Back to top

Az utolsó permetezés

A növényvédőszer-maradvány kérdése mind a termelők, mind a borászok, mind a fogyasztók szempontjából kardinális kérdés. A kijuttatott növényvédő szereknél az élelmezés-egészségügyi és munkaegészségügyi várakozási idők betartása kötelező nemcsak az egészség és a környezet veszélyeztetése miatt, hanem az erjedés és a bor minősége szempontjából is.

A növényvédő szerek drágák, helytelenül használva pedig veszélyeztethetik a környezetet és a fogyasztókat, mivel szermaradvány halmozódhat fel az élelmiszerekben, a talajban. Ennek következményeként a mezőgazdaságnak nagy érdeklődést kell tanúsítania az alkalmazás minimalizálása és optimalizálása érdekében.

Növényvédelmi kezelések nélkül a hozamok 20-40%-kal csökkenhetnek, erős fertőzési nyomás esetén akár teljes terméskieséssel is számolni lehet.

Az ökológiai szemlélet terjedésével az utóbbi években sokat változott a termesztéstechnológia, beleértve a természetes anyagok használatát a szintetikus eszközök helyett vagy a pontos GPS-technológiájú fúvókák alkalmazását a permetezőgépeken (először felmérik a fertőzés pontos helyét és csak ott permeteznek). De ez nem oldja meg teljes mértékben a problémákat, és mindig szembesülnek új kihívásokkal a termelők.

A szőlőültetvények környezetkímélő növényvédelme a növény kondíciójának javításán és az ültetvény természetes önszabályozó mechanizmusának előmozdításán alapul. A hagyományos szőlőműveléssel ellentétben a szőlészek az ökotermesztésben a megelőzést helyezik előtérbe és nem gyógyítani akarnak. A megelőzés már a helyszín kiválasztásával kezdődik, és magában foglalja a fajták kiválasztását és a termesztéstechnológiai elemek, eljárások összehangolását is.

Az utolsó növényvédelmi kezelés időpontjának meghatározása mindig vitát vált ki a szőlőtermelők körében

és gyakran túlértékelik a jelentőségét érthető okokból, hiszen elsősorban a biztonságos beérésre és betegségektől (szürkerothadástól) mentes termésre törekszenek; ami nem mindig egyszerű feladat, miközben a borászatok sok esetben a must cukorfoka alapján veszik át a szőlőt vagy éppen a kapacitásuktól függően határozzák meg az átvétel időpontját és mennyiségét, netán esős időszak zavarja meg az érés menetét.

Szürkerothadás
Ha megfelelő ismeretekkel rendelkezünk és figyelembe vesszük a szőlő egyes fenológiai stádiumainak betegségérzékenységi mutatóit, a klimatikus tényezőket, az ültetvény kezeltségét (kondíció, zöldmunkák, lombkezelés, tápanyag-utánpótlás, gyomosodás stb.), valamint a megelőzésre törekszünk és nem a tűzoltásra, akkor a tapasztalatok szerint az utolsó (záró) kezeléssel a kijuttatott gombaölő szer mennyiségét és ezáltal a vegyszermaradékot is csökkenteni lehet, különösen a bogyóhéj tulajdonságainak figyelembevételével. Nagyon fontos, hogy már a betegség fellépésének, terjedésének korai stádiumában a megelőzésre törekedjünk. A cél ezzel elsődlegesen a növényvédőszer-felhasználás minimalizálása és ezzel együtt a vegyi anyagoktól mentes élelmiszer előállítása anélkül, hogy az alapanyag, jelen esetben a szőlőnövény, illetve a termés egészsége veszélybe kerülne.

Itt kell figyelembe venni azokat a kutatásokat, amelyek a szőlőbogyó ontogenetikai rezisztenciáján alapulnak.

Az ontogenetikai rezisztencia azt jelenti, hogy a bogyók egy bizonyos fejlődési stádium elérése után már nem fogékonyak a gombafertőzésekre.

A lisztharmat esetében már tudnivaló, hogy a bogyók a cukorfelhalmozás kezdetétől nem fogékonyak. Kísérletekben igazolható, hogy a BBCH 73-75 (fürtzáródás, zsendülés) stádiumban a bogyó érzékenysége egyértelműen csökken és csak erős megelőző fertőzést követően léphet fel újabb fertőzés. A peronoszpóra esetében az eddigi ismereteink szerint a szőlőfajtától függően a zöldborsó nagyságtól a bogyók közvetlen fertőzésére már nem kerül sor, mivel a kocsánykorona nyílásai bezárulnak, megakadályozva, hogy a peronoszpóra gombafonalai bejussanak a bogyóba. Ezután a bogyó a kocsány sérülésein keresztül tud csak fertőződni erős infekció esetén.

Itt merül fel a kérdés, hogy a bogyó ontogenetikai rezisztenciájának elérésétől elég-e csak a lombozatot permetezni, a fürtöket kihagyva, és ezzel csökkenthető-e a növényvédő szer, illetve a szermaradvány mennyisége.

Előfordulhat az is, hogy csak a mustban mutatható ki nagyon csekély mértékben szermaradvány, a borban már nem.

Ennek oka, hogy az élesztők abszorbeálják vagy leépítik a vizes oldatban található kémiai anyagokat, ha azok a szőlőbogyó felületén kevesebb mint egy százalék mennyiségben vannak jelen. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyes hatóanyagok gátolják az élesztők működését és erjedési problémákat okoznak.

Nagyon érdekesek a németországi kutatóintézetek vizsgálatai, melyekben különböző helyszíneken, különböző fajtákon kísérleteztek, és próbáltak következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy a fürtzóna utolsó egy vagy két permetezésének elhagyása ad-e értékelhető különbséget a kontroll és a kezelt ültetvények fertőzöttségi százalékában és a fertőzések előfordulási gyakoriságában. A kísérletsorozat 2009 és 2016 között zajlott. A weinsbergi kutatóintézet adatai szerint

a szermaradék a határérték alá csökkenthető, és ennek ellenére a fürtök egészségesek maradnak, ha az utolsó két kezelésnél a fürtzónát kihagyják.

A lisztharmat esetében az azol-fungicideket, a peronoszpóra esetében pedig a folpán hatóanyagot hagyták ki. Azonban azt is megállapították, hogy a fertőzöttség mértéke és gyakorisága nem mutat szignifikáns különbséget a kontroll és a kezelt ültetvényekben, nagyon erős fertőzési nyomás előfordulásakor pedig egyáltalán nincs különbség. Freiburgi vizsgálatok pedig azt igazolták, hogy a permetezési technika, a szőlőfajta, az évjárat egyaránt befolyásolták a lombozat és a bogyók fogékonyságát a peronoszpórára és a lisztharmatra, de szignifikáns hatás nem volt kimutatható.

Az eredmények alapján nem ajánlható egyértelműen az utolsó növényvédelmi kezelés teljes elhagyása,

mivel a lombozatban képződő hónaljhajtások (különösen korai és erős csonkázás hatására) levelei érzékenyek az újabb fertőzésekre. A fürtzóna utolsó permetezésének elhagyásával a növényvédőszer-felhasználás valóban csökkenthető lenne 30-50%-kal, de minden esetben mérlegelni kell a kockázati tényezőket, vagyis azon előfeltétel megvalósulását, hogy nem volt értékelhető fertőzési nyomás. Ehhez azonban ismerni kell a szőlőfajta, az évjárat sajátosságait és először csak kisebb területen kipróbálni a módszert.

Fotó: Viniczai Sándor
Egyes évjáratokban jelentős költségcsökkentő tényező lehet, hiszen csökken a ráfordított idő, az üzemanyag-, a víz-, és a növényvédőszer-felhasználás.

Ezzel együtt eleget tudunk tenni a környezetvédelmi előírásoknak, és a fenntartható termelés alapelveinek.

Azonban felvetődik egy újabb probléma, mellyel az utóbbi években egyre többet találkozhatnak a termelők, az újonnan megjelenő invazív kártevők és kórokozók kérdése.

A klímaváltozás, az állandóan emelkedő hőmérséklet a kártevők eredeti élőhelyéhez teszi hasonlóvá a mi termőhelyeink éghajlatát, a szélsőséges időjárási elemek gyakoriságának növekedése pedig a növények tűrőképességét teszi próbára, melynek következményeként a kórokozók fellépése lesz agresszívabb. Sokszor a védekezés nem hatásos vagy egyáltalán nincs (pl. esca).

A kabócák elleni védekezés a vegetációs időszakban, érés előtt még megoldható ugyan, de a Drosophila suzukii (pettyes szárnyú muslica) elleni védekezés időpontja többnyire arra az időszakra esik, amikor már szüretre készülünk és nincs lehetőségünk a hosszú élelmezés-egészségügyi várakozási időt kivárni. Vagy olyan gyors beavatkozásra van szükség, hogy nincs választási lehetőségünk, mert a termést menteni kell. Ilyenkor kell a termesztéstechnológia azon elemeinek alkalmazására gondolni, melyek lehet, hogy többletköltséget jelentenek, de hatékonyságuk nem elhanyagolható.

Fotó: MTI - Sóki Tamás
Példaként említem, hogy az állandóan emlegetett szellős lombozat kialakítása, a lelevelezés hátráltatja a pettyes szárnyú muslica megtelepedési lehetőségeit. 20-25°C-on, magas páratartalom, nedvesség mellett érzi jól magát. Ha ellenben a lombozat ritkításával, hónaljhajtások visszavágásával a páratartalmat csökkentjük, a lelevelezéssel a fürtöket a napfényre hozzuk, a sorokat és sorközöket gyommentesen tartjuk, takarónövény alkalmazása esetén azt lehengereljük vagy rövidre nyírjuk, már kedvezőtlenebbé tettük az életlehetőségeit.

Az ültetvényhigiénia szigorú betartásával (fertőzött növényi részek eltávolítása az ültetvényből – ez különösen a muslica esetében fontos –, fertőzött fürtök, levelek őszi talajba forgatása, őszi lemosó permetezések stb.) a fokozottan veszélyeztetett területek egészségesen tarthatók. Az előbb említett módszereken kívül alkalmazhatunk még repellenseket, is, például kaolinlisztet vagy diatomalisztet (kovaföldet), melyeket a borászatban általánosan szűrésre használnak és hatékonyságuk nem rosszabb, mint a kemikáliáknak.

Forrás: 
Borászati Füzetek
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Borászati Füzetek 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növényvédelmi előrejelzés – Bőven van tennivaló

Monília, cseresznyelégy, molytetvek, bagolylepkék, szőlőmoly… Rengeteg a növényvédelmi teendő, az időjárás pedig hol ezért, hol azért, de nem igazán játszik a kertészek kezére.

Itt jelentheti be, ha méhpusztulást észlel

Hamarosan megkezdődik a napraforgó virágzása, amikor is a méhészek gyakran tapasztalják a méhcsaládok gyengülését, pusztulását. A méhelhullási esetek hatékony és szakszerű kivizsgálása érdekében az Agrárminisztérium kéri, hogy a méhészek haladéktalanul jelentsék az eseteket a Nébih ZöldSzámán (06-80/263-244).

Növényvédelmi Szakmérnök képzés a Georgikonon

A keszthelyi Georgikon Európa legpatinásabb agrárfelsőoktatási intézménye. A Pannon Egyetem Georgikon Karának Növényvédelmi Intézete az elmúlt évtizedekben, posztgraduális képzés keretében folyamatosan képez agrárszakembereket Növényvédő Szakmérnöki szakon. A Növényvédelmi Szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak magyar nyelvű négy félévet felölelő levelező képzés.

Sikeresen szerepelnek a magyar kiállítók az élelmiszervásáron New Yorkban

Hasznosnak és sikeresnek minősítette a magyar részvételt a New York-i élelmiszervásáron Belánszky-Demkó Zsolt, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek adott telefoninterjújában.

Az ország borversenye

Május 21-én és 22-én Kecskeméten rendezte a 40. Országos Borversenyt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT). Az ország legnagyobb ágazati rendezvényén 908 tétellel 262 hazai borászat nevezett. A szőlész-borász szakmai önkormányzat az idei évben a Kunsági borvidéket választotta a verseny házigazdájának, követve azt a hagyományt, mely szerint minden évben más hazai borvidék ad otthont a versenynek.

A kávé lehet az elhízás elleni harc kulcsa

A Nottinghami Egyetem tudósai felfedezték, hogy a kávé képes stimulálni az energiaégetésben szerepet játszó barna zsírszövetet, ami kulcsfontosságú lehet az elhízás és a cukorbetegség elleni harcban.

Baján is a bor beszélt

A Vinalia nem más, mint egy nemzetközi borfesztivál, ahol a bor, gasztro és kultúra hármasa teszi felejthetetlenné az élményt. Ugyanakkor a hétvégi esemény nem egy hagyományos borfesztivál, hanem újszerű, izgalmas megközelítéssel mutatott utat a borok világában, amely mellé természetesen a gasztronómia és a kultúra is odaszegődött.

Jön az érést segítő, száraz idő

Az elmúlt napokban az ország jelentős részén ismét feltöltődött a talaj nedvességgel. A folytatásban száraz, meleg idő jön, így ideálisak a körülmények a nyári kapásnövények fejlődésére, a kalászosok és a repce érésére, de a most érő gyümölcsök számára is. Ezzel együtt a gyomokkal, a kártevőkkel és a kórokozókkal is számolni kell.

A szőlőfajták ősi titka

Egy új kutatás szerint a francia borászok 900 évvel ezelőtt a Jura borvidék kedvelt fajtájához, a Savagninhoz hasonló változatot termesztettek, míg az ókori rómaiak a mai Pinot Noir és Syrah fajták őseiből készítettek bort.

Új borpiaci intézkedések: zöldszüret és borlepárlás

Európai szinten egy komolyabb borpiaci válság előjelei érzékelhetők, amely elsősorban egy esetleges magasabb idei termés esetén következhet be. A helyzet kezelésére ezért a szaktárca zöldszüreti és borlepárlási támogatási programot indít, és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek a minőségi szint emelését segítik.