Back to top

Megtartották a VII. Festetics Trófeaszemlét Keszthelyen

Szombaton a Helikon Kastélymúzeum Vadászati Múzeumának udvarán hetedik alkalommal rendezték meg a Festetics Trófeaszemlét.

A környező vadgazdálkodóktól származó, több mint nyolcvan szarvasbika trófeáját szemlélték a többségében vadász érdeklődők - írja a zaol.hu. Sokan csoportosultak Lóki György és az általa bemutatott madarak körül. A Vadászati Kulturális Egyesület Solymász Rendjének vezetője többek között a vadászsólyomról és már ragadozó madarak életmódjáról beszélt.

A trófeaszemlét és egyben a vadászat kulturális ünnepségét Pálinkás Róbert, a kastélymúzeum vezetője, a Zala Megyei Vadászszövetség elnöke nyitotta meg, s az elmúlt hét évről emlékezett meg.

Fotó: Umberto/ ZH
– Amikor létrehoztuk a Festetics Trófeaszemléket, három pillérre építettük a programok. Első volt számunkra a vadászati szakma. Olyan találkozót szerettünk volna kialakítani, ahová örömmel jönnek a vadászok, ahol megvan az a kulturális környezet, szükséges egy komoly szakmai műhelyhez. Sokat dolgoztunk ennek érdekében, és büszkén mondhatom, hogy

a 2021-es Vadászati Világkiállítás jelenleg egyetlen nevesített vidéki helyszíne a keszthelyi vadászati múzeum, itt biztosan lesznek programok – mondta.

Pálinkás Róbert a rendezvény további pilléreként, illetve céljaként a kastélymúzeum vadászati múzeumának a nagyközönség számára történő bemutatását, megismertetését jelölte meg. Az ebben elért sikert egy adattal igazolta. Mint mondta a múzeum idén meghaladja a 90 ezres látogatottságot, ami a múzeumok között magas számnak számít. Külföldi példákkal összehasonlítva közölte, hogy a megfelelő a múzeum színvonala. A további fejlődés lehetőségét egy még populárisabb, családi jellegű múzeum kialakításáról beszélt, ahol a legkisebbektől az idősekig mindenki jól érzi magát. A fejlesztés lehetőségéről szólva közölte, szeptemberben indítják a közbeszerzést, aminek eredményeként jövőre elindul a kivitelezés, és a múzeumot újabb épületrészekkel bővíthetik. A trófeaszemlék harmadik célja a vadászati kultúra gondozása.

Fotó: Umberto/ ZH
A trófeaszemlén számos elismerést adtak át. A Festetics Kulturális Örökség Díját idén dr. Zoltán Attilának, a Nimród Vadászújság főszerkesztőjének ítélték oda.

A Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Kara tiszteletbeli tanácsadó címet adományozott Hidvégi Béla világjáró vadásznak.

Ezt követően Oláh Csaba, a Vadászati Kulturális Egyesület elnöke megnyitotta vadász alkotók műveiből berendezett kiállítást.

Forrás: 
zaol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megállíthatatlan egyelőre az aranysakál

Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, melyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, mely kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében.

Magyar találmány a vadgázolásos balesetek elkerülésére

Évente több ezer bejelentett vadbaleset történik hazánkban, a gépjárművekben jelentős anyagi kár keletkezik, az utakon elpusztult nagyobb állatok számát pedig harmincezerre teszik a szakértők. Egy szabadalmaztatott magyar találmánynak köszönhetően ezeknek a baleseteknek a döntő többsége elkerülhető – nyilatkozta a feltaláló.

Megújult a vadászati kiállítás a Vajdahunyad várában

Vadászat aranykora Magyarországon címen nyitották meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum megújult vadászati kiállítását. A megnyitóra a Vajdahunyad várának gótikus termeiben június 14-én került sor, ahol a tematikájában, bemutatott tárgyaiban új, gyarapodó kiállítást ismertették. A kiállítás célja a magyar vadászkultúra, vadfauna bemutatása, és hazánk vadászat nagyhatalmi mivoltának megismertetése.

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

Ausztráliában is nő a darvak száma

A Hortobágyon megfigyelhető daruvonulás, a szürkedarvak tömege óriási élményt jelent sokak számára. Évről évre egyre nagyobb számban érkeznek hozzánk ezek a gyönyörűséges madarak. Sőt, a közelmúltban megfigyelték azt is, hogy újra költenek nálunk. A hathatós környezetvédelmi intézkedéseknek s a természetközeli mezőgazdaságnak köszönhetően a világ más területein is hasonló sikereket érnek el.

Ajándékként se fogadjunk el szent íbiszt!

Az íbiszek a kanalas gémekkel alkotnak egy családot – közeli rokonai egymásnak. E hosszú lábú gázlómadarak meglehetősen hosszú idő óta élnek Földünkön. Ahol jelentősebb számban előfordulnak, gyakorta a helyi mondák, hitvilág fontos szereplői.A XXI. században pedig egyre gyakrabban tartanak íbiszeket nemcsak különféle állatkertekben, hanem magán-madárgyűjteményekben is a Föld számos pontján

Létezik panda foltok nélkül?

A kutatók eddig csak gyanították, hogy él valahol albínó, vagyis teljesen fehér panda. Áprilisban sikerült lencsevégre kapni az első foltok nélküli példányt egy kínai természetvédelmi területen.

Tibeti darvak mentése mesterséges megtermékenyítéssel

A világon az egyik legkevésbé ismert darufaj a Himalájában és Tibet magas fennsíkjain költő tibeti daru. Jellegzetessége a szinte teljesen fekete fej és nyak, ezért gyakran feketenyakú darunak is nevezik. Fogságban való tenyésztése sok kihívással jár. Lényegében egész évben ember nem járta területeken mozog, fészkelőhelye a tengerszint felett 4000 és 5000 méter közötti területeken található.

Félmilliárd forint egy madárröpdében

A flamingók meglehetősen egyedi fizimiskájukkal sok fejtörést okoznak a zoológusoknak, akik rendszerezni szeretnék a madárvilágot, zárt téri szaporításuk pedig a megnövekedett igények miatt egyre nagyobb kihívást jelent a díszmadártenyésztő farmok szakemberei számára. A flamingók Ázsiában és Afrikában éppúgy elterjedtek, mint Közép- és Dél-Amerikában.