Back to top

A Kárpát-medence kincsei

“Hagyomány, elkötelezettség és sok munka”- összegezte az alföldi gazda filozófiáját Gaál József. Kecskemét város alpolgármestere az Alföldi kenyér, szőlő és bor, a Kárpát-medence kincsei határon innen és túl címmel rendezett konferencia és kiállítás megnyitóján emlékeztette a hallgatóságot, a 650 éves település a homok közepén is tudott fejlődni.

A rendezvény mára komoly eseménnyé nőtte ki magát, ahol a szőlőt és a bort összeköti mindazon számos szakmai kihívás, ami mindkét kultúra esetében meghatározza a gazdálkodás sikerét.

A 2004 óta évről-évre megtartott rendezvény célja, hogy kutatók és nemesítők találkozzanak és értékeljék a mögöttük álló esztendőt.

A másfél évtizede indult, a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete és a szegedi Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. által kezdeményezett és szervezett esemény megvalósításában közreműködött a kecskeméti Mathiász János Borrend, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete, Kecskemét MJV, valamint az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottsága és a Szegedi Területi Bizottság Kertészeti Munkabizottsága. A támogatók között pedig ott találjuk az Agrárminisztériumot és a Szegedi Sütödék Kft-t is.

(balról jobbra) Gyuricza Csaba, Gaál József és Rideg László köszöntötte a résztvevőket
Fotó: viniczai

A legekre és a kiemelkedő eredményekre hívta fel a figyelmet Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke. Bács-Kiskun megye az ország legnagyobb területű megyéje, ahol a mezőgazdasági termelésnek óriási a jelentősége. Hajóson található hazánk legnagyobb pincefaluja, a fűszerpaprika fele, a sárgadinnye és a petrezselyem döntő többsége is itt terem. A minőségi élelmiszer iránt egyre nagyobb a kereslet, nem csakmegőrizni és megtartani, hanem fejleszteni is kell az értékeinket.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója köszöntőjében felhívta a figyelmet, hogy a közel 1200 alkalmazottal dolgozó intézet hazánk legnagyobb agrárinnovációs hálózata, ahol minden egyes személy azért dolgozik, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar még versenyképesebb legyen. Bács-Kiskun megye fontos a NAIK számára, hiszen Kecskeméten működik a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. csakúgy, mint a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, valamint Kalocsán a Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Nonprofit Kht. A főigazgató kiemelte, a mezőgazdaságban minden nap ünnep, az aratással, az aratás befejezésével elkezdődik egy újabb esztendő, a szőlő-bor ágazatban pedig a szürettel egy nagyon fontos időszak veszi kezdetét. A szakember rámutatótt, hogy ne csak gabonáról és szőlőről, hanem kennyérről és borról beszélünk.

Nem alapanyagokban, hanem minél magasabb fokon feldolgozott termékekben kell gondolkodnunk, ami csökkenti a kiszolgáltatottságunkat a piacon.

Terményáldásra várva
Fotó: viniczai

A szakmai előadások keretében Gyulai Ferenc, a Szent István Egyetem professzora a Kárpát-medencei búza- és szőlőmagvak azonosításában megjelent új módszerekről beszélt. Mint elmondta, hazánkban az archeobotanika 150 éves múltra tekint vissza, egyedül csak a svájciak előznek meg minket. Vizsgálatok kimutatták, a régióban az első búzák az alakor és a tönke voltak. A nemesítés kezdetei már az őskorra nyúlnak vissza, a szelekciónak köszönhetően ökotípusokat, tájfajtákat lehet megkülönböztetni.

A kenyér ezer alakja
Fotó: viniczai

A szőlőmag analízisből kiderült, hogy a Berettyóújfaluban talált leletek 8000 éves szőlő- és borkultúráról mesélnek. Egy Miskolc melletti kútból előkerült középkori magokból pedig azt is meg lehetett állapítani, hogy Ezerjóra, Sárga muskotályra emlékeztető fajták voltak.

„A szőlő- és borkultúra jelképrendszere végigkövethető a történelmi korokon”- kezdte előadását Németh Krisztina. A NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének tudományos munkatársa elmondta, Egyiptomban temetkezési bort készítettek, Indiában a külön istene volt a bornak, a keltáknál az erő és az eltökéltség jelképeként szerepelt. Az Újszövetségben is sokat szerepel, de a mai napig csak találgatják, szőlőléről, mustról vagy kész borról volt szó.

A rendezvényt termékbemutató zárta, melynek során megismerkedhettek a résztvevők gabona- és sütőipari termékekkel, csemegeszőlő fajtákkal, kóstolhattak bort és mustot - határon innen és túlról -, valamint különböző zöldségfélék találkozhattak a résztvevők. Az eseményen megáldották a helyi termékeket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hamarosan drágul a liszt és a kenyér

Az alapanyag-, energia- és munkabérköltségek emelkedése mellett az ASP-járvány miatt 3-5 forinttal növelik a liszt átadási árát a malmok január végétől. A pékségek 10-15 százalékos emelést terveznek a következő hetekben.

Erősödik az állami bormarketing tevékenység

Ez év elejétől a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a magyar borral kapcsolatos egységes állami kommunikációért és a borturizmusért felel, míg az Agrárminisztérium (AM) irányítása alatt működő Agrármarketing Centrum (AMC) a közösségi bormarketing állami feladatait látja el.

Szerkivonások, szigorodó szabályozás - mi lesz idén a sikeres növényvédelem alapja?

Az utóbbi években a növényvédelmet a szerkivonások határozzák meg, a sikeres védekezéshez kreativitásra van szükség, hangzott el Szadán, a BASF, a UPL, a Sharda, valamint a Yara évnyitó tanácskozásán. Régóta hangsúlyozzák a szakemberek, hogy a termőhelyhez igazodva kell fajtát választani, talajmunkát végezni, technológiát alakítani, de most mindennél nagyobb szükség van erre.

Bőséges szőlőtermést jósoltak Ópusztaszeren

Bőséges szőlőtermést jósoltak a környékbeli hegyközségek gazdái és a Kárpát-medencei borrendek képviselői az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban Szent Vince napjához kapcsolódó ünnepségen.

Újabb három év a borszőlőültetvények szerkezetátalakítási támogatásában

Megjelent a borszőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához a 2019/2020-2021/2022 borpiaci években nyújtott támogatásról szóló 1/2018. (II. 1.) FM rendelet módosítása, amely új egyéni terv benyújtási időszakot határoz meg. Ezzel újabb három évre megnyitja a támogatás igénylésének lehetőségét.

Szőlőtermesztés az Alföldön 2019-ben

A klímaváltozás egyesek szerint lerágott csont, mások szerint igen fontos kérdés, amivel foglalkozni kell. Nem akarok állást foglalni, csak röviden bemutatni a 2019. év meteorológiai eseményeit, amit a vegetációs időszakban az alföldi szőlőtermesztésben tapasztaltunk.

Emelkedő jegyzések

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéseiről.

Élénkülhetnek az öntözési beruházások - évértékelő Feldman Zsolttal

A szélsőséges időjárás ellenére tavaly az utolsó pillanatban érkezett csapadék megmentette a növénytermesztést, és az afrikai sertéspestis – paradox módon – jó lehetőséget teremt a sertéstartásnak – értékelte lapunknak az elmúlt évet Feldman Zsolt.

Kína nem emeli a gabonára vonatkozó behozatali kvótáit

Kína nem emeli a gabonára vonatkozó behozatali kvótáit, ami megnehezítheti az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus lezárását célzó várhatóan jövő héten aláírandó részmegállapodásban foglaltak teljesítését - olvasható a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes oldalán.

Átlagos év után idén már jó termésben bíznak

Bár az időjárás 2019 igazán szélsőséges volt, a betakarított termés mennyisége összességében átlagosnak mondható. A szántóföldi növénytermesztők és a zöldségtermesztők is idén optimális időjárásban és jó termésben bíznak.