Back to top

A Kárpát-medence kincsei

“Hagyomány, elkötelezettség és sok munka”- összegezte az alföldi gazda filozófiáját Gaál József. Kecskemét város alpolgármestere az Alföldi kenyér, szőlő és bor, a Kárpát-medence kincsei határon innen és túl címmel rendezett konferencia és kiállítás megnyitóján emlékeztette a hallgatóságot, a 650 éves település a homok közepén is tudott fejlődni.

A rendezvény mára komoly eseménnyé nőtte ki magát, ahol a szőlőt és a bort összeköti mindazon számos szakmai kihívás, ami mindkét kultúra esetében meghatározza a gazdálkodás sikerét.

A 2004 óta évről-évre megtartott rendezvény célja, hogy kutatók és nemesítők találkozzanak és értékeljék a mögöttük álló esztendőt.

A másfél évtizede indult, a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete és a szegedi Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. által kezdeményezett és szervezett esemény megvalósításában közreműködött a kecskeméti Mathiász János Borrend, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete, Kecskemét MJV, valamint az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottsága és a Szegedi Területi Bizottság Kertészeti Munkabizottsága. A támogatók között pedig ott találjuk az Agrárminisztériumot és a Szegedi Sütödék Kft-t is.

(balról jobbra) Gyuricza Csaba, Gaál József és Rideg László köszöntötte a résztvevőket
Fotó: viniczai

A legekre és a kiemelkedő eredményekre hívta fel a figyelmet Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke. Bács-Kiskun megye az ország legnagyobb területű megyéje, ahol a mezőgazdasági termelésnek óriási a jelentősége. Hajóson található hazánk legnagyobb pincefaluja, a fűszerpaprika fele, a sárgadinnye és a petrezselyem döntő többsége is itt terem. A minőségi élelmiszer iránt egyre nagyobb a kereslet, nem csakmegőrizni és megtartani, hanem fejleszteni is kell az értékeinket.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója köszöntőjében felhívta a figyelmet, hogy a közel 1200 alkalmazottal dolgozó intézet hazánk legnagyobb agrárinnovációs hálózata, ahol minden egyes személy azért dolgozik, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar még versenyképesebb legyen. Bács-Kiskun megye fontos a NAIK számára, hiszen Kecskeméten működik a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. csakúgy, mint a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, valamint Kalocsán a Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Nonprofit Kht. A főigazgató kiemelte, a mezőgazdaságban minden nap ünnep, az aratással, az aratás befejezésével elkezdődik egy újabb esztendő, a szőlő-bor ágazatban pedig a szürettel egy nagyon fontos időszak veszi kezdetét. A szakember rámutatótt, hogy ne csak gabonáról és szőlőről, hanem kennyérről és borról beszélünk.

Nem alapanyagokban, hanem minél magasabb fokon feldolgozott termékekben kell gondolkodnunk, ami csökkenti a kiszolgáltatottságunkat a piacon.

Terményáldásra várva
Fotó: viniczai

A szakmai előadások keretében Gyulai Ferenc, a Szent István Egyetem professzora a Kárpát-medencei búza- és szőlőmagvak azonosításában megjelent új módszerekről beszélt. Mint elmondta, hazánkban az archeobotanika 150 éves múltra tekint vissza, egyedül csak a svájciak előznek meg minket. Vizsgálatok kimutatták, a régióban az első búzák az alakor és a tönke voltak. A nemesítés kezdetei már az őskorra nyúlnak vissza, a szelekciónak köszönhetően ökotípusokat, tájfajtákat lehet megkülönböztetni.

A kenyér ezer alakja
Fotó: viniczai

A szőlőmag analízisből kiderült, hogy a Berettyóújfaluban talált leletek 8000 éves szőlő- és borkultúráról mesélnek. Egy Miskolc melletti kútból előkerült középkori magokból pedig azt is meg lehetett állapítani, hogy Ezerjóra, Sárga muskotályra emlékeztető fajták voltak.

„A szőlő- és borkultúra jelképrendszere végigkövethető a történelmi korokon”- kezdte előadását Németh Krisztina. A NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének tudományos munkatársa elmondta, Egyiptomban temetkezési bort készítettek, Indiában a külön istene volt a bornak, a keltáknál az erő és az eltökéltség jelképeként szerepelt. Az Újszövetségben is sokat szerepel, de a mai napig csak találgatják, szőlőléről, mustról vagy kész borról volt szó.

A rendezvényt termékbemutató zárta, melynek során megismerkedhettek a résztvevők gabona- és sütőipari termékekkel, csemegeszőlő fajtákkal, kóstolhattak bort és mustot - határon innen és túlról -, valamint különböző zöldségfélék találkozhattak a résztvevők. Az eseményen megáldották a helyi termékeket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kihirdették az első Interwine díj eredményeit

Az elmúlt év rávilágított arra, hogy mennyire fontos az online jelentét. Egy jól működő honlap, lehetőleg webshoppal, ma már elengedhetetlen a vállalkozások számára – így van ez a borászatokkal is. A Hungarianwines.eu éppen ezért megszervezte az első Interwine díjat, a magyar borászatok és borkereskedések honlapjainak versenyét.

A francia kormány egymilliárd euróval segíti a fagykárt szenvedett gazdákat

Egymilliárd euróval segíti a francia kormány azokat a gazdálkodókat, akiket a leginkább sújtottak a tavaszi fagyok, az áprilisi, szokatlanul hideg időjárás.

Románia Délkelet-Európa borhatalma

A bukaresti VINARIUM Nemzetközi Borversenyre mintegy 1200 mintát várnak a világ minden tájáról május 27. és 30. között.

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

A magyar pékeknek is jó, ha a baguette a világörökség része lesz

A francia kulturális minisztérium benyújtotta pályázatát az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO), hogy a baguette-t, a ropogós héjú hosszúkás francia fehérkenyeret vegyék föl a világörökségi listára. A Magyar Pékszövetség támogatja a francia kezdeményezést, mivel már maga a a tény is ráirányítja a világ figyelmét a bagetten keresztül a pékekre.

Miért is drágul a hús, a tej, a csirkemell?

2021 a totális bizonytalanság évének tűnik a húsipar számára – nyilatkozta húsvét előtt a Hússzövetség elnöke. A húsiparban, de hozzátehetjük a tejipart és a baromfiipart is, emelkednek az önköltségek és az értékesítési árak, ami előbb-utóbb a fogyasztói árakban is megmutatkozik.

Oda a 2021-es termés? A fagy elképesztő károkat okozott szőlőültetvényekben

Franciaország egész területén aggasztóan nagy károkat okozott az ültetvényekben a zord időjárás. Jelenleg a francia gazdák megpróbálják felmérni az okozott károk költségeit, melyet a három egymást követő fagypont alatti éjszaka okozott. A jelek szerint a borász nagy része búcsút mondhat 2021-es szüretnek.

Őszi kalászosok áttelelés után

Idén húsvét után kétszer is esett a hó. Igaz, gyorsan elolvadt, de április 6–7-én, szinte mentsvárként, lehullott 4–6 milliméternyi csapadék, amikor már valóban szomjaztak a földek. A naptárra nézve az lehet a meggyőződésünk, hogy az ilyenkor szokásoshoz képest az őszi kalászosok lemaradtak a fejlődésben.

Egy magyar borászat Kínában

Bár Kínáról elsősorban nem a bor jut eszünkbe, de tény, hogy az utóbbi két évtizedben jelentős szereplővé vált a hatalmas ázsiai ország a világ borpiacán. Európán kívül már régóta Kína a magyar bor egyik legnagyobb vásárlója, ráadásul a kínai borigény évről évre meredeken növekszik.

A házak a szőlőbe költöznek

Egyre többen sürgetik a radikálisan fellépést a szőlőültetvényeket károsító ingatlanspekuláció ellen. A kárpótlás után két-háromezer négyzetméteres területekre felszabdalt ültetvények egy része spekulánsok kezébe került, akik panorámás lakótelkekre jellemző áron kínálják őket eladásra.