorológia és a klímaváltozás ellenére pedig úgy gondoljuk, hogy „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”.

A kisállattenyésztők Mekkája - Van, volt, lesz monori börze

A monori kisállatvásár alig néhány év alatt Európa egyik legnagyobb és legszínesebb börzéjévé nőtte ki magát. A tarka kavalkádban az amatőr állatkedvelő és a profi tenyésztő egyaránt megtalálja amit keres, sőt, elsőrangúan szórakozik.

A japán viador - Harcos a felkelő nap országából

A japán viadorra Nyugat-Európában ráragadt shamo név nem helyes. Japánul a shamo szó harcost jelent, és egy egész csoport viadorfajta gyűjtőneve, nem csupán egyetlen fajtáé. Az általunk ismert japán viador a Japánban „ó-shamo” néven ismert fajtával egyezik meg, nálunk ezt nevezik egyszerűen shamonak.

A sivatagi róka nem házi kutya!

E bájos kutyaféle egyelőre még nem veszélyeztetett, de állománya mindinkább ritkul. Számos példányt fognak be hobbicélra, élőhelye is szűkül, nem beszélve arról, hogy a mind nagyobb számban tartott, illetve elvadult kutyák is nagy veszélyt jelentenek számára a vadonban. Amellett, hogy meg is ölhetik, még olyan halálos betegségeket is terjesztenek, amelyekre a sivatagi rókák különösen érzékenyek.

Kihalás szélén egy magyar őshonos háziállatfajta

Mindössze 250-300 egyed. Ennyi a létszáma azon magyar parlagi kecskéknek hazánkban, amely a záloga lehet a fajta fennmaradásnak. Az egyedi megjelenésű, hosszú szőrű, tincses kecskék felkutatását Erdélyben is elkezdték, hogy a kihalás széléről visszahozzák ezt az őshonos magyar háziállatfajtát.

Összefogást sürgetnek a víziszárnyas-ágazatban

Az elmúlt 5 évben eredményes volt Magyarországon a víziszárnyas-ágazat, a liba és a kacsa egyaránt. De ha alaposabban érdeklődünk a dolgok háttere iránt, akkor nem annyira szép a helyzet. Márton-nap alkalmából a részletekről Szabó Miklósnál, a Magyar Lúdszövetség elnökénél érdeklődtünk, aki annak a Tranzit cégcsoportnak az alapítója, amely meghatározó jelentőségű a magyar víziszárnyas-ágazatban.

A tudomány átszövi mindennapjainkat

A Magyar Tudomány Ünnepének nyitóeseményét november 4-én tartották a Pannon Egyetemen, Veszprémben. Az ünnepi köszöntőkből megtudhattuk, hogy a tudomány művelői napról napra újabb és újabb értékeket teremtenek, legyen szó például a gabonanövények aszálytűrésének genetikai alapjairól, a kutatók új tudással bővítik az emberiség közös tudáskincsét.