Back to top

Betolok nekik 15 kiló cukrot és ennyi? Méhek betelelés előtt

Nemrég beszélgettem egy önbizalommal teli fiatal méhésszel a betelelésről és a következőket mondta: „…a betelelés az nem probléma. Betolok nekik 15 kiló cukrot és ennyi." Tapasztalataim szerint eléggé kockázatosnak ítélhető a betelelésnek az ilyesfajta leegyszerűsítése, sokkal inkább az egyre több munka- és időráfordítás jellemzi.

A betelelés hosszú időszak: már júliusban el kell kezdenünk és bizonytalan, mikor tudjuk megnyugtatóan befejezni.

Néhány évtizeddel ezelőtt, amikor a bőséges méhlegelők még természetesnek számítottak és nem volt atka sem, kis fészekrendezéssel és anyacserékkel valóban egyszerűbben megoldható volt a betelelés. Mára a méhészkedés alapjai változtak meg. Azok az alapok, amikre a sikeres méhészkedés épülhet. Mindennapos beszédtéma méhészek között a hosszú hordástalan időszakok problémája. Jól emlékszem arra, amikor a '80-as évek elején a rablás megelőzése témában az akkori előadók mondták, hogy akác után még nem kell leszűkíteni a kijárókat, mert még van hordás. Hárs után már szűkíteni kell, de addig nem. Mostanra úgy változott a helyzet, hogy sok helyen már akác előtt is kutatás van, ha a virágzása nem ér össze a repcéével.

Nem a repce, az akác, vagy a napraforgó a kevés, hanem aminek ezek között kellene lennie.

A terhelhetőség elve szerint a méhlegelők szűkülésével párhuzamosan a méhsűrűségnek is csökkennie kellene, ehelyett a 2000-es évektől folyamatos a növekedés. A problémák sora még folytatható.

Időbeli torlódás

Az atka elleni védekezés ördögi kör. Annyi mérget viszünk be a családokba a kezelések során, amivel már-már több kárt okozunk, mint amennyi haszna van az atka irtásának. A klímaváltozás egyre agresszívebbnek mutatkozik. Az időjárásban a melegedés mellett egyre több szélsőség tapasztalható télen, nyáron, tavasszal és ősszel. Ezek következményeképpen megfigyelhető a méhlegelők időbeli torlódása.

Gyakorlatilag minden méhlegelő virágzása évről évre korábban kezdődik. A virágzások a tavaszi és kora nyári időszakra zsúfolódnak össze.

Hol van már az egykor legendás Péter-Pál nap, azaz június 29-e, amikor évtizedeken keresztül menetrendszerűen kezdődött a hárs virágzása a Zselicben. Ez évben már három héttel korábban kezdődött. A méhlegelők torlódása egyben azt is jelenti, hogy július hónaptól kezdődően nem lesz jelentősebb virágzás. Lesz viszont forróság és bizonyára aszály.

Ilyen megváltozott körülmények között kell méhcsaládjainkat jó erőben tartani. Gondolkodnunk kell olyan módszereken, amelyekkel mérsékelhetjük a kedvezőtlen hatásokat.

Ugyanakkor elő kell vennünk az elődeink által alkalmazott hasznos méhészkedési fogásokat, amelyek mára feledésbe merültek, vagy csak hanyagoljuk.

Mindenekelőtt biztonságos telelésre kell törekednünk, hogy a következő évben szélsőséges körülmények között is jó erőben maradhassanak méhcsaládjaink.

Betelelésre készülve fő feladataink közé tartozik a népes, jó korösszetételű méhcsalád, a bőséges élelemkészlet, az élelem megfelelő helyének kialakítása és a fiatal, jó teljesítőképességű anya biztosítása. Ezeken kívül figyelnünk kell a fészek jó minőségű, szabályosan kiépített lépkészletére, az atkák számának minimalizálására és a téli nyugalom megteremtésére.

Kritikus július

A méhcsaládok téli felkészítését július hónap második felében el kell kezdenünk. Tudnunk kell azonban, hogy a méhészkedés folyamatosságot igénylő tevékenység, így ha valaki akác óta nem foglalkozott a méheivel, a téli felkészítésre készülve sok meglepetés érheti.

A július második felében és augusztus elején lerakott petékből kel ki az áttelelő állomány nagy része.

Ekkor kell megalapoznunk a méhcsaládok telelő képességét. A korábban lerakott petékből kelt méhek a tél folyamán elöregednek és elpusztulnak, a későbbi kelésűek pedig nem adnak akkora méhtömeget, amely az átteleléshez biztonságos lenne. A július közepétől számított három-négy hetes időszak több szempontból is kritikus. A napraforgó már elvirágzott, nincs jelentősebb méhlegelő, ami nektárt és virágport biztosítana. Júliusban túl vagyunk már a nyári napfordulón is, ami olyan jelzés a méheknek, hogy vége a terjeszkedés időszakának, legfeljebb a fiasítás szinten tartása lehetséges. Ettől kezdve serkentés hiányában az anyák gyorsan csökkentik petézésüket. Felbecsülhetetlen jelentősége van a szolidágónak. Méze jó téli élelem, virágpora bőséges és hosszú ideig virágzik. Akiknek serkenteniük kell, nem hagyhatják későbbre, mert a júliusban leállt anyákat akkor már nehéz jelentősebb petézésre bírni. Látványos lehet a fiasítás visszaesése nyár végén, amikor jelentősen csökken a virágpor menynyisége. Ilyenkor gondoskodjunk fehérjepótlásról, mert ha lesz is később esetlegesen virágpor, a kiesett fiasítás mennyisége már nem pótolható.

Tavaszszal a méhcsaládok akkor fejlődnek lendületesen, ha bőséges az élelemkészletük. A nyár végén rendelkezésükre álló 12-16 kg-os mennyiség biztonságosnak mondható,

amelyből maradhat annyi tavaszra, ami a családok számára még bőségesnek számít. Régóta visszatérő probléma méhészetekben a késői etetés. Az emiatt bekövetkező méhveszteség az atka kártétele utáni legjelentősebb csapás. Hiába teljesítettük a telelés egyéb feltételeit, a késői élelembeadás mindent semmissé tehet. A nem érett és nem fedett élelem nem jó téli eleség, ennek egyenes következménye a nozéma lesz.

Nyár végi szűkítés

A téli élelemkészlet kialakításánál nem elég csak a mennyiségre figyelni, az élelemnek jó helyen is kell lennie. A méhcsaládok számára az jelenti a jó helyet, ha az élelem minél kisebb helyre koncentrálódik. Ez úgy érhető el, ha a családokat erőteljesen leszűkítjük. Nyár végén már nem kell mindenáron a fiasítás növelésére törekedni, hiszen az áttelelő állomány jelentős része megvan. Méhlegelőn a hordás kezdete előtt csak annyi keretet hagyjunk a fészekben, amennyit sűrűn borítanak a méhek. Így biztosan nem lesz szétszórt az élelem és télen sem jelent gondot a léputcaváltás.

A fészekből kivett mézes, vagy részben mézes kereteket függesszük át a méztérbe és a mézkoszorút megkarcolva behordathatjuk a fészekbe.

Így a lehető legkisebb helyre koncentrált élelmet a tél folyamán a méhek melegen tudják tartani, nem kristályosodik a sejtekbe.

Az a jó, ha ilyenkor a leszűkített fészek szélső keretén vastagon lógnak a méhek. Az sem baj, ha lépfüleket építenek. A nyár végi erőteljes szűkítés további előnye tavasszal is érzékelhető, amikor a fészek bővítése néhány mozdulattal megoldható.

Az elöregedett és nem jól teljesítő anyák cseréjére a nyár végi időszak a legalkalmasabb. A méhek a télre készülnek, könnyen és gyorsan fogadnak. Ne idegenkedjünk az anyaneveléstől. Sokan nevelnek anyát saját részre és ezekről mindig jó a vélemény. Sok más előnye is van. A tenyésztési eljárásokat a saját igényeink szerint alakíthatjuk, anyákat tartalékolhatunk, az anyacseréket a szükséges időpontokban és mennyiségben bonyolíthatjuk.

Hatékonyabbá és méhkímélőbbé kell tennünk az atka elleni védekezést.

A méh és az atka is rovar. Ha az atka ellen rovarölő szerrel kezelünk, a dózis úgy van beállítva, hogy az atka elpusztuljon, a méh pedig életben maradjon.

A méh is mérgeződést szenved el, de ha a dózis jól van beállítva, még éppen életben marad. Ilyenkor nagyon vékony a határvonal az életben maradása és a pusztulása között. A sorozatkezelések során a méheknek újból és újból meg kell küzdeniük az életben maradásért. Ezek a kezelések nem múlnak el nyomtalanul. Az egyéb kedvezőtlen hatások miatt is gyengülő szervezetük egyre nehezebben viseli a rájuk erőltetett megpróbáltatásokat. Olyan ésszerű védekezést kell kialakítanunk, ami a lehető legkevesebb méreg bejuttatásával is hatékony. Régóta használatos az építtetőkeret, illetve az illóolajok kombinálása agresszív szerekkel. A tökéletes védekezéshez azonban szükséges a következő varázsszó ismerete: „fiasításmentes időszak". A védekezés leghatékonyabb időszaka. A baj az vele, hogy egyre ritkább az a legalább háromhetes periódus, amikor nincs fiasítás a családokban. Ebben segítségünkre lehet a klíma változásával kapcsolatban „a minden rosszban van valami jó" felismerés. Ha az éghajlat melegedése miatt nincsenek fiasításmentes időszakok természetes módon, akkor nekünk kell ezt mesterségesen előidézni.

Atkaminimalizálás

Augusztus végére, szeptember elejére kikel az áttelelő állomány nagy része. Az ezt követő időszakban már – normál körülmények között – nincs hordás és etetés sem. Az anyák jelentősen csökkentik petézésüket. Ez így természetes, ilyenkor már a méhésznek sem kell minden áron a fiasítás növelésére törekedni. A késői fiasításnak nincs nagy jelentősége a méhcsalád életében sem, mert nem ad nagy méhmennyiséget. Ezenkívül a dajkaméhek szervezetét igénybe veszi a késői fiasítás nevelése, azokét a méhekét, amelyeknek a tél megpróbáltatásait követően a következő tavasszal fel kell nevelniük az első méhgenerációt.

Ez az időszak tökéletesen alkalmas az atka számának minimalizálására.

Nyár végén ilyen zárkába zárva az anyát, mesterségesen hozhatunk létre fiasításmentes állapotot. A bal oldali fotó mutatja a csukott zárkát, a jobb oldali pedig az anya kiengedése utáni állapotot
A módszer lényege az, hogy szeptember elején bezárkázzuk az anyákat a teljes állományban olyan zárkába, aminek két nagyobbik oldala anyarács (lásd fotó). Ebbe bármelyik dolgozó méh bejuthat az anyához és fizikailag érintkezhet vele. A fészek valamelyik középtájon lévő keretéből a felső léc alatt kivágunk egy éppen zárka méretű lépdarabot, ahová beillesztjük a zárkát, a benne lévő anyával úgy, hogy a dolgozók számára mindkét felén jól hozzáférhető legyen. Az anyarácsos zárka a garanciája annak, hogy az anyát mindvégig sajátjuknak érzik a méhek a háromhetes fogsága alatt, így nincs visszafogadási veszteség. A három hét leteltével minden dolgozó kikel (herefiasítás a legtöbb esetben ilyenkor már nincsen) és az atka elleni kezelés elvégezhető.

A fiasításmentes családokat gyorsan ható agresszív szerrel célszerű lekezelni.

Ha tökéletességre törekszünk, három nap múlva ismételjük meg a kezelést, majd engedjük ki az anyákat. Természetesen ez a módszer nem váltja ki az év közbeni atkagyérítést és a napraforgó utáni sorozatkezelést, viszont garantálja a gyakorlatilag atkamentes állományt szeptember végére. Sokan kételkedve fogadják még ezt a kissé drasztikusnak tűnő beavatkozást, de néhány év múlva valószínűleg elterjedt gyakorlat lesz.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2018/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

A precíz munka pénzben is megtérül

„Hektáronként akár 10-30 ezer forint profit különbség is elérhető a hagyományos és a precíziós gazdálkodás között”- hangzott el a Magtár Kft. és a az Agro Aim Hungária Kft. által Szolnokon szervezett első közös konferencián. Az előadók által legtöbbet hangoztatott kulcsszavak a tudatosabb gazdálkodás, a tervezhetőség, a hatékonyság növelése, és legfőképp a profit voltak.

A pórul járt méhcsempész

12 méhcsaládot próbált meg Svájcba másodszor is bevinni személyautójában egy férfi. Miután nem vetette magát alá a vámvizsgálatnak és gyorsan továbbhajtott, a svájci vámosok kisebb autós üldözésbe kezdtek.

A beporzók védelméről tanácskoztak a V4 országok környezetvédelmi vezetői

Magyarország számára kiemelt fontosságú mind a vadon élő beporzó rovarok, mind pedig a mézelő méhek védelme – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a V4 országok környezetvédelmi vezetőinek a biodiverzitás védelméről folytatott megbeszélésen a szlovákiai Tatranska Lomnicaban.

Öntözés hiányában jelentős terméskiesést okozhat a klímaváltozás

A klímaváltozás a gabonafélék magyarországi termesztésére is jelentős hatással lehet: változhat az optimális vetési idő és csökkenhetnek a terméshozamok – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet (NAIK-AKI) legfrissebb felméréséből.

Lesz mit enni 2050-ben?

Egyes becslések azt mutatják, hogy 2050-re a globális populáció elérheti a tíz milliárd főt. A folyamatos népességnövekedés miatt a mezőgazdaság példátlan kihívással néz szembe, de még nem késő változtatni.

A szúnyogoknak is jót tett a májusi arany, folytatódik a védekezés

Június második hetében biológiai és kémiai módszerrel egyaránt fellépnek az elszaporodott vérszívók ellen. Az előzetes tervek szerint 156 településen és kilenc budapesti kerületben permeteznek a szakemberek, összesen 70 ezer hektárnyi területet kezelnek.

Grandiózus méhkolónia a hálószobában

Egy házaspár Spanyolországban Pinos Puente városában, óriási, nyolcvanezer méhet számláló méhkast talált a hálószobájuk falában. A falból hallatszó folyamatos furcsa zúgás vezette el őket a meghökkentő felfedezéshez.

A méz ára

Miután az Aldi akciója heves vitát váltott ki a német méhészek között – az áruházlánc "csak" 4,99 Euróért értékesítette a félkilós hazai mézet-, a német méhészújság (Deutsches Bienenjournal) legújabb számában két cikket is szentel a méz árának, melyekben többek között a főállású méhészek megélhetési nehézségeiről, valamint a helyzet javításának két lehetőségéről értekezik.

Varázsszerek a növénybetegségek gyógyításában

A nanohordozók nagyon apró lebomló kapszulák, amelyeket gyógyászati célú felhasználásra már nagyon sokszor vizsgáltak az elmúlt 30 évben. Ezeket a nanokapszulákat „varázsszernek” tekintették a rákos megbetegedések gyógyításában, mivel a gyógyszereket közvetlenül a célba vett sejtekre ürítik.