Az elmúlt napokban lehullott csapadék hatására a Dunán és mellékfolyóin, a Murán, a Dráván, valamint a Tisza néhány jobb oldali mellékfolyóján valamelyest enyhülhet a kisvízi helyzet. Bajánál reggel 74 centimétert mértek, ami egy nap alatt 9 centis emelkedést eredményezett. Az előrejelzés péntekre már 175 centiméteres vízállással kalkulálnak a szakemberek – írja a baon.hu.
Múlt hét csütörtökön és pénteken az országban öt helyen – Dunaújvárosban, Dunaföldváron, Pakson, Domboriban és Baján – dőlt meg a Dunán a valaha mért legalacsonyabb vízállás rekordja -írja a bama.hu.
Újraindulnak a hajók
Egészen meghökkentő látványt nyújtott a folyó Mohácsnál – írja a bama.hu. A Sokac-révnél a rámpa alja is bőven kint volt a vízből pénteken, s akár a Horthy-zátonyra is száraz lábbal átsétálhattunk volna. A komp közlekedése zavartalan maradt.
Mohácsnál már pénteken megállt a vízszint csökkenése, s a hétvégétől jelentősebb áradás kezdődött, amelynek a tetőpontján, a hét közepén 230-as víz várható. Mindez azt jelenti, hogy az Újvidéken várakozó szállodahajók folytatni tudják útjukat, s a
Mínuszban a Rába – Azért nem szárad ki a folyó
Mínuszban mérhető a Rába vízállása Szentgotthárdnál és Sárvárnál is. A száraz augusztus alacsony vízállást hozott, de nem annyira, mint a Dunán – írja vaol.hu.
A kedd délelőtti mérés szerint -68 centiméter volt a Rába folyó vízszintje Szentgotthárdnál, Sárvárnál -96 centiméter. Volt ennél is alacsonyabb vízállás a hónapban: augusztus 24-én Sárváron -124 centimétert mértek, Szentgotthárdon -86 centiméter volt aznap.
Miért mínusz?
– A vízállásokat szaknyelven relatív vízállásnak hívjuk. Ez a centiméterben megadott adat azt mutatja, hogy a víz felszíne a mérés helyén milyen magasan vagy milyen mélyen van a vízmérce nullapontjához képest – tisztázta Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője a Duna rekord alacsony vízállása apropóján.
A nullapont egy viszonyítási pont, amelyhez képest a relatív vízállásokat határozzák meg a szakemberek. Legtöbbször nincs valódi fizikai tartalma, nem a fenéken van, nem kötődik kézzelfogható tárgyhoz.
– Nagyobb folyóinkon a 19. század közepén határozták meg a nullapontok magasságát, egy kiválasztott év legalacsonyabb vízmagasságához rögzítve. Azóta előfordultak kisebb vízállások is, így ezeket negatív előjellel jelöljük. Ilyenkor a víz felszíne a meghatározott nullpont alatt van – részletezte a szóvivő.
