Back to top

Örök emlékek, életre szóló ékszerek

Lágy vonalvezetésűek, mintákkal tarkítottak s kacskaringósak, éppúgy, ahogyan a fák ágai – jellemezte az általa készített ékszereket Eördögh Katalin ötvösmester. Az ősi, ám mostanra egyre kevesebbek által ismert foglalkozás képviselője szenvedélyes vadász, amit a műhelyéből kikerült darabok is bizonyítanak.

A nyakláncok, fülbevalók, gyűrűk vagy éppen kalapkitűzők többségét a természettel, illetve vaddal összefüggő motívumok díszítik. Egyedi tervezésű és készítésű vadászékszereivel rangos kiállítások állandó résztvevője a képzőművész, nem mellesleg pedig az Arany Ecset Toll művészeti nagydíj tulajdonosa.

Utunk Budapest egyik külső kerületébe vezetett, ahol egy családi házban kialakított műhelyben készülnek az egyedi tervezésű ékszerek. „Tíz esztendeje élek és dolgozom itt” – invitált be bennünket Eördögh Katalin magyar vizslája, Aida társaságában, akiről nem sokkal később kiderült: gazdájának majd’ ennyi ideje hű társa a vadászatok alkalmával is. Vendéglátónk e szenvedélyének manapság leginkább a fővároshoz közeli Nagykőrösön hódol, a kezdeti szárnypróbálgatások azonban ennél messzebbre, egész pontosan Somogy megyébe, Balatonszárszó környékére vezethetők vissza. „Ott éltünk, és hatodikos lehettem, amikor először kísértem el édesapámat a vadászatainak egyikére” – emlékszik vissza Eördögh Katalin, akinek azt követően még várnia kellett néhány évet, hogy maga is megszerezhesse vadászengedélyét, nem sokkal később pedig első trófeáját.

Egyedi, tartós darabok

Néhány szerszám a hatvanas évek óta használatban van
Néhány szerszám a hatvanas évek óta használatban van
Az édesapa azonban nemcsak e területen szolgált követendő példával: ahogy a dédnagyapa, úgy ő is ötvösmesterként dolgozott, és a hivatás szeretete végül lányára is átragadt. „Ha játszani akartam, leggyakrabban az otthoni műhelyben foglaltam le magam valamivel” – folytatja vendéglátónk, aki

elsősként már gyűrűt készített, tizennégy évesen pedig komplett ékszerek kerültek ki a kezei közül.

Az édesapa, noha már nyugdíjas, heti három alkalommal még dolgozik a balatonszárszói műhelyében, ahonnan az évek alatt jó néhány szerszám és eszköz került Katalinhoz. „Sok közülük a hatvanas évek óta folyamatos használatban van, éppen ezért nagyon fontos a rendszeres karbantartásuk” – hangsúlyozta a szakember ötvösműhelyében, ahol a munka egy része a még ezeknél is régebbi – csaknem százesztendős – asztalokon folyik.

A helyiségben a legkülönbözőbb formájú és méretű gépek találhatók, ám egy valami közös bennük: a hagyományos módszereken alapuló ékszerkészítést teszik lehetővé, amely nemcsak egyedi, hanem tartós darabokat is eredményez; a szemenként összerakott nyaklánc akár hatvan-nyolcvan évig is hordható.

Gyakori a megrendelés

A technika tökéletesítésének kiemelt állomása volt, amikor Katalin az 1990-es évek közepén megszerezte az aranyműves végzettséget, illetve 2002-ben teljesítette a lánckészítő mestervizsgáját.

Mostanra eljutott oda, mondta, hogy kétszer-háromszor gyorsabban tud dolgozni, mint az ötvösök java része, így viszonylag gyorsan kikerülnek kezei közül az egyedi darabok.

Ezek között akadnak „hétköznapi” stílusúak is, ám vendéglátónk leggyakrabban vadászathoz és természethez köthető ékszereket készít. „Vadászberkekben ismernek, tudják, mivel foglalkozom, így főként ők, illetve családtagjaik fordulnak hozzám kéréseikkel” – mesélte, éppen ezért gyakran építi be az ékszerekbe az elejtett vad fogait és agyarait, így állítva örök emléket a nagy napról a vadász számára.

A nők körében a fülbevalók, karkötők, gyűrűk és nyakláncok a legnépszerűbbek, a férfiak pedig leggyakrabban pénzcsipeszeket, nyakkendőtűket, kulcstartókat és kalapkitűzőket készíttetnek.

Sörtetartó
Sörtetartó
Vadászékszerek hivatásszerű készítésével egyébként jelenleg mindössze hárman foglalkoznak az országban, egyszersmind pedig elmondható, hogy az öt­vös­mesterek közössége is egyre kevésbé összetartó. „Édesapám idejében a mesteremberek segítették egymást, manapság azonban sokkal inkább rivalizálnak” – árulta el Eördögh Katalin, hozzátéve, hogy amíg régen inkább a férfiak, most javarészt a nők választják ezt a hivatást. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a munka könnyebbé vált volna: a gyors, rutinszerű folyamatokban könnyen előfordulhatnak balesetek, éppen ezért egy pillanatra sem lankadhat a figyelem. Noha vendéglátónk gyakran estig a műhelyben dolgozik, szívesen jár ki a kertbe az állataihoz, akik sorát néhány éve tyúkok is gyarapítják.

Vadászati kulturális érték

A vadászati kulturális értékké nyilvánított díjnyertes nyakék
A vadászati kulturális értékké nyilvánított díjnyertes nyakék
A nyugalmat árasztó közeg az elmúlt évek tanulsága szerint jó hatással van a munkára: a Természeti értékeink női szemmel című képzőművészeti kiállításon nyakékével első helyezést ért el, az ékszert pedig egyúttal vadászati kulturális értékké nyilvánították, míg munkásságáért nem sokkal később Arany Ecset Toll művészeti nagydíjban részesült. Utóbbi elismerést a vadászattal összeköthető munkát végző alkotók kapják évről évre; Eördögh Katalint 2010-ben tüntették ki. A mester mindezeken felül büszke arra, hogy egyik alapítója és tevékeny tagja a vadászkultúra hagyományait ápoló Diana Vadászhölgy Klubnak, s hogy

maga készítheti a vadászok elismerését szolgáló Hubertus Kereszt kitüntetéseket is,

nem beszélve arról, hogy immáron húsz esztendeje állandó kiállítója a Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi Kiállításnak, és máshol is szívesen bemutatkozik. „Legközelebb szeptemberben lesznek kiállítva vadászékszereim, méghozzá Keszthelyen, a Vadászati Kulturális Egyesület jóvoltából” – árulta el Eördögh Katalin, hogy hol csodálhatjuk meg műveit.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Éjjellátó-, hőkamera-céltávcső az ASP ellen

Változások léptek érvénybe az afrikai sertéspestis hatékonyabb felszámolása érdelében. A vadászatra jogosultak alkalmazásában álló hivatásos vadászok a jövőben használhatnak speciális eszközöket a vaddisznóállomány gyérítése céljából, azon belül a diagnosztikai vaddisznó-elejtések során. Az új rendelkezés Magyarország teljes területére, valamennyi kockázati kategóriára kiterjed.

Nem elég szeretni a házias savanyúságot

Nemcsak a házias ízek és a roppanós állag kap helyet egy savanyúságot készítő családi vállalkozás életében, a célravezető munkabeosztás, a cégfejlesztés is fontos a sikeres termeléshez. Nem elég minőségi termékek gyártani, a fejlesztések mellett a gyártási folyamatok helyes sorrendjére is érdemes odafigyelni.

Stefi vonulása Bátáról Kongóba

Viszonylagos gyakorisága ellenére, sokan soha nem látnak darázsölyvet. Ennek egyik oka, hogy könnyen összetéveszthető más fajokkal, elsősorban az egerészölyvvel. A másik ok pedig, hogy hozzánk április közepén, május elején, a fehér gólyák után több héttel érkezik meg. Fészkét tehát a már kizöldült erdőben építi, és nagyon korán, augusztus második felében megkezdi az őszi vonulást.

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

A hímzés hagyománya ma is él, évtizedek óta közösségteremtő erő

Elődeink alkotómunkájának örökségét meg kell őriznünk a következő generációk számára. Az értékfeltáró- és átadó munkának azonban csak úgy van igazán értelme, ha annak közösségformáló, közösségteremtő ereje van – fogalmazott az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XXX. Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat díjátadó- és kiállításmegnyitó ünnepségén, Mezőkövesden.

Írjon levelet Kittenberger Kálmánnak!

A Nimród Vadászújság 2022-ben első alkalommal írja ki a Sólyom-díjat, amely nevét a 110. évfolyamában járó lap neves publicistájáról, Kittenberger Kálmán levelezőtársáról, Láng Rudolfról kapta.

Egy helyen a vadászatot érintő legaktuálisabb témák

Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) hatvani székházában tartottak tanácskozást június 21-én a Vadászkamara Területi Szervezeteinek titkárai. Az egyeztetés során a legaktuálisabb témákat vették górcső alá, ezek közül is kiemelt napirendi pont a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program volt.

Mauna Manufaktúra: a hegy csendje

A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.

A Székelyföld rejtett kincsei

Gasztronómiai különlegességek, szörpök, padlizsánkrémek, mézek, sajtok és sajtkrémek, szalámik, sonkák és húskészítmények, fűszerek és teák termelői és előállítói mutatták be termékeiket a két év kihagyás után ismét megrendezett Székely Fesztiválon Budapesten, a Millenárison.

A juhászat öröklődik - Imrék a nyáj mellett

Aki ismeri a juhásztársadalmat, pontosan tudja, ki volt idősb Varga Imre, Varga Imre, ifjabb Varga Imre és ki az ötéves Varga Imre. A két idősebb Imre már nincs közöttünk, de bizonyára megnyugvással szemlélik fentről, hogy a juhászmesterséget (és a nevet) az utódok továbbviszik.