Back to top

Terjed a méhekre vadászó ázsiai lódarázs

A méhekre veszélyes ázsiai lódarázs (Vespa velutina) 14 év alatt elterjedt egész Franciaországban és megjelent Európa más részein is, mint pl. Németországban. Terjedését és kártételeit most Németországban is kutatják. Az ázsiai lódarázs invazív és tájidegen fajnak tekinthető Európában. Magyarországon még nem érkezett róla jelentés, de csak remélni tudjuk, hogy terjeszkedését az Alpok megállítják.

Ázsiai lódarázs, Vespa velutina
Fotó: Deutsches Bienenjournal
2004-ben Kínából hurcolták be Európába az ázsiai lódarazsat Vespa velutina).  Először Délnyugat-Franciaországban ismerték fel a jelenlétét. Azóta majdnem egész Franciaországban meghonosodott.

Ezenkívül előfordul Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.

A 3 cm-es ázsiai lódarázs a kaptár bejáratánál vadászik a kijáró méhekre. Ez ahhoz vezethet, hogy a méhcsalád kijáró méhei részben elpusztulnak, illetve a veszély érzékelése miatt ritkábban szállnak ki, és így lecsökken a méz- illetve virágportartalékuk.

Az ázsiai lódarazsak egész nyáron aktívak és tevékenységük októberre éri el a csúcsát.

Így épp abban azt időszakban befolyásolják negatívan a méhek viselkedését, amikor azok a téli egyedeket nevelik (nyár végétől szeptember közepéig), hogy a méhcsalád átvészelhesse a hideg évszakot. Ezzel az ázsiai lódarázs a méhek áttelelésének újabb rizikófaktorát jelenti. és Franciaországban a méhészek fekete listájára került.

Németországban azonban még nem teljesen egyértelmű, hogy kárt okoz-e a méhesekben ez a lódarázsfaj. Egyelőre csak az a biztos, hogy 2014-ben ázsiai lódarázs fészkeket figyeltek meg Baden-Würtenbergben és Rheinland-Pfalzban. Eddig nem érkezett jelentés arról, hogy a méheket is veszélyeztetnék ezeken a területeken.

A Würzburgi Egyetem Biocentrumának kutatói épp ezért egy internetes kérdőíven vizsgálják az ázsiai lódarázs lehetséges felbukkanását és károkozását Németországban.  

Veszélyt rejthet az ellene való küzdelemben az, hogy könnyen összetéveszthető más európai lódarázs fajokkal.

Különbség közte és pl. a közönséges lódarázs (Vespa crabro) között, hogy az utóbbi nagyobb méretű és potrohának nagyobb része sárga (az ázsiai lódarázs testhossza kb. 3 cm és sötétes a potroha),

Tehát a Németországban védett (Magyarországon nem) óriás megjelenésű európai fajt sárga színe alapján jól el lehet különíteni a sokkal sötétebb ázsiai fajtól.

Magyarországon egyelőre még nem jelent meg az ázsiai lódarázs, és reméljük, hogy az Alpok megállítják az errefelé való terjedését.  

A német kérdőív megtekintéséhet kattintson ide

 

 

Ajánljuk még: Méhészjátékok

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 9/2018

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

1 milliárd forintot kapnak a méhészek a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében!

A méhészek a napraforgó virágzás után, július utolsó két hetében nyújthatják be az igényléseiket, a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető csekély összegű támogatásról szóló 29/2019. (VI. 20.) AM rendelethez hasonlóan.

Lehet élet méhek nélkül? Méhek Napja 2020

Beporzók nélkül az élelmiszer-alapanyagok mintegy fele tűnhetne el, és milliók élete kerülhetne veszélybe. Az ENSZ-közgyűlés május 20-át a méhek világnapjává nyilvánította 2017-ben.

Korlátozzuk tavasszal is az atkákat!

Az atka elleni védekezés integrált folyamat, ne hagyjunk ki egyetlen lehetőséget sem. Tavasszal ne használjunk erősebb vegyszereket! Sok méhész kivillázza tavasszal a herefiasítást, ami általánosan elismert tavaszi vegyszermentes védekezés a varroa-atka ellen. Nagyon sok méhész azonban idő hiányában vagy egyéb okok miatt nem él ezzel a lehetőséggel. A timol használata számukra is megoldás lehet.

Oktat és kutat: sikerek a dinnyetermesztést veszélyeztető kórokozó vizsgálatában

Karacs-Végh Anita az egyik nyertese a NAIK Agrártehetség Program Kitüntető Pályázatának. A Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Növénykórtani Tanszékének adjunktusa a hazai dinnyetermesztést és szaporítóanyag-termelést komolyan veszélyeztető kórokozó, az Acidovorax citrulli vizsgálatában, azonosításában ért el átütő sikereket.

A nagyvárosi méhészkedést népszerűsíti az agrárminiszter

"Jelentős esemény történt ma az Agrárminisztériumban, hiszen egy családdal bővült az itt lévők létszáma" - mondja Nagy István egy, a közösségi oldalán látható videóban. Az agrárminiszter a nagyvárosi méhészkedést népszerűsítendő, kaptárt helyezett ki az épület teraszára.

A varroa-atka nem csak a méheket fertőzi meg vírusokkal

A varroa-atka 2007/2008-ban került a hawaii Big Island-re, ahol olyan vírusokat találtak darazsakon, melyek főként a méhekben fordulnak elő, és melyeket a varroa-atka közvetít a méhek felé.

Kevés lesz az akácméz 2020-ban

Nem múlhat el sajnos tavasz fagyok nélkül. Idén is, több éjszakán át, hosszantartó fagy volt tapasztalható április első napjaiban, ami a fagyérzékeny akácfák első virágrügyeit tönkretette.

Új viaszos pajzstetű károsítja az olasz gyümölcsösöket

Számos kártevő ízeltlábú terjed a klímaváltozás és az emberi tevékenység hatására Európában, köztük olyan nehezen leküzdhető kártevők is, mint a viaszos pajzstetvek. Olaszországban már őszibarack-kártevőként tartják számon a Comstock viaszos pajzstetűt (Pseudococcus comstocki).

Növényvédő minidrónok

A PATS Indoor Drone Solutions nevű cég folyamatosan fejleszti a minidrónok használatát a kártevők elleni védekezésben.

Méz – a természetes immunerősítő

A Kárpát-medencében tevékenykedő méhészek úgy tartják: egy évtizedben átlagosan két-három esztendő minősül kiváló évjáratnak. Kellő bölcsességgel és belátással ennyivel kell megelégednünk, vallja Szűcs Zoltán kaszonyi méhész, aki szoros kapcsolatot ápol mind a kárpátaljai, mind a kárpáti régió különböző részében tevékenykedő sors­társaival. De milyenek a mostani kilátások? – kérdeztük a szakembert.