Back to top

A belvíztől a rizstermesztésig

A mezőgazdasági vízgazdálkodással és öntözésfejlesztéssel foglalkozik a szarvasi székhelyű Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, amelynek mindezek mellett a rizstermesztés vizsgálata és fejlesztése az egyik feladata. A NAIK részeként működő osztály tevékenysége a klímaváltozás fenyegetése miatt is egyre fontosabb és egyre megkerülhetetlenebb.

A szervezet legfőbb feladata és hivatása, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodással foglalkozva érjen el eredményeket ezen a téren. Ennek több, körülhatárolható pillére van – mondta el lapunknak Bozán Csaba osztályvezető.

Bozán Csaba: a szennyvizek szakszerű és okszerű hasznosítása kitörési pont lehet
Az első pillér az öntözéses gazdálkodás fejlesztése, amely a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésének egyik fő iránya, jóllehet az osztály munkája nem fedi le teljesen ezt a szerteágazó területet. A második pillért a szélesebb értelemben vett mezőgazdasági vízgazdálkodási kutatások képezik, amelyek közé be kell illeszteni az öntözés kérdését.

A harmadik pillér pedig a rizskutatás és a rizsnemesítés, ami nagy mennyiségű vizet igényel, és így számos vízgazdálkodási vonatkozása van.

A nagyobb volumenű mezőgazdasági vízgazdálkodás kérdéskörében az Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály főként a hazánkra leginkább jellemző víztöbblettel foglalkozik. Ennek keretében a belvíz különösen fókuszban van.

– Belvíz-veszélyeztetettségi térképet készítünk, amely Magyarország mintegy 50 ezer négyzetkilométernyi sík területét elemzi a belvíz szempontjából. A térkép fő célja a racionális földhasználati döntések meghozatalának támogatása, vagyis annak feltérképezése, hogy hol mit érdemes termeszteni a belvízveszély számbavételével.

A témához tartozik még a belvíz hasznosításának, esetleges tárolásának kérdése, a későbbi felhasználás érdekében.

– Az elmúlt években, különösen 2000 óta egyre gyakoribb, hogy egy éven belül van belvíz és aztán aszály is. A kettős kár nagyon megviseli a mezőgazdaságot.

Kézenfekvő gondolat, hogy a tavasszal túl soknak bizonyult vizet valamilyen módon visszatartsuk, mert később még jól jönne – mondta el Bozán Csaba, aki elismeri, hogy ez bizony nem egyszerű feladat, már csak azért sem, mert a magyar táj változatossága miatt erre nincs általános érvényű recept. A helyi sajátosságokat mindenhol figyelembe kell venni. Az egyik lehetséges megoldás a belvíz mederben, tárolókban, vízkormányzási eszközökkel való tárolása lehet.

A másik megoldás ugyanakkor az lehet, hogy magát a talajt segítsük minél több víz eltárolásában,

ami így természetesen éppen jó helyen lenne a forró nyári napok beköszöntekor, amikor a növények gyökerei nedvességet keresnek.  Ez utóbbi megoldás esetén a mélyszántás, a periodikus mélyművelés és a talajlazítás jöhet szóba, egyéb agrotechnikai megoldások mellett.

Világos, hogy gyakran ennél lényegesen több vizet jelent a belvíz, ám csak azt a részét kellene elvezetni, ami azt követően marad fenn, hogy mindent megtettünk a talajban való eltárolása elősegítéséért – vélekedik az osztályvezető.

Fontos pillére az osztály tevékenységének az öntözésfejlesztés, amely­nek technikai részleteit természetesen meghagyják az irrigációval foglalkozó, ilyen termékeket fejlesztő és értékesítő cégeknek.

Az osztály érdeklődése inkább az alternatív vízforrásokban rejtőző lehetőségek kihasználására irányul. Ez ügyben a tisztított szennyvizek, a hulladékvizek és az elfolyó vizek hasznosítása jöhet szóba,

természetesen a környezetvédelem, a közegészségügy és a társadalmi érzékenység szempontjait messzemenően figyelembe véve. Emiatt ez inkább elsősorban takarmánynövények és energianövények termesztése esetében jöhet szóba. Mindenesetre a szennyvizek szakszerű és okszerű hasznosítása kitörési pont lehet Bozán Csaba szerint.

A liziméteres kutatások fontosak az ÖKVI-nek
Az öntözésfejlesztésben egy kutatási lehetőség a legfontosabb eszköz az ÖVKI kezében, amit a lizimétertelep tesz lehetővé. Az 1 hektáros kísérleti telepen 320 liziméter, azaz 1 köbméteres, felülről nyitott, talajba süllyesztett tenyész­edény található, amelyek kiemelkedő kutatóeszközöket biztosítanak a növények öntözésével, a tápa­nyagok és toxikus anyagok forgalmával kapcsolatban. A lizi­méterek alján egy kivezető nyíláson jut el a szivárgó víz egy csövön keresztül az egyes blokkokhoz tartozó pincékhez, ahol edényekben össze lehet gyűjteni. Ez a közel zárt szántóföldi rendszer kiváló az anyagforgalmi vizsgálatok elvégzésére.

Liziméter segítségével a kutatók vizsgálni tudják a szivárgó víz mennyiségét és kémiai paramétereit, a többi között a kritikusnak számító nitrát­tar­talmat és a toxikus elemek előfordulását.

A rendszer zárt, ezért anyagforgalmi vizsgálatok nagyobb pontossággal végezhetők benne, mint a nyílt parcellákon. Szabadföldön ugyanis nehezen követhető nyomon a víz és a benne oldott anyagok horizontális és vertikális irányú mozgása.

Ennek következtében a parcellát függőleges irányban elhagyó, illetve a talajvízből vagy szomszédos területekről oda kerülő víz mennyisége pontosan nem mérhető. Ezen kívül kis parcelláknál a szegélyhatásnak is jelentős kiegyenlítő szerepe van. A lizimétereknél viszont a víz- és a tápanyagforgalom minden eleme pontosabban mérhető. Hátrányuk, hogy sekélyek, hiszen mindössze 1 méter mélyek, ami korlátot szab a gyökerek mélységi terjeszkedésének. Ezáltal mérsékelik a talaj kiegyenlítőképességét a víz- és a tápanyagellátás tekintetében. Ennek előnye is van, mert ez a mélység fokozza a kezelések hatását, úgy, ahogyan a sekélyebb termőrétegű és a kisebb vízkapacitású természetes talajok is teszik.

A liziméterek felénél, vagyis 160 darabnál mikrolineár öntözőgép is működik, amelyhez egyedileg fejlesztett, professzionális öntözésvezérlő szoftver is tartozik. Ezzel a modern precíziós technológiák hatását is vizsgálni tudják kutatásaik során.

A lizimétertelep tehát rendkívül fontos az ÖVKI által végzett kutatások terén, de az osztály szántóterületi kutatásokat is végez.

Az Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály tevékenységének harmadik pillérét a rizstermesztéssel kapcsolatos kutatásaik képezik. Kicsivel több, mint 3 ezer hektáron foglalkoznak ma Magyarországon rizstermesztéssel, ami sok más növény termőterületével összehasonlítva nem túlságosan nagy, viszont a rizs vízigénye lényegesen nagyobb, mint azoké. Az ÖVKI ezen a téren szorosan együttműködik a Rizsszövetséggel. A kutatásaik során a legfontosabb kérdés a biotikus és az abiotikus stressz­hatások toleranciája, valamint a rizs szárazon való termesztésének vizsgálata. Ez utóbbi esetében az erősen vízigényes árasztásos termesztési mód helyett öntözéses módot igyekeznek kidolgozni és kifejleszteni, hogy hozzávetőleg feleannyi vízzel is eredményesen lehessen termeszteni a növényt.

A NAIK ÖVKI-ről dióhéjban

A NAIK ÖKVI 3 fontos pillére: az öntözéses gazdálkodás fejlesztése, a mezőgazdasági vízgazdálkodási kutatások és a rizskutatás
Az öntözéssel kapcsolatos kutatásoknak nagy múltja van Magyarországon, még az ötvenes években kezdődött a komolyabb vizsgálata. Hosszú út vezetett odáig, amíg 2014. január 1-jén megkezdte működését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, amely tizenhárom agrár- és élelmiszergazdasághoz kapcsolódó kutatóintézet összevonásával, működésük összehangolásával jött létre. A jogelőd Halászati és Öntözési Kutatóintézet beolvadásával és szakmai feladatainak szétbontásával jött létre az Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, a NAIK ÖVKI.

Az önálló osztály megalakulásának célja a mezőgazdasági vízgazdálkodással, öntözéssel és rizstermesztéssel kapcsolatos, nagy múltú kutatási programok sikeres végrehajtása. Ennek legfontosabb elemei a vizek mennyiségi és minőségi állapotának megőrzése és javítása, a rendelkezésre álló vízkészletek kihasználtsági arányának javítása, a várhatóan egyre szélsőségesebbé váló vízháztartáshoz való alkalmazkodás, környezettudatos és víztakarékos termeléstechnológiák, illetve megújuló és alternatív energiaforrások alkalmazása, a termelés gazdaságosságának fokozása a helyi adottságok szerint.

Feladata továbbá az EU vízkeretirányelvének és az ökológiai igények kielégítését figyelembe vevő komplex programok kidolgozása és az új tudományos eredmények gyakorlati megvalósítása.

Mindezek a mezőgazdasági vízgazdálkodási, az öntözéses gazdálkodási és a rizskutatási K-F-I feladatok ellátásának az alapját képezik. Kiemelt feladatuk az új tudományos eredmények gyakorlatban való hasznosulásának elősegítése, illetve szoros együttműködés kialakítása mind a döntéshozókkal, mind pedig a termelőkkel. Az önálló osztály két kutatási témacsoportban (mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözéses gazdálkodás és rizskutatás) végzi K+F+I-tevékenységét. Az önálló osztály irányítása alá tartozik a NAIK ÖVKI Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium, a NAIK ÖVKI Galambosi Rizskísérleti Telep, a NAIK ÖVKI Liziméter Telep, a NAIK ÖVKI Műszaki Telep és a NAIK ÖVKI Radiológiai Tenyészkert.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó példával jár elöl a Kis-Balaton most átadott vízvédelmi rendszere

Teljessé vált a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer, amelynek utolsó elemét, a Marótvölgyi öblözetet szerdán adták át Somogysámson és Sávoly határában.

Negyedével kevesebb görögdinnye teremhet

A tavalyinál 10-15 százalékkal kevesebb, 160-180 ezer tonna görögdinnye-termésre számít a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke idén.

Öntözés-korszerűsítés: nő az érdeklődés

Mostanra 60 kérelem érkezett az öntözőrendszerek korszerűsítésére fordítható állami támogatással kapcsolatban a szlovák Agrárkifizető Ügynökséghez (PPA), pedig egy hónappal korábban még csak 12 kérvény volt az ügynökség listáján.

A hatékonyságot szolgálja az AKI integrációja

Nem az AKI önállóságának csorbítását, hanem hatékonyabb együttműködést, az egyes kutatói szervezetek összehangoltabb közös munkáját eredményezi majd az, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) csatlakozik a NAIK-hoz – mondta el Nagy István a témáról tartott sajtótájékoztatón.

Nem akart laboratóriumba zárkózni

Szerencsés egybeesés volt Szilágyi Sámuel életében, hogy éppen akkor léphetett a kutatói pályára, amikor hat év gyakorlati tevékenység után új munkát keresett. A cseresznye gyümölcstulajdonságainak, virágzási és érési idejének genetikai hátterét kutatja, doktori dolgozatát másfél év múlva kell elkészítenie ebben a témában.

Jön az érést segítő, száraz idő

Az elmúlt napokban az ország jelentős részén ismét feltöltődött a talaj nedvességgel. A folytatásban száraz, meleg idő jön, így ideálisak a körülmények a nyári kapásnövények fejlődésére, a kalászosok és a repce érésére, de a most érő gyümölcsök számára is. Ezzel együtt a gyomokkal, a kártevőkkel és a kórokozókkal is számolni kell.

A szőlőfajták ősi titka

Egy új kutatás szerint a francia borászok 900 évvel ezelőtt a Jura borvidék kedvelt fajtájához, a Savagninhoz hasonló változatot termesztettek, míg az ókori rómaiak a mai Pinot Noir és Syrah fajták őseiből készítettek bort.

Több műtrágya fogyott az első negyedévben

A műtrágya-forgalmazók 595 ezer tonna műtrágyát adtak el közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek az idei első negyedévben, ez 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A műtrágyaárak átlagosan 10,9 százalékkal emelkedtek - derül ki a NAIK-AKI adataiból.

A növények kihalása felgyorsult

Egy átfogó tanulmány szerint közel 600 növényfaj tűnt el a vadonból az elmúlt 250 évben. A szám, mely nem becsléseken, hanem a tényleges kihalásokon alapul közel kétszerese az összes madár-, emlős- és kétéltű faj kihalásának együttvéve. A tudósok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban fordul elő, mint ahogy azt természetesen elvárnánk.

Hatékony a jégkármérséklő-rendszer

Az eddigi káradatok igazolják a jégkármérséklő-rendszer hatékonyságát, nagyságrendekkel csökkent a jégkár a mezőgazdaságban - közölte az agrárminiszter írásos válaszában Magyar Zoltán országgyűlési képviselő kérdésére.