Back to top

Fókuszban a hüvelyes növények

A TRUE projekt keretében „Hüvelyes növények a fogyasztók szemével” című C-LIN konferencián a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Aulájában az előadásoké és a tapasztalatcseréké volt a főszerep. A szeptember 11-13. között megrendezett esemény 2. napján a szervezők bemutatták a fenntartható gazdálkodókkal idén tavasszal elindított közös kísérletük eredményeit.

Az eseményen kiderült, melyik bab, borsó, lencse miként termelhető a fenntarthatóság alapelveinek figyelembe vételével. Szó esett a TRUE projekt magyar résztvevőinek távlati céljairól is, többek között a hüvelyesfogyasztás népszerűsítéséről a hazai csúcsgasztronómia szereplőinek bevonásával.

Kevesen fogyasztanak hüvelyeseket

A hüvelyes növények - bab, borsó, lencse, csicseriborsó - fenntartható termesztésével és népszerűsítésével foglalkozó 2017 áprilisában indult és 2020-ig tartó nemzetközi TRUE (TRansition paths to sustainable LegUme based systems in Europe) H2020 projekt 11 ország 24 esettanulmányát koordinálja annak érdekében, hogy közösen megtalálják a legjobb utat a fenntartható hüvelyes növénytermesztés és -fogyasztás növelését illetően. Emellett ráirányítsák a figyelmet a hüvelyes növények fogyasztásának változatosságára és étkezésben betöltött szerepére.

A hüvelyesek rendkívül fontos fehérjeforrások. Kiváló alternatívát jelentenek a húsfogyasztással szemben, miközben a húsokhoz képest jóval kisebb vízfogyasztással termelhetők meg.

Ráadásul a marhák által kibocsájtott metángáz óriási mértékben hozzájárul az ózonlyuk növekedéséhez, ezzel szemben a hüvelyesek termesztése sok esetben javítja a talaj nitrogénmegkötő képességét, így ökológiai szempontból is előnyös.

A C-LIN (Continental Legume Innovation Network) konferencia két fő szervezője a TRUE projekt két magyarországi tagja, az ESSRG (Environmental Social Science Research Group) és az AgriKulti. A rendezvény második napjának a Budapesti Gazdasági Egyetem adott otthont, amely felelős felsőoktatási intézményként kiemelt figyelmet fordít a felelős oktatás-kutatás mellett a tudatos és egészséges életmód népszerűsítésére is.

A háromnapos szakmai rendezvény kiváló lehetőséget nyújtott a fenntartható agrárvállalkozások, a felelős termelésben érintett hazai és nemzetközi szakemberek és a fogyasztók számára, hogy megismerhessék egymás gondjait és sikereit, valamint kapcsolatokat építsenek egymással.

Sokoldalúan felhasználható növények

A konferencia első napján az A38 hajón megrendezett nyitott fórumon minden résztvevő bemutathatta a témához kapcsolódó munkáját. A rövid, pörgős, izgalmas előadásokon a termelők beszámoltak termelési tapasztalataikról: melyik bab, borsó, lencse hogyan viselkedett és milyen termést hozott a különböző termőföldi és időjárási kondíciók között. Szó esett még a génbanki kísérletekről, egy nemzetközi receptkönyv összeállításáról és a hüvelyesek iskolai étkeztetésben való megjelenéséről is. Utóbbival összefüggésben a résztvevők kiemelték a társadalmi nevelés fontosságát, hiszen sokan azért nem esznek hüvelyes növényeket, mert nem ismerik őket és jótékony hatásukat. Pedig, ahogy az egyik előadó fogalmazott, „napi egy adag hüvelyesre mindenkinek szüksége van”.

A második napon hálózatépítő konferenciát tartottak a Budapesti Gazdasági Egyetem Aulájában, ahol többek között jelen volt a hosszú évek óta fenntarthatóan gazdálkodó Szezon Kert és a Magosvölgy Ökológiai Gazdaság, akik a Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) részvételével egyedülálló kísérletbe fogtak az ESSRG és az AgriKulti koordinálásával. A projektben idén tavasszal 5 gazdaság vett részt, akik a NöDiK által biztosított hüvelyes mintákat ültettek el, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek arról, vajon melyik bab, borsó, lencse hogyan terem.

Több előadás is rámutatott, hogy

az elmúlt időszakban 30 ezer hüvelyes alapú termék jelent meg az EU piacán, amely hatalmas előrelépés ugyan, de még mindig nem elég ahhoz, hogy a bab, a borsó és a lencse igazán benne legyenek a köztudatban.

Ezért kiemelten fontos a hüvelyesek innovatív módon történő népszerűsítése és terjesztése. A konferencia kapcsán Dr. Lugasi Andrea, a BGE Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának dékánja elmondta: „A közösen rendezett TRUE C-LIN konferencia első állomása az ESSRG-vel való együttműködésünknek. Fenntartható Vendéglátás Kari Kiválósági Központunk stratégiája a turizmus-vendéglátás területén a tudományos ismeretek bővítése mellett a szemléletformálásra, az egészségtudatos táplálkozás népszerűsítésére is nagy hangsúlyt helyez, amely így összhangban áll a TRUE projekt célkitűzéseivel.”

A konferencia balatoni kirándulással zárult, ahol a résztvevők ellátogattak Fodor Lajos tanyájára, majd a Kistücsök Étteremben tesztelték le, milyen is a bab, borsó vagy lencse, ha vérbeli fenntarthatóság-, biodiverzitás- és hüvelyespárti szakemberek kezébe kerül.

 

Forrás: 
bge

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hét végére befejezik a búza aratását

Bár minőségben vegyes a kép, termésátlagban a korábbi várakozásokhoz képest jobbat hoznak a kalászos gabonák. Ha az időjárás megfelelő lesz, a hét végéig befejeződhet a búza aratása - olvasható a Világgazdaság keddi számában.

Gyors, hatékony talajelemzés munkavégzés közben

Veris iScan néven újdonságnak számító talajvizsgálati technológiáját mutatott be tavaly a holland Vantage Agrometius cég.

A burgonyatermesztés és a klímaváltozás

A 2018-at megelőző 15 évben megtriplázódott a burgonya ára Magyarországon, ráadásul évről évre kevesebb burgonya is terem itthon. 2019-ben már áprilisra elfogyott a hazai termés a boltokból, és import áru adja a dráguló kínálatot.

Szomjazik a kukorica

A kapásnövények az ország egyre nagyobb területén sóvárogva várják az esőt. A kukorica számára ideális júliusi 100 mm-es havi csapadékösszegtől az ország döntő részén nagyon messze vagyunk (van olyan része az országnak, ahol a júliusi összeg még az 5 mm-t sem éri el), és úgy tűnik, hogy e hónap végéig már ilyen száraz is marad az idő. Az aratásra ugyanakkor ez az időjárás a kedvező.

Egyre drágább a kávé, miközben csökken az ára

Krízisben a világ kávéipara: a brazíliai túltermelésnek köszönhetően májusban tízéves mélypontra estek a termelői árak, miközben egyre több pénzt kell adni egy csésze feketéért.

Új szerves starter trágya

Az utóbbi évtizedekben szinte Európa teljes területén, köztük Magyarországon is, jelentősen romlott a művelt talajok tápanyag-gazdálkodása. Ezzel párhuzamosan, a ’90-es évektől folyamatos csökkenés figyelhető meg a makro- és mikroelem-kijuttatásban. Az állatállomány csökkenésével a kijuttatott istállótrágya mennyisége is jelentősen visszaesett.

Swarm: a mezőgazdasági gépesítés jövője?

Háromszáz iparági szakértő vett részt a Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) fórumán, ahol a fő téma a traktorok jövője, illetve a jövő traktorai volt. Általánosnak látszik a vélekedés, hogy a gumikerekekkel szerelt erőgépek elérték ésszerű határaikat, és a jövőben a rajokban – angolul swarm – együttműködő, autonóm működésre képes gépek meghatározó szerepet játszhatnak a szántóföldi munkákban.

Az imádott leanderek

Olykor mellőzött szerepéből küzdi föl magát a szívünkbe a rajongásig szeretett növény. Kisné Heyek Andrea jól emlékszik arra, amikor rácsodálkozott a nemszeretem növény, a leander szépségére. Azóta több mint 80 termetes tövet nevel belőlük apró kertjében. Az Édenpont mozgalom szervezésében nyár közepén bárki megcsodálhatja végtelen változatosságukat.

Hat tonna feletti termésátlaggal takarítják be a búzát Tolnában

Hektáronként hat tonnát meghaladó termésátlaggal takarítják be az őszi búzát Tolna megyében, a termés az aratás mintegy kétharmadánál többségében malmi minőségű a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint.

Kedvezőbb termésátlagokra számítanak Zalában

Kedvezőbb termésátlagokra számítanak Zala megyében az idén, a termésbecslések szerint őszi búzából, árpából és tritikáléból is több terem, mint tavaly - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke csütörtökön az MTI-vel.