Back to top

Több mint 2 hektárral bővíti palántanevelő-felületét az Árpád-Agrár Zrt.

A szentesi Árpád-Agrár Zrt. az elmúlt néhány évben egymás után építette korszerű, termálvíz-fűtésű hajtatóházait. Decemberi átadással pedig összesen 22 ezer négyzetméterrel bővül a palántanevelő ágazata a szegvári telephelyén. A beruházás segíthet abban, hogy az országosan megnövekedett hajtatófelület miatti nagyobb palántaigényt minél nagyobb arányban itthonról elégítsük ki.

A 22 ezerből 15 ezer négyzetméter üvegház lesz, betonozott aljzattal. A 3 blokkra osztott terület egészét ellátják a téli, fényszegény időszakban elengedhetetlen pótvilágítással, illetve a növény magasságát követő vegetációs fejfűtéssel. Ebben az üvegházban elsősorban hidrokultúrás termesztéshez nevelt palánták fognak helyet kapni. A további 7000 négyzetméteren pedig fóliablokk épül, amiben a tőzeges palántáknak lesz az új nevelőhelye. Mindemellett a korábban épült házakban is folytatódik a palántanevelés a cég szentesi és szegvári telephelyein, s az új beruházással, illetve a nyári szezonban használt edzető sátrakkal együtt közel 7 hektárra növekszik a teljes nevelőfelület.

mm
Fotó: Árpád-Agrár Zrt.

Az Árpád-Agrár Zrt. palántanevelési ágazatának felfelé ívelő pályája 2006-ban indult a tálcás palántanevelési rendszer, illetve az oltás bevezetésével. Ma már több mint 1000 termelő, illetve kertészet tiszteli meg évről évre bizalmával a céget, s rendel palántát.

Pótmegvilágítással nevelt palánták
Fotó: Árpád-Agrár Zrt.

A zöldségpalánta-kínálat legfontosabb növényei a paprika, paradicsom, uborka, káposztafélék, saláta, zeller, tojásgyümölcs és a dinnyefélék. Tápközegek tekintetében pedig kőgyapotos, kókuszrostos, tápkockás, cserepes, illetve tálcás palántákkal állnak a megrendelők rendelkezésére.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ezt az ételt dobjuk ki leggyakrabban

Többnyire olyan ételt vásárolunk, amire valóban szükségünk van, emellett a többség rendszeresen figyeli a lejárati időt, és nem dob ki még le nem járt ételt – derül ki a K&H lakossági kutatásából. Ha mégis lejár a szavatossági idő, akkor leginkább zöldség, gyümölcs, tejtermék, felvágott és pékáru landol a kukában.

A burgonyatermesztés és a klímaváltozás

A 2018-at megelőző 15 évben megtriplázódott a burgonya ára Magyarországon, ráadásul évről évre kevesebb burgonya is terem itthon. 2019-ben már áprilisra elfogyott a hazai termés a boltokból, és import áru adja a dráguló kínálatot.

Matricával a minőségért

Ismét dinnyekóstolóra várták a pécsieket a Kossuth téren. A Nemzeti Agrárkamara Baranya Megyei Szervezete és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete szervezésében került sor idén az évente megrendezésre kerülő eseményre, ami nagy érdeklődés mellett zajlott le.

Hortenziák: a romantikus gömbök titkai

Reneszánszukat élik a hortenziák nemcsak Európában, de Amerikában is. Őshonos fajként a Távol-Keleten, valamint Észak- és Dél-Amerikában nemcsak aljnövényzetként, hanem kúszónövényként is megtalálhatóak példányai. Közel száz fajuk ismert és a nemesítők munkájának köszönhetően mára már több ezer fajtából választhatnak kedvelőik.

Ezért nem szabad kidobni a sárgarépa zöldjét!

A sárgarépa zöldje kesernyés ízű, ezért sokan kidobják. Kár érte, mert rendkívül jó hatással van az egészségünkre. Sokkal gazdagabb vitaminokban és ásványi anyagokban, mint maga a répa.

Miért dobjuk ki azt az élelmiszert, amit emberi fogyasztásra termelünk?

Évente 1.3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a világon. Az elpazarolt élelmiszerek nemcsak több hulladékot jelentenek, hanem elpazarolt energiát és szükségtelen üvegházhatású gázkibocsátást is. Számos módszer van arra, amellyel a háztartások kis odafigyeléssel csökkenthetik a kidobott élelmiszer mennyiséget és ezzel pénzt is spórolhatnak.

Az imádott leanderek

Olykor mellőzött szerepéből küzdi föl magát a szívünkbe a rajongásig szeretett növény. Kisné Heyek Andrea jól emlékszik arra, amikor rácsodálkozott a nemszeretem növény, a leander szépségére. Azóta több mint 80 termetes tövet nevel belőlük apró kertjében. Az Édenpont mozgalom szervezésében nyár közepén bárki megcsodálhatja végtelen változatosságukat.

Fagyvédelem légkeveréssel

A globális klímaváltozás hatására gyakoribbak a különböző időjárási szélsőségek, amelyek a gyümölcstermesztésben is erőteljesen éreztetik hatásukat. A legnagyobb pusztítást a tavaszi fagyok okozzák, amelyek ellen csak korlátozottan lehet védekezni. Olyan új fagyvédelmi technológiát mutatunk be, amelyről még nincsenek hazai tapasztalatok, működéséről, hatékonyságáról külföldi szaklapokból tájékozódhattunk.

A szivárványos íriszek

Néhány késő tavaszi, nyár eleji nősziromfajt mutatunk be azzal a nem titkolt céllal, hogy kedvet csináljunk ezekhez a különleges, néha kissé kényes szépségekhez.

A fehérvirágú ördögszilva

A díszcseresznyékkel, a díszalmákkal és az orgonákkal nagyjából egy időben bontogatják a szirmaikat – az idei tavaszon tehát a megszokottnál korábban elvirágoztak – a rózsafélék családjának (Rosaceae) kevéssé ismert tagjai, az ördögszilvák. Közülük a fehérvirágú ördögszilva (Prinsepia uniflora) szép példányai díszlenek a Budai Arborétum alsó kertjében, a ’K’ épület melletti rézsűben.