Back to top

A genomikai szelekció a húsmarha tenyésztés jövője

Napjaink precíziós mezőgazdasági fejlesztései az állattenyésztést sem kerülik el. A genomikai szelekció segítségével a tenyészállatok genetikai értékeit pontosabban lehet megbecsülni, ezáltal a gazdaságok is hatékonyabban képesek a legnagyobb gazdasági hasznot hozó, modern genetikai alapokat kiaknázni.

Mi a genomika?

A genom működésének, szerkezetének és kölcsönhatásainak és az ezekhez tartozó módszerek tanulmányozása. A genom egy faj teljes genetikai információja. A genomika felhasználja a mendeli-, a molekuláris-, a kvantitatív-, az evolúció- és populációgenetika tudományterületeit is.

Egy francia kutatás a limousin marhák genomjáról

Franciaországban már 10 éve folyik kutatás a limousin húsmarhák genomikai szelekciójáról. Egy francia kutató csoport 22 ezer limousin marha genomját analizálta, ahol az állatok, illetve azok ivadékainak teljesítménye is ismert volt. A tanulmány során a DNS bázispárjait vizsgálták. Genetikai markerekkel (chipekkel) meghatározták a pontmutációk - vagy snp-k (standard nukleotid poliformizmusok) -

megfelelő pontjait, ezáltal információt kaptak arról a hét legfontosabb tulajdonságról, amely az állat termelő kapacitását képes megbecsülni. A becslés a származási és egyéb tulajdonsági komponenseket nem veszi figyelembe, kizárólag az adott állatra vonatkozó DNS analízist és az 54 ezer bázispár elemzését foglalja magába.

A hét legfontosabb tulajdonság a könnyű ellést, növekedési erélyt, rámát, csontfinomságot, izmoltságot, duplaizmoltságot, szarvatlanságot, medence nyitottságot és tőgyalakulást foglalja magába.

A becslések pontossága különböző, minél több gén határoz meg egy tulajdonságot, annál nehezebb megállapítani az adott tulajdonságot, illetve minél több referencia adat áll rendelkezésre, annál megbízhatóbbak a számítások.

A becslések rendszere

A tulajdonságokat 1-10-ig pontozzák, ami azt jelenti, hogy a referencia populációt 10 részre osztották, minden tulajdonságnál, a legrosszabb 10 százaléktól a legjobb 10 százalékig skálázva. A kutatók azt vizsgálják, hogy melyik 10 százalékhoz áll legközelebb azoknak a pontmutációknak a sorozata, amit éppen vizsgálnak az adott tulajdonságon belül. A 10 pontos rendszeren felül létezik 10+ és 10++ kategória is, amelynél a 10+ a legjobb 5 százalékon belül, a 10++ pedig a legjobb 1 százalékon belül milyen eredményt mutat az adott tulajdonságra.

Magyar kutatások

Magyarországon a genomikai szelekció még gyerekcipőben jár, bár már vannak törekvések ilyen irányú tanulmányok készítésére. Szűcs Márton a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója elmondta, hogy

Magyarországon a húsmarhák genomjait egy nagy nemzeti összefogás keretében kellene vizsgálni.

A hazai adatok vegyesek, de tökéletesen igazolják az itthoni populációra jellemző genomokat, amelyek a tejtermelésben, a könnyű ellésben, és a csontfinomságban kiváló eredményeket mutatnak, ellenben a ráma és a növekedési erély tekintetében alacsonyabb pontokat kapnak.

Az adatok azt igazolják, hogy a 70-es években importált limousinok olyan fajtaátalakító keresztezésen mentek keresztül, amelyek a hústermelésre specializálták az állatokat. A tenyésztés kevésbé a tenyésztípusok, mint inkább a végtermék előállítására alkalmas egyedek előállítása felé tolódott el, így a szelekció is a hústermelés irányában zajlott.

A hazai genomikai tenyészértékbecslést egy folyamatos indexteljesítmény vizsgálat egészíti ki, amelyet minden saját teljesítmény vizsgálaton átesett bikánál és azok anyjainál vizsgálja az egyesület.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Esőjelző tehéncsorda – jobb mint a barométer?

A tehenek tényleg előre érzik a közelgő esőt? Vajon ezért fekszik le egy egész csorda? Mennyire igaz, ha igaz egyáltalán, és miért teszik ezt a tehenek?

Már az egyiptomiak is a piros húsú, édes dinnyéből lakomáztak

Már 3500 évvel ezelőtt is kedvelt csemege volt a görögdinnye. Erre egy ősi sírban talált levél szolgál bizonyítékként, melyet a kutatók alapos DNS vizsgálatnak vetettek alá.

Kevesebb állatvágás az első negyedévben

A magyarországi vágóhidakon 7 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 1 százalékkal kevesebb baromfifélét és 4 százalékkal kevesebb sertést vágtak 2019 első negyedévében a 2018. január–márciusi időszakhoz képest. A baromfifélék csoportjában a libavágás erőteljesen, 40 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet honlapján közzétett adatokból.

30 százalékkal is csökkenhet a tehenek metánkibocsájtása

Egy friss kutatás szerint a szarvasmarhák 11 százalékkal több metángázt juttatnak a légkörbe, mint ahogy azt korábban becsülték. A tehenek metánkibocsájtása világszerte komoly vitákat vált ki, de egy új, természetes növényekből készült takarmánykiegészítőnek köszönhetően a jövőben ez jelentősen csökkenthető lesz.

Többfunkciós füljelző - előre jelzi a betegséget

A többfunkciós fülkrotália jeladóval lényegében kiválthatók a korábbi, nyakörves modellek, kialakítása is azokhoz hasonlóan időjárás- és UV-álló, emellett megbízhatóan működik.

A következő évtizedek sikerágazatát építik

30 éves jubileumi küldöttgyűlését rendezte meg a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete. Az ünnepi rendezvény díszvendége Nagy István agrárminiszter volt, aki úgy fogalmazott, fejet hajt az ágazatban tevékenykedők elmúlt 3 évtizedben véghezvitt teljesítménye előtt.

Miért fontos a gyep ápolása?

Milyen módszerekkel lehet felújítani a leromlott hazai gyepeket, és mennyire hatásosak ezek? Hogyan befolyásolják a termőképességet, az állateltartó képességet, illetve a takarmány minőségét? - ezek voltak a fő kérdései a tegnapi gödöllői Gyepápolási szakmai napnak, ami délután terepi gépbemutatóval zárult.

Jobb, ha éjjel nem párologtat a szőlő

Biztató felfedezést tettek az INRA és a Montpellier SupAgro kutatói a szőlő éjszakai transzspirációjával kapcsolatban. Arra jöttek rá, hogy a szőlő éjszakai vízvesztése csökkenthető bizonyos fajták használatával. Ez a terület eddig feltáratlan volt, pedig komoly lehetőség nyílik általa arra, hogy szárazságtűrőbb szőlőfajtákat szelektáljanak.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.