Back to top

Mudikat vet be a Körös-Maros Nemzeti Park

A természetvédelmi feladatok ellátása mellett a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság – a másik kilenc hazai nemzeti parkkal karöltve – szerepet vállalt az ősi magyar kutyafajták génmegőrzésében is. Apacs, Adu, Árnyék, Vándor és Üzér munkája a Sóstói telephelyen élő, legelő állatállomány tartásában jelent nagy segítséget.

Az öt kutya mintegy 300 szürkemarha-tehén, 25 -bika és ezek borjai, valamint a szintén őshonos cigája és racka juhok terelését ­segíti, de a dévaványai és a montág-pusztai területeken járva is láthatunk mudikat - írja a beol.hu.

Fotó: beol.hu
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság az egyik legnagyobb szürkemarha-tartó Magyarországon. Ezekkel az állatokkal kezelik nemcsak Békés, de Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye gyepterületeit is. Azon kívül, hogy a területeket nem kell kaszálni és a marhák is jóllaknak, egy másik, igen fontos szerepe is van a legeltetésnek.

– A szarvasmarhák általában menet közben táplálkoznak és kevésbé válogatnak.

A legeltetés során ezeknek az állatoknak a rágása, valamint tiprása egyedi módon alakítja a növényzet fejlődését,

amely így kedvezően hat a gyepek biológiai sokszínűségére, ezzel számos állatnak biztosítva az élőhelyét – mondta el lapnak Pozderka Imre, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság mezőgazdasági felügyelője.

Igen ám, de a nagy egyedszámú csordát és nyájat a telepről minden reggel ki kell terelni a legelőre, délben az itatóhoz, este pedig vissza a karámokba. Ebben jelentek óriási segítséget a gulyásoknak a négylábúak.

A kutyák ösztönösen, kiskoruktól fogva az állatok mellett nevelkedve és a már ott lévő idősebb pásztorkutyáktól eltanulva végzik a terelést.

Fotó: beol.hu
– Ezek a mudik még kölyökként mintegy 2,5 évvel ezelőtt kerültek a Sóstói telephelyre. Itt tanulták meg, mi lesz a feladatuk, ami kezdetben kicsit nehezebben ment, de mára mindegyik gulyásnak megvan a saját segítője. Van olyan, aki vezényszavakkal ösztönzi kutyáját, de akad olyan páros, amely már egymás mozdulatiból tudja, kinek mi a dolga – árulta el Menezdorf János, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Telephelyének vezetője.

Juhász Imre gyerekkora óta foglalkozik mudikkal. A Békés megyei férfi által tenyésztett kutyák a Körösháti–Pásztor kennel nevet viselik, melyek a kétezres években minden fontosabb díjat elnyertek. A kennel kiérdemelte az aranykoszorús mestertenyésztői címet is, és a 2013-as budapesti világkiállításon a tenyésztő egyik fiatal mudija győzedelmeskedett.

– A mudi a magyar pásztorkutyák közül a gazdájához legragaszkodóbb fajta.

Nagyon hűséges, könnyen tanítható. Napjainkban terápiás kutyának is használják.

Rendkívül alkalmazkodó fajta. Mivel terelőkutya volt és a mai napig is a legtöbb pásztor mellett mudi vagy mudi típusú kutya található, ezért elmondható, hogy a háziállatokkal jó kapcsolatban van. Mozgásigénye különösen nagy, így én kimondottan sportos fiataloknak, illetve kisgyerekes családoknak ajánlanám – fejtette ki Juhász Imre.

Forrás: 
beol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Istálló gyarapodó és változó állományhoz – fejőrobot Szuhafőn

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szuhafőn mindössze nyolcvanan laknak. A szlovák határtól két és fél kilométerre lévő településen él a Kocsis család. Vendégházat, sajtüzemet üzemeltetnek és van egy 700 hektáron gazdálkodó családi gazdaságuk. A korábban húsmarha-állományból egy kisebb ridegtartású csorda maradt és áttértek a tejtermelésre, illetve a sajtgyártásra.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

A kutyák felismerik, ha hazudnak nekik

Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát - tartja a mondás. Ráadásul úgy tűnik, a kutyák is tisztában vannak ezzel: képesek felismerni, ha direkt hazudnak nekik az emberek.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Partfalat építettek a madaraknak Kiskundorozsmán

A Szegeden is tevékenykedő Mondolo Egyesület, a Kiskunsági Nemzeti Parkkal történt egyeztetést követően partfalat alakított ki partifecskék és gyurgyalagok számára. Előbbi fajból hozzávetőleg 120, utóbbiból 10 pár költözött be az ember alkotta lakba.

A húst semmi sem pótolhatja?

Egy tanulmány szerint a növényi alapú húspótlók nem tekinthetők táplálkozási szempontból felcserélhetőnek a valódi hússal. Habár a növényi alapú húspótlók íze és textúrája hasonló lehet például a marhahúséhoz, ám a kettő tápanyagtartalma nagymértékben eltérhet.

Biodiverz fővárost méhlegelőkkel és legeltetéssel

Sokak pusztán gazosnak vélik azokat a méhlegelőket, amelyeket a Főkert Zrt. először alakított ki Budapesten. A kezdeményezés célja a nyugat-európai mintán alapuló urbanizált terek ökológiai átalakítása. Erről adott tájékoztatást kiadónknak Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi vezetője.

1600 éves birkamúmia titkaira derült fény

1600 éves birkamúmia DNS-ét sikerült feltérképezni Írországi, iráni, német és osztrák genetikusok és régészek közreműködésével. A ritka lelet egy ősi iráni sóbányából, Chehrābād-ból került elő, ahol a speciális körülményeknek köszönhetően szokatlanul hosszú ideig őrződtek meg a lágyszövetek, és bennük az értékes genetikai anyag.

Tovább javultak a természetvédelmi őrzés feltételei

Átadták a tardi őrszolgálati irodát, ezzel tovább javultak a természetvédelmi őrzés feltételei a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén. A 190 millió forintos beruházásnak köszönhetően új terepjárók és korszerű monitoring eszközök is segítik a természetvédelmi őrök munkáját.

A pásztor

„Pásztor voltam, egy kirekesztett, aki mellett elhaladt az élet” – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.