Back to top

A Kárpát-medence kincsei

“Hagyomány, elkötelezettség és sok munka”- összegezte az alföldi gazda filozófiáját Gaál József. Kecskemét város alpolgármestere az Alföldi kenyér, szőlő és bor, a Kárpát-medence kincsei határon innen és túl címmel rendezett konferencia és kiállítás megnyitóján emlékeztette a hallgatóságot, a 650 éves település a homok közepén is tudott fejlődni.

A rendezvény mára komoly eseménnyé nőtte ki magát, ahol a szőlőt és a bort összeköti mindazon számos szakmai kihívás, ami mindkét kultúra esetében meghatározza a gazdálkodás sikerét.

A 2004 óta évről-évre megtartott rendezvény célja, hogy kutatók és nemesítők találkozzanak és értékeljék a mögöttük álló esztendőt.

A másfél évtizede indult, a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete és a szegedi Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. által kezdeményezett és szervezett esemény megvalósításában közreműködött a kecskeméti Mathiász János Borrend, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete, Kecskemét MJV, valamint az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottsága és a Szegedi Területi Bizottság Kertészeti Munkabizottsága. A támogatók között pedig ott találjuk az Agrárminisztériumot és a Szegedi Sütödék Kft-t is.

(balról jobbra) Gyuricza Csaba, Gaál József és Rideg László köszöntötte a résztvevőket
Fotó: viniczai

A legekre és a kiemelkedő eredményekre hívta fel a figyelmet Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke. Bács-Kiskun megye az ország legnagyobb területű megyéje, ahol a mezőgazdasági termelésnek óriási a jelentősége. Hajóson található hazánk legnagyobb pincefaluja, a fűszerpaprika fele, a sárgadinnye és a petrezselyem döntő többsége is itt terem. A minőségi élelmiszer iránt egyre nagyobb a kereslet, nem csakmegőrizni és megtartani, hanem fejleszteni is kell az értékeinket.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója köszöntőjében felhívta a figyelmet, hogy a közel 1200 alkalmazottal dolgozó intézet hazánk legnagyobb agrárinnovációs hálózata, ahol minden egyes személy azért dolgozik, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar még versenyképesebb legyen. Bács-Kiskun megye fontos a NAIK számára, hiszen Kecskeméten működik a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. csakúgy, mint a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, valamint Kalocsán a Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Nonprofit Kht. A főigazgató kiemelte, a mezőgazdaságban minden nap ünnep, az aratással, az aratás befejezésével elkezdődik egy újabb esztendő, a szőlő-bor ágazatban pedig a szürettel egy nagyon fontos időszak veszi kezdetét. A szakember rámutatótt, hogy ne csak gabonáról és szőlőről, hanem kennyérről és borról beszélünk.

Nem alapanyagokban, hanem minél magasabb fokon feldolgozott termékekben kell gondolkodnunk, ami csökkenti a kiszolgáltatottságunkat a piacon.

Terményáldásra várva
Fotó: viniczai

A szakmai előadások keretében Gyulai Ferenc, a Szent István Egyetem professzora a Kárpát-medencei búza- és szőlőmagvak azonosításában megjelent új módszerekről beszélt. Mint elmondta, hazánkban az archeobotanika 150 éves múltra tekint vissza, egyedül csak a svájciak előznek meg minket. Vizsgálatok kimutatták, a régióban az első búzák az alakor és a tönke voltak. A nemesítés kezdetei már az őskorra nyúlnak vissza, a szelekciónak köszönhetően ökotípusokat, tájfajtákat lehet megkülönböztetni.

A kenyér ezer alakja
Fotó: viniczai

A szőlőmag analízisből kiderült, hogy a Berettyóújfaluban talált leletek 8000 éves szőlő- és borkultúráról mesélnek. Egy Miskolc melletti kútból előkerült középkori magokból pedig azt is meg lehetett állapítani, hogy Ezerjóra, Sárga muskotályra emlékeztető fajták voltak.

„A szőlő- és borkultúra jelképrendszere végigkövethető a történelmi korokon”- kezdte előadását Németh Krisztina. A NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének tudományos munkatársa elmondta, Egyiptomban temetkezési bort készítettek, Indiában a külön istene volt a bornak, a keltáknál az erő és az eltökéltség jelképeként szerepelt. Az Újszövetségben is sokat szerepel, de a mai napig csak találgatják, szőlőléről, mustról vagy kész borról volt szó.

A rendezvényt termékbemutató zárta, melynek során megismerkedhettek a résztvevők gabona- és sütőipari termékekkel, csemegeszőlő fajtákkal, kóstolhattak bort és mustot - határon innen és túlról -, valamint különböző zöldségfélék találkozhattak a résztvevők. Az eseményen megáldották a helyi termékeket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borászat a Márton-hegy szívében

A főapátság a második világháborút követő politikai döntés nyomán vesztette el azt a lehetőséget, hogy tovább folytassa az évszázadok során magas színvonalra emelt szőlő- és bortermelést. Tizenöt éve újra elkezdődött a borkészítés a Pannonhalmi Főapátság pincészetében.

Szüret a kanadai háztetőkön

A városi méhészet már megszokott dolog Kanadában, de szőlőt termeszteni a házak tetején merőben újdonság. Montreálban három irodaház tetejét telepítették be szőlővel, az első szüretből készült bort idén tavasszal mutatták be.

Győztes kenyerek az új kenyér ünnepére

A Magyar Pékszövetség idén kilencedik alkalommal hirdette meg szakmai versenyét Szent István-napi kenyér és Innovatív kenyér kategóriában. A kétkörös versenyben július elején tartották meg a döntőt, amelynek eredményét az augusztus 20-ai események tájékoztatóján jelentettek be.

Befejezték az aratást Békés megyében

A vártnál jobban alakult Békés megyében az őszi árpa termés a nagyon kedvezőtlen tavaszi időjárás ellenére, ám az őszi káposztarepce az utóbbi évek leggyengébb termését produkálta - mondta a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége titkára az MTI-nek hétfőn.

Mondelez: Magyarország részt vesz a fenntartható búzatermesztési programban

Magyarország részt vesz a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programban, az így termesztett Harmony búzát július végén első alkalommal aratták le hazánkban.

Győzedelmeskedik a realitás

Aratni annyit tesz, mint sikert elérni. Elég nagy várakozásokkal indult idén a nyári betakarítás, és hamar kiderült, hogy csodára nem számíthatunk. Ugyanis azután, amit a kalászos gabonáknak tavaly ősztől az aratás kezdetéig át kellett élnie, valóságos csoda, ha elfogadhatóak lesznek a hozamok.

Szőlő-bor ágazat: sok még a teendő

A fürtzáródás megtörtént, ám az időjárás még mindig beleszólhat, milyen is lesz a szüret. A NAIK SZBKI Kecskeméti Kutatóállomása és a Kwizda Agro Hungary Kft. által szervezett növényvédelmi tanácskozásra a közelgő szüret ellenére is sokan látogattak el. A Kecskemét-Katonatelepen tartott rendezvényen nem csak a szőlőről, hanem az ágazat helyzetéről is szó esett.

Nem lisztharmat, nem peronoszpóra, akkor micsoda?

Az idén az ország több borvidékén súlyos kárt okozott a feketerothadás, ami 20 éve bukkant föl először hazánkban. Mint a szőlőbetegségek zöme, ez is amerikai eredetű és a 19. században érkezett Európába. Eddig nem okozott különösebb gondot, az idén azonban erős fertőzések alakultak ki, mert a meleg és a sok csapadék kedvezett a kórokozónak.

A holnap, a szeretet prófétái - Magyarok Kenyere: Szarvason összeöntötték a felajánlott búzát

Idén tízéves a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Több ezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között.

Nyitott porták, nyitott gazdák

Egyre többen vágynak nagyszüleik már-már feledésbe merült békés életére, a gyermekkori nyaralások feledhetetlen ízeire vagy biztonságára. Aki részt vesz a Nyitott Porták programjain, az egészen biztosan újra rátalál ezekre az érzésekre.