Back to top

Örök emlékek, életre szóló ékszerek

Lágy vonalvezetésűek, mintákkal tarkítottak s kacskaringósak, éppúgy, ahogyan a fák ágai – jellemezte az általa készített ékszereket Eördögh Katalin ötvösmester. Az ősi, ám mostanra egyre kevesebbek által ismert foglalkozás képviselője szenvedélyes vadász, amit a műhelyéből kikerült darabok is bizonyítanak.

A nyakláncok, fülbevalók, gyűrűk vagy éppen kalapkitűzők többségét a természettel, illetve vaddal összefüggő motívumok díszítik. Egyedi tervezésű és készítésű vadászékszereivel rangos kiállítások állandó résztvevője a képzőművész, nem mellesleg pedig az Arany Ecset Toll művészeti nagydíj tulajdonosa.

Utunk Budapest egyik külső kerületébe vezetett, ahol egy családi házban kialakított műhelyben készülnek az egyedi tervezésű ékszerek. „Tíz esztendeje élek és dolgozom itt” – invitált be bennünket Eördögh Katalin magyar vizslája, Aida társaságában, akiről nem sokkal később kiderült: gazdájának majd’ ennyi ideje hű társa a vadászatok alkalmával is. Vendéglátónk e szenvedélyének manapság leginkább a fővároshoz közeli Nagykőrösön hódol, a kezdeti szárnypróbálgatások azonban ennél messzebbre, egész pontosan Somogy megyébe, Balatonszárszó környékére vezethetők vissza. „Ott éltünk, és hatodikos lehettem, amikor először kísértem el édesapámat a vadászatainak egyikére” – emlékszik vissza Eördögh Katalin, akinek azt követően még várnia kellett néhány évet, hogy maga is megszerezhesse vadászengedélyét, nem sokkal később pedig első trófeáját.

Egyedi, tartós darabok

Néhány szerszám a hatvanas évek óta használatban van
Néhány szerszám a hatvanas évek óta használatban van
Az édesapa azonban nemcsak e területen szolgált követendő példával: ahogy a dédnagyapa, úgy ő is ötvösmesterként dolgozott, és a hivatás szeretete végül lányára is átragadt. „Ha játszani akartam, leggyakrabban az otthoni műhelyben foglaltam le magam valamivel” – folytatja vendéglátónk, aki

elsősként már gyűrűt készített, tizennégy évesen pedig komplett ékszerek kerültek ki a kezei közül.

Az édesapa, noha már nyugdíjas, heti három alkalommal még dolgozik a balatonszárszói műhelyében, ahonnan az évek alatt jó néhány szerszám és eszköz került Katalinhoz. „Sok közülük a hatvanas évek óta folyamatos használatban van, éppen ezért nagyon fontos a rendszeres karbantartásuk” – hangsúlyozta a szakember ötvösműhelyében, ahol a munka egy része a még ezeknél is régebbi – csaknem százesztendős – asztalokon folyik.

A helyiségben a legkülönbözőbb formájú és méretű gépek találhatók, ám egy valami közös bennük: a hagyományos módszereken alapuló ékszerkészítést teszik lehetővé, amely nemcsak egyedi, hanem tartós darabokat is eredményez; a szemenként összerakott nyaklánc akár hatvan-nyolcvan évig is hordható.

Gyakori a megrendelés

A technika tökéletesítésének kiemelt állomása volt, amikor Katalin az 1990-es évek közepén megszerezte az aranyműves végzettséget, illetve 2002-ben teljesítette a lánckészítő mestervizsgáját.

Mostanra eljutott oda, mondta, hogy kétszer-háromszor gyorsabban tud dolgozni, mint az ötvösök java része, így viszonylag gyorsan kikerülnek kezei közül az egyedi darabok.

Ezek között akadnak „hétköznapi” stílusúak is, ám vendéglátónk leggyakrabban vadászathoz és természethez köthető ékszereket készít. „Vadászberkekben ismernek, tudják, mivel foglalkozom, így főként ők, illetve családtagjaik fordulnak hozzám kéréseikkel” – mesélte, éppen ezért gyakran építi be az ékszerekbe az elejtett vad fogait és agyarait, így állítva örök emléket a nagy napról a vadász számára.

A nők körében a fülbevalók, karkötők, gyűrűk és nyakláncok a legnépszerűbbek, a férfiak pedig leggyakrabban pénzcsipeszeket, nyakkendőtűket, kulcstartókat és kalapkitűzőket készíttetnek.

Sörtetartó
Sörtetartó
Vadászékszerek hivatásszerű készítésével egyébként jelenleg mindössze hárman foglalkoznak az országban, egyszersmind pedig elmondható, hogy az öt­vös­mesterek közössége is egyre kevésbé összetartó. „Édesapám idejében a mesteremberek segítették egymást, manapság azonban sokkal inkább rivalizálnak” – árulta el Eördögh Katalin, hozzátéve, hogy amíg régen inkább a férfiak, most javarészt a nők választják ezt a hivatást. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a munka könnyebbé vált volna: a gyors, rutinszerű folyamatokban könnyen előfordulhatnak balesetek, éppen ezért egy pillanatra sem lankadhat a figyelem. Noha vendéglátónk gyakran estig a műhelyben dolgozik, szívesen jár ki a kertbe az állataihoz, akik sorát néhány éve tyúkok is gyarapítják.

Vadászati kulturális érték

A vadászati kulturális értékké nyilvánított díjnyertes nyakék
A vadászati kulturális értékké nyilvánított díjnyertes nyakék
A nyugalmat árasztó közeg az elmúlt évek tanulsága szerint jó hatással van a munkára: a Természeti értékeink női szemmel című képzőművészeti kiállításon nyakékével első helyezést ért el, az ékszert pedig egyúttal vadászati kulturális értékké nyilvánították, míg munkásságáért nem sokkal később Arany Ecset Toll művészeti nagydíjban részesült. Utóbbi elismerést a vadászattal összeköthető munkát végző alkotók kapják évről évre; Eördögh Katalint 2010-ben tüntették ki. A mester mindezeken felül büszke arra, hogy egyik alapítója és tevékeny tagja a vadászkultúra hagyományait ápoló Diana Vadászhölgy Klubnak, s hogy

maga készítheti a vadászok elismerését szolgáló Hubertus Kereszt kitüntetéseket is,

nem beszélve arról, hogy immáron húsz esztendeje állandó kiállítója a Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi Kiállításnak, és máshol is szívesen bemutatkozik. „Legközelebb szeptemberben lesznek kiállítva vadászékszereim, méghozzá Keszthelyen, a Vadászati Kulturális Egyesület jóvoltából” – árulta el Eördögh Katalin, hogy hol csodálhatjuk meg műveit.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Ifj. Nagy Károly, az erdészek legjobb lövészei között

A 25. Magyar erdőgazdálkodásban dolgozók vadász többtusa lőbajnoksága versenysorozaton ifj. Nagy Károly, az EGERERDŐ Zrt. vadászati előadója, összesített eredmény alapján 3. helyezést ért el.

Eldőlt: mégsem jöhetnek a külföldi vadászok!

Miután szeptember 1-jével hazánk határai lezárásra kerültek, a külföldi vendégvadászok nem juthattak be az ország területére. Ez nagy érvágás a vadgazdálkodási ágazat, a vadásztársaságok szempontjából, különösen mert a gímbika vadászati idénye szeptemberrel vette kezdetét, ami jelentős financiális bevételt jelentene az érintettek részére.

Újabb öt évre lett megválasztva

Semjén Zsolt újabb öt évre lett az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke. A „régi-új” elnököt egyhangúlag választották meg újra a gyűlésen.

Ismerj meg bennünket!

A koronavírus miatti nehézségek és a vásárlói kör átalakulása ellenére a Hévízi Termelői Piac továbbra is fenntartja önmagát. A két hónap zárvatartás azonban megviselte a létesítményt, amit Benkő Lajos piacfelügyelő szerint kemény munkával szinte újra kellett indítani. Azt mondja, a marketinggel nem szabad leállni, elindították például az „Ismerj meg bennünket!” programot.

Vágtázó huszárság Bábolnán

Idén sem telhet el a Bábolnai Gazdanapok lovasprogram nélkül. Bábolna évtizedek óta híres a lótenyésztés, a lovászat kapcsán. Főként arab és angol telivérek állnak az istállókban, melyeket versenyeken és bemutatókon egyaránt alkalmaznak. Ezúttal Ézsiás Vencel hagyományőrző huszárkapitány, jászfényszarui huszárbandérium parancsnokának vezényletével láttatnak az érdeklődők tradicionális lovasbemutatókat.

Tollas vadásztárs

A 33. Bábolnai Gazdanapokon a hagyományőrzés is kulcsszerepet kapott. A huszár lovasbemutató mellett egy solymász is jelenlétét tette az eseményen, aki az érdeklődéseknek eleget téve, elmesélte a solymászat ősi hagyományőrző mivoltát, ismertette a ragadozómadár-tartás alapjait, továbbá a madár-ember kapcsolat egyedi, ám annál szorosabb kötelékéről is beszámolt.

Fellélegezhetnek a vadásztársaságok – jöhetnek a külföldi vendégvadászok!

A miniszterelnök a Kossuth Rádió egyik napokban sugárzott reggeli műsorában bejelentette, hogy a gazdaság élénkítése miatt enyhítések lesznek a külföldi állampolgárok beutazása kapcsán. A jogszabály-módosítás a Magyar Közlöny 201. számában jelent meg, és szeptember 5-től hatályba lépett.

A parenyica a kedvenc

Cserép Róbert megtalálta a számítását: a Reziben élő családos fiatalember sajtokat készít, melyek iránt egyre nagyobb a kereslet. Mint tudósítónknak elmondta, informatika szakra járt középiskolába, annak ellenére, hogy sose érzett rá késztetést, hogy hosszú távon is azzal foglalkozzon.

Eljárásrend kidolgozása a külföldi vadászok fogadására

Szeptember 1-jével hazánk lezárja határait, így külföldi állampolgárok nem léphetnek be az országba. A rendelkezés természetesen ezúttal is járvány elleni védekezést hivatott segíteni, azonban a határzár a vadgazdálkodási ágazatot radikálisan érinti, mivel a bérvadászati bevételek döntő hányadát a külföldi vadászvendégek révén érik el a vadászatra jogosultak, különösen a szarvasbőgés kapcsán.