Back to top

Kékfejű juhok Debrecenben

Az idei FarmerExpo egyik legemlékezetesebb momentuma a kékfejű húsjuh vagy más néven Bleu du Maine fajta első magyarországi bemutatása volt. Ezt Dr. Molnár Tamásnak köszönhettük, aki a Borsod megyei Tiszakesziről hozta el nyájának legszebb példányait a cívisvárosba.

Molnár Tamás már gyermekkora óta tartott a ház körül különféle állatokat, de leginkább galambokat és díszbaromfikat tenyésztett, így mondhatni, teljesen kezdőként indította el juhászatra alapuló nem mindennapi mezőgazdasági vállalkozását. Mivel csak hathektárnyi területet tudott bérbe venni, ezért úgy gondolta, hogy egy viszonylag kis állománylétszámú, de kiemelkedően magas genetikai értéket képviselő törzstenyészetet hoz létre.

Fotó: Tóth Zsigmond
A gazda egy holland ismerősétől kért tanácsot, hogy milyen fajtával érdemes kezdeni. Javaslata az volt, hogy próbálja meg a kékfejűt, melynél a bárányok viszonylag keskeny fejjel jönnek világra, így az ellési problémák minimálisak. A jó legelőkészség s a betegségekkel szembeni kimagasló ellenálló képesség is fontos érv volt a választásban, de az is, hogy a zárttartást is jól viselik a kékfejűek. Meg kell említeni, hogy szezonálisan ivarzó, későn érő, jól tejelő húsfajtáról van szó, melynél a bárányok súlygyarapodása 500 g/nap körüli. Az anyajuhok súlya 80-90, a kosoké 100-130 kilogramm.

A fajtahonosító tenyésztő hosszú távú célja, hogy egy 200 anyás állománya legyen, mivel szerinte ez már akkora populáció, melyből könnyen lehet szelektálni, s a felvásárlói mennyiségi igények is könnyen kielégíthetőek.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogyan segíthet a legeltető marhatartás a globális felmelegedés enyhítésében?

Bizonyos elméletek szerint a szarvasmarhák szennyezik a légkört, mert emésztési folyamataik révén metánt bocsátanak ki. Azonban egy új megközelítés ezt az elméletet igyekszik megcáfolni, ugyanis a szarvasmarhák éppen, hogy segítenek a légköri széndioxid csökkentésében és a klímaváltozás enyhítésében.

Csíphet, haraphat, karmolhat - Veszélyes társállatok?

Igaz, nem tekinthető kőbe vésett szabálynak, de nagyjából mégis igaz: minél régebb óta tenyésztünk valamilyen állatot, annál szelídebb lesz. Érdekes módon ez éppen a kutyára nem mindig igaz, hiszen kirándulásaink során a farkastól sokkal kevésbé kell tartanunk, mint az erdőben falkában kódorgó gazdátlan kutyáktól.

Erdei túrasorozatot indít a Mecsekerdő

A Mecsekerdő erdei iskolái idén ünneplik 25. évfordulójukat, a jubileumi évet egy nyáron és ősszel bejárható, ikonikus helyszíneket is érintő, nyolc útból álló túraprogrammal teszik emlékezetessé.

A biogazdálkodás képes lehet ellátni Európát 2050-re

Meg lehetne valósítani Európában egy biogazdálkodáson alapuló, fenntartható, biodiverzitás-barát agro-élelmiszerrendszert, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság és a környezet kiegyensúlyozott együttélését a francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS) tudósai szerint.

A kölyökkutyák örömmel kommunikálnának az emberekkel

Egy kutatás keretein belül 375 nyolchetes kölyökkutya kommunikációs képességeit vizsgálták egy évtizeden keresztül, mely során megállapították, hogy a kutyák már röviddel a születésük után az emberekéhez hasonló szociális képességekkel rendelkeznek.

Új fejezet kezdődik a „juh és kecskehús” ágazatban

Hivatalosan is elismert szakmaközi szervezetté vált a „juh és kecskehús” ágazatban a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület. Az erről szóló dokumentumot június 16-án adta át az agrártárca helyettes államtitkára, Tarpataki Tamás az egyesület elnökének dr. Mezőszentgyörgyi Dávidnak.

Lúdágazati körkép - Csökkenő kereslet és termelés

A hazai víziszárnyas-ágazat folyamatosan a talpon maradásért küzd. A termelékenységet befolyásolta a madárinfluenza-járvány, emellett a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódó korlátozások is visszavetették a lúdágazat termelését.

Egészséges egerek születtek kozmikus sugárzásnak kitett spermából

Egészséges utódok jöttek a világra csaknem hat éven át nagy mennyiségű kozmikus sugárzásnak kitett egérspermából - számoltak be eredményeikről japán kutatók a Science Advances című folyóiratban publikált tanulmányukban.

Gümőkór egy Veszprém megyei húsmarhaállományban

Gümőkór fertőzöttséget igazoltak május végén egy Veszprém megyei állattartó telepen a helyi hatóság és a Nébih szakemberei. A fertőzésre a vágóhídi, hatósági állatorvos felügyeleti rendszer vizsgálatai alapján derült fény, melyek azt is szavatolják, hogy fertőzött állat húsa közfogyasztásra nem kerülhet. A fertőzés forrását vizsgáló járványügyi nyomozás folyamatban van.

Biomarha. Majdnem…

Natura 2000-es területen olyan szigorú feltételek betartása mellett lehet csak gazdálkodni, ahol gyakorlatilag elképzelhetetlen a biogazdálkodáson kívül mást folytatni.