Back to top

Kékfejű juhok Debrecenben

Az idei FarmerExpo egyik legemlékezetesebb momentuma a kékfejű húsjuh vagy más néven Bleu du Maine fajta első magyarországi bemutatása volt. Ezt Dr. Molnár Tamásnak köszönhettük, aki a Borsod megyei Tiszakesziről hozta el nyájának legszebb példányait a cívisvárosba.

Molnár Tamás már gyermekkora óta tartott a ház körül különféle állatokat, de leginkább galambokat és díszbaromfikat tenyésztett, így mondhatni, teljesen kezdőként indította el juhászatra alapuló nem mindennapi mezőgazdasági vállalkozását. Mivel csak hathektárnyi területet tudott bérbe venni, ezért úgy gondolta, hogy egy viszonylag kis állománylétszámú, de kiemelkedően magas genetikai értéket képviselő törzstenyészetet hoz létre.

Fotó: Tóth Zsigmond
A gazda egy holland ismerősétől kért tanácsot, hogy milyen fajtával érdemes kezdeni. Javaslata az volt, hogy próbálja meg a kékfejűt, melynél a bárányok viszonylag keskeny fejjel jönnek világra, így az ellési problémák minimálisak. A jó legelőkészség s a betegségekkel szembeni kimagasló ellenálló képesség is fontos érv volt a választásban, de az is, hogy a zárttartást is jól viselik a kékfejűek. Meg kell említeni, hogy szezonálisan ivarzó, későn érő, jól tejelő húsfajtáról van szó, melynél a bárányok súlygyarapodása 500 g/nap körüli. Az anyajuhok súlya 80-90, a kosoké 100-130 kilogramm.

A fajtahonosító tenyésztő hosszú távú célja, hogy egy 200 anyás állománya legyen, mivel szerinte ez már akkora populáció, melyből könnyen lehet szelektálni, s a felvásárlói mennyiségi igények is könnyen kielégíthetőek.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Útmutatókat készített a Nébih a szarvasmarha gümőkór elleni védekezéshez

Elérhetőek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján a szarvasmarha gümőkór elleni védekezéshez támpontot nyújtó útmutatók.

Veszélyezteti az állatokat és a mezőgazdasági termést a hőingadozás

Hiányzik a csapadék a földekről, és a viszonylag enyhe idő sem tesz jót a mezőgazdaságnak. A szakemberek szerint nagyon kellene a hó, mert a növények rosszul tűrik a hőingadozást. Az igazi tél hiánya a szabadon tartott állatokat is veszélyezteti.

Természet- és pénztárcabarát az átgondolt téli legeltetés

A melegedő éghajlat következtében a legeltetés időszaka egyre inkább kitolódik, így különösen fontos, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek a téma legfőbb alapvetéseivel. Ezekről beszélt lapunknak Vidra Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi tájegységvezetője, aki nemcsak a természetvédelem, hanem a gazdálkodók szempontjából előnyös módszerekre is kitért.

Intelligens hőmérő borjaknak

Borjak és szarvasmarhák egészségi állapotának nyomon követésére szánt okos hőmérőt fejlesztett ki a német Förster Technik.

Egy jó hangutánzó kakadu – Viszonylag könnyen tenyészthető

A fehérbóbitás kakadut gyakran az angol szakzsargonból átvett elnevezése alapján csak umbrella-nak nevezik. Jelentése ernyő, mely az akár diadémra is emlékeztető bóbitára utal, melyet a madár akkor nyit ki, ha ideges, vagy ha párjának kedveskedni próbál. Olykor a kézszelíd állatok is kinyitják tolldíszüket.

Országszerte zártan kell tartani a baromfit

Az országos főállatorvos elrendelte a baromfik zárva tartását Magyarország teljes területén annak érdekében, hogy tovább csökkenjen a vadon élő madarakkal az érintkezés lehetősége, és ezáltal a baromfiállományok madárinfluenza vírussal történő fertőződésének kockázata - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján szerdán.

A baktériumokból készült fehérje jobb a környezetnek

Kutatók talajlakó baktériumokból új fehérjét állítottak elő, ami állításaik szerint sokkal inkább klímabarát, mint a hús.

Újabb források segíthetik az állattartó telepek korszerűsítését

Az Agrárminisztérium (AM) március végéig újranyitja a Vidékfejlesztési program (Vp) állattartótelepek korszerűsítését támogató pályázatait, az intézkedéstől a különböző járványos állatbetegségek visszaszorítását és megelőzését várja a minisztérium - közölte Nagy István agrárminiszter kedden a hivatalos Facebook oldalán megjelent videóbejegyzésben.

Az ausztrálok „balkáni gerléje”

A balkáni gerle hazánkban ma az egyik leggyakoribb galambféle – úgy a városokban, mint a vidéki portákon gyakorta megtelepszik, s akár még az enyhébb teleken is nevel fiókákat.

Nagyanyáink sajtja nem oltóanyaggal készült

Ugyan gépész az eredeti szakmája, ám már gyermek korától hozzászokott a jószág körüli és a földeken való mindennapi munkához. Napjaikban biotakarmányt állít elő, amelyet szarvasmarhái etetésére használ. A tehéntejből sajtot készít, a legősibb módon.