Back to top

Hollóválság fenyegeti Nagy-Britanniát

Kezdenek elfogyni a hollók az angol műemlék kastélyokban, ez viszont egy prófécia szerint súlyos veszélyt jelez előre a királyságnak. A hatóságok ezért hollótenyésztési programot indítanak.

A jövendölés szerint ha hatnál kevesebb holló marad a londoni Towerben, elbukik az angol királyság. II. Károly annak idején még rendeletet is kiadott, amely szerint ha a madarak elhagyják a volt királyi székhelyt, akkor a Fehér Torony romba dől és káosz uralkodik el az országon - írja az Infostart.

Az előjelek nem túl jók: a szigetországban folyamatosan csökken a hollók száma.

Emellett Nagy-Britannia éppen kilépési tárgyalásokat folytat az Európai Unióval úgy, hogy az egyik országalkotó nemzet – Skócia nagyon nem akarja a Brexitet, amit az angol többség forszíroz. Az északi országrészt igazgató skót autonómia vezető ereje, a Skót Nemzeti Párt rendszeresen értésre is adja, hogy ha már brexit lesz, az nem lehet „kemény” és nem szabad minden, Európához fűződő szálat elvágni – különben a skótok is meggondolják, hogy fenntartsák-e az uniót Angliával.

Miközben Theresa May brit miniszterelnök – velük is szembe menve – a saját kilépési alkuelképzeléséről győzködte Strasbourgban európai partnereit, az angol hagyományőrzők és hazafiak arra figyelnek, hogy ne válhasson valóra a hollókról szóló prófécia.

Ennek érdekében a londoni Towerben saját hollótenyésztő telepet állítanak fel.

Ezzel akarják biztosítani a bőséges fiókaáldást a Temze-parti erősségben jelenleg szolgálatot teljesítő hét fekete madár, Jubilee, Harris, Gripp, Rocky, Erin, Poppy és Merlina számára.

Mint a Telegraph című brit lap megjegyzi, a történelmi angol királyi palotákat igazgató szervezet a helyi kerületi önkormányzathoz folyamodott a madártelephez szükséges engedélyért. Az angol „hollóválság” részben azért alakult ki, mert nincs elég legális tenyésztő.

A Tower hollóneveldéjét jövőre állítják fel, és hírek szerint 12 méter hosszú, 5 méter széles és 3 és fél méter magas lesz.

Feltehetjük persze a kérdést, hogy miért nem fogdosnak össze a szabadból madarakat, ha a kihalás veszélye fenyegeti a Tower fekete tollas lakóit?

Nos, a történelmi emlékhelyre is vonatkozik az 1981-es vadvédelmi törvény, amely tiltja ezt a gyakorlatot.

A holló a 19. századig gyakori madár volt Angliában, de a viktoriánus-korabeli vadászatok megtizedelték az állományt. Az egyik megyében most még petícióval is megakadályozták, hogy a bárányaikat és malacaikat féltő helyi gazdák hollóirtásba kezdjenek.

A madarak ugyanakkor jó szolgálatot tettek a háborúban, mert előre tudták jelezni a Luftwaffe-bombázók érkezését. Tenyésztésüket most a Tower „Hollómestere” irányítja majd, aki naponta 170 gramm nyers hússal eteti a fekete madarakat.
Forrás: 
infostart.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Üregi nyúl nem csak vadon

Az üregi nyulat vélhetően a rómaiak hozták el Pannóniába, s itt is kialakítottak úgynevezett leporáriumokat, ahol a tenyésztés folyt. Állítólag különösen kedvelték az újszülött nyulakat, pástétomot készítettek gyönge húsukból. A rómaiak utáni évszázadokból nem igazán tudni a Kárpát-medence üregi nyulairól.

Akármilyen árváknak tűnnek, ne nyúljunk hozzájuk!

A pettyes őzgidákat, valamint dám- és gímszarvasborjakat az anyjuk számtalan okból hagyhatja magukra az erdőkben. A magányos állatkölyköket azonban a legritkább esetben kell megmentenünk, , hívja fel a figyelmet a Budakaszi Vadaspark, ahol évről évre rengeteg olyan őzgidát, szarvasborjat vagy madárfiókát nevelnek fel, amelyet a kirándulók árvának hittek.

Baglyok versengenek az év madara címért

A baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében. Sok hiedelem, monda kötődik hozzájuk, a bölcsesség szimbólumának tekintik őket, pedig nem kivételesen intelligens madarak. Viszont tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt valóban érdekesek.

Óriási területen küzdenek a szúnyogok ellen

Az országos szúnyoginvázió miatt folyamatosan dolgoznak a szakemberek. Április 30-a óta 570 település belterületén, összesen 251 ezer hektáron léptek fel a szakemberek a vérszívók ellen. A szúnyograjzás miatt a következő hetekben több településen és nagyobb területen lesz szúnyoggyérítés, mint eddig.

A növények kihalása felgyorsult

Egy átfogó tanulmány szerint közel 600 növényfaj tűnt el a vadonból az elmúlt 250 évben. A szám, mely nem becsléseken, hanem a tényleges kihalásokon alapul közel kétszerese az összes madár-, emlős- és kétéltű faj kihalásának együttvéve. A tudósok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban fordul elő, mint ahogy azt természetesen elvárnánk.

Újabb natúrparkkal lettünk gazdagabbak

A hazai települések 9,5%-ára, az ország területének pedig 9%-ára terjed ki a natúrparki hálózat - jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a Tápió Natúrpark címátadó ünnepségén, szombaton, Farmoson.

A csalán hat nem tipikus használata

A csalán az egyik leginkább zavaró gyomnövény: gyorsan növekszik, gyorsan terjed, elveszi a helyet más növények elől és nem mellesleg kellemetlenül csíp. Mégis jobb, ha nem szabadulunk meg tőle a kertben. Miért? Ismerje meg a csalán hat nem tipikus használatát!

Heti két óra a természetben egészségesebbé tesz

Legalább heti két órát kellene a természetben tölteni hetente ahhoz, hogy megőrizzük egészségünket és biztosítsuk saját jólétünket - ezt erősíti meg egy 20 ezer ember bevonásával készült tanulmány.

Hazai tájaink felfedezése földön, vízen, kerékpáron

A táborokról az embernek mindig nosztalgikus érzése támad. Nyár, természet, kirándulás, kalandok, régi emlékek. Ennek az összetéveszthetetlen érzésnek, valamint a diákok számára a természetjárás szépségeinek megismertetése céljából 2017-ben útjára indították a Vándortábort, amely minden évben valamivel megújul, és jövőre is további fejlesztéseket terveznek a tábor bővítése érdekében

Egy cirkusz nemet mondott az állatkínzásra

A német Roncalli cirkusz nemet mondott az állatkínzásra és egy nagy igent a technológiára. Élő állatok helyett hologramokkal szórakoztatnak.