Back to top

A Kárpát-medence kincsei

“Hagyomány, elkötelezettség és sok munka”- összegezte az alföldi gazda filozófiáját Gaál József. Kecskemét város alpolgármestere az Alföldi kenyér, szőlő és bor, a Kárpát-medence kincsei határon innen és túl címmel rendezett konferencia és kiállítás megnyitóján emlékeztette a hallgatóságot, a 650 éves település a homok közepén is tudott fejlődni.

A rendezvény mára komoly eseménnyé nőtte ki magát, ahol a szőlőt és a bort összeköti mindazon számos szakmai kihívás, ami mindkét kultúra esetében meghatározza a gazdálkodás sikerét.

A 2004 óta évről-évre megtartott rendezvény célja, hogy kutatók és nemesítők találkozzanak és értékeljék a mögöttük álló esztendőt.

A másfél évtizede indult, a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete és a szegedi Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. által kezdeményezett és szervezett esemény megvalósításában közreműködött a kecskeméti Mathiász János Borrend, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete, Kecskemét MJV, valamint az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottsága és a Szegedi Területi Bizottság Kertészeti Munkabizottsága. A támogatók között pedig ott találjuk az Agrárminisztériumot és a Szegedi Sütödék Kft-t is.

(balról jobbra) Gyuricza Csaba, Gaál József és Rideg László köszöntötte a résztvevőket
Fotó: viniczai

A legekre és a kiemelkedő eredményekre hívta fel a figyelmet Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke. Bács-Kiskun megye az ország legnagyobb területű megyéje, ahol a mezőgazdasági termelésnek óriási a jelentősége. Hajóson található hazánk legnagyobb pincefaluja, a fűszerpaprika fele, a sárgadinnye és a petrezselyem döntő többsége is itt terem. A minőségi élelmiszer iránt egyre nagyobb a kereslet, nem csakmegőrizni és megtartani, hanem fejleszteni is kell az értékeinket.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója köszöntőjében felhívta a figyelmet, hogy a közel 1200 alkalmazottal dolgozó intézet hazánk legnagyobb agrárinnovációs hálózata, ahol minden egyes személy azért dolgozik, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar még versenyképesebb legyen. Bács-Kiskun megye fontos a NAIK számára, hiszen Kecskeméten működik a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. csakúgy, mint a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, valamint Kalocsán a Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Nonprofit Kht. A főigazgató kiemelte, a mezőgazdaságban minden nap ünnep, az aratással, az aratás befejezésével elkezdődik egy újabb esztendő, a szőlő-bor ágazatban pedig a szürettel egy nagyon fontos időszak veszi kezdetét. A szakember rámutatótt, hogy ne csak gabonáról és szőlőről, hanem kennyérről és borról beszélünk.

Nem alapanyagokban, hanem minél magasabb fokon feldolgozott termékekben kell gondolkodnunk, ami csökkenti a kiszolgáltatottságunkat a piacon.

Terményáldásra várva
Fotó: viniczai

A szakmai előadások keretében Gyulai Ferenc, a Szent István Egyetem professzora a Kárpát-medencei búza- és szőlőmagvak azonosításában megjelent új módszerekről beszélt. Mint elmondta, hazánkban az archeobotanika 150 éves múltra tekint vissza, egyedül csak a svájciak előznek meg minket. Vizsgálatok kimutatták, a régióban az első búzák az alakor és a tönke voltak. A nemesítés kezdetei már az őskorra nyúlnak vissza, a szelekciónak köszönhetően ökotípusokat, tájfajtákat lehet megkülönböztetni.

A kenyér ezer alakja
Fotó: viniczai

A szőlőmag analízisből kiderült, hogy a Berettyóújfaluban talált leletek 8000 éves szőlő- és borkultúráról mesélnek. Egy Miskolc melletti kútból előkerült középkori magokból pedig azt is meg lehetett állapítani, hogy Ezerjóra, Sárga muskotályra emlékeztető fajták voltak.

„A szőlő- és borkultúra jelképrendszere végigkövethető a történelmi korokon”- kezdte előadását Németh Krisztina. A NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének tudományos munkatársa elmondta, Egyiptomban temetkezési bort készítettek, Indiában a külön istene volt a bornak, a keltáknál az erő és az eltökéltség jelképeként szerepelt. Az Újszövetségben is sokat szerepel, de a mai napig csak találgatják, szőlőléről, mustról vagy kész borról volt szó.

A rendezvényt termékbemutató zárta, melynek során megismerkedhettek a résztvevők gabona- és sütőipari termékekkel, csemegeszőlő fajtákkal, kóstolhattak bort és mustot - határon innen és túlról -, valamint különböző zöldségfélék találkozhattak a résztvevők. Az eseményen megáldották a helyi termékeket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szüret vagy zöldszüret?

Sokan meglepődtek, hogy idén a túltermelés levezetését igazolt szüreti mennyiség nélkül támogatják. Illetve az utolsó két év termésátlaga alapján hektáronként 800-900 ezer forintot is bezsebelhetnek a gazdák. Érthető a fokozott érdeklődés, hiszen az alacsony szőlőárak komoly csáberővel hatnak. Bár még elfogadott eredmények nem láttak napvilágot, a beérkezett igények nagysága magért beszél.

Egri borünnep a Budapest Borfesztiválon

Az őszi boros szezont ismét a szeptember 5-9. között tartó, több tízezer látogatót vonzó Budapest Borfesztivál nyitja, ahol idén a kiemelt téma Eger lesz. Az Egri Bor Most kezdeményezés keretében a borkóstolás mellett számos egyéb programon lehet megismerni az Egri Borvidéket.

"Érlelő" időjárás jő

A napraforgó, a kukorica és a gyümölcsök érési folyamatainak kedvezni fog a következő napokban várható meleg, nagyrészt száraz időjárás. A repce vetésének talaj-előkészítéséhez az ország nagyobb részén ideális a talaj fölső rétegének nedvességtartalma.

Vírusokkal a Xylella ellen

A hollandiai Wageningen Egyetem és Kutatóközpont diákjai korunk legveszélyesebb növénykórokozója, a Xylella fastidiosa baktérium elleni szintetikus biológiai védekezés lehetőségét keresik. A témával nemzetközi kutatói versenyen is részt vesznek.

Reggeli fenntartható gabonából

Tudósok arra kérik a gabonapehelygyártó óriásokat, hogy fenntartható módon termesztett gabonaféléket használjanak termékeik alapanyagaként. Egy amerikai tanulmány szerint több százezer hektárnyi termőföldet lehetne így átalakítani.

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

Balla Géza birodalma

Arad-hegyaljai birtokán, a történelmi Ménesi Borvidéken látogattuk meg Balla Gézát, aki határon túliként első ízben nyerte el az Év Bortermelője Magyarországon címet. Kíváncsiak voltunk, mi a titka.

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Hungarikum extra dry, avagy szőlőfajták és pezsgő

Mint tudjuk, a bor és a szőlő minőségének egyik legfőbb kulcsa a fajta. Nincs ez másként a pezsgő esetében sem. Vannak egészen szélsőséges vélemények, melyek szerint Chardonnay nélkül nem készülhet minőségi pezsgő. Cikkünkben a pezsgőkészítésre használt fajták körét boncolgatjuk. Rendhagyó módon azonban nemcsak szőlész, de borász szemmel is értékeljük a fajtákat, pezsgőkészítési lehetőségeket, trendeket.

Véget ért a nyári kalászosok és a repce aratása

Az idei aratási idény véget ért, befejeződött az összes nyári aratású szántóföldi növény betakarítása. Az idei nyár első felét jellemző, viharokkal tűzdelt időjárás ellenére a gazdálkodóknak sikerült tartani az aratás átlagos ütemtervét.