0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Aszályban is biztonságosan terem

Helyettesíteni valószínűleg nem fogja, ám a termelők számára a kukorica mellett jó alternatíva lehet a cirok. A takarmány- és az élelmiszeriparnak egyaránt megfelelő alapanyag. Egyelőre az a gond vele, hogy Magyarországon kevesen és keveset termelnek belőle.

A cirok napjainkban egyre népszerűbb. A víziszárnyasok takarmányozásában például kimondottan előnyös hatású, ugyanúgy, mint a sertések etetésében. Mégsem emiatt érdemes különösen nagy figyelmet szentelni neki, hanem mert

a klímaváltozás miatt az aszály és a szárazság egyre nagyobb fenyegetést jelent. Márpedig a vízigényes kukorica helyén a cirok termesztése jelentheti a megoldást.

Ennek fényében nem meglepő, hogy olyan nagy érdeklődés övezte a KITE Zrt. szeptember 4-én, Nádudvaron rendezett konferenciáját, ahol a kukorica- és a szójatermesztés mellett a cirokra fektették a hangsúlyt. A tanácskozáson a KITE Zrt. szakemberei, Hadászi László innovációs főigazgató és Honti László fejlesztőmérnök mellett az Euralis Kft., a Tranzit-Ker Zrt. és a Kurucz Farm Kft. munkatársai is megosztották tapasztalataikat. Szó esett a vetőmagvak kívánatosnak tartott genetikai ismérveiről, a felvásárlásról és feldolgozásról egyaránt, a KITE Zrt. pedig bemutatta, hogy milyen technológiai elemeket javasol a termelőknek, hangsúlyosan a precíziós gazdálkodás lehetőségeit, illetve hogy a termény felvásárlásában hogyan tudja segíteni őket.

Balogh László, az Euralis Kft. területi képviselője ismertette a vállalkozás legfontosabb adatait. A termelői tulajdonú francia vállalkozás a világ legnagyobb ciroknemesítője. Az immár 80 esztendeje működő Eruralis-nak 12 ezer francia farmer a tulajdonosa, és 5000 alkalmazottja van.

A Nádudvaron bemutatott cirokválaszték minden tagja hibrid, úgyhogy aki a 20-30 évvel ezelőtti cirkokra emlékezve alkot véleményt a növényről, annak érdemes felfrissíteni az ismereteit.

Azóta ugyanis ezen a területen is nagyot változott a világ egy alapvető dologban, nevezetesen, hogy a tannintartalom eltűnt belőle, a tannin ma már nem kimutatható ebben a növényben.

A gabonafélék termőterület szerinti rangsorában a cirok az 5. helyet foglalja el a világban.

Ennél is fontosabb, hogy GMO- és gluténmentes, és toxintartalma sincs, ugyanis se kórokozója, se kártevője nem nagyon ismert.

Viszont fehérjetartalma 1-3 százalékkal több a kukoricáénál, és kedvezőbb az aminosav-tartalma. Szerény, de nem igénytelen növény, és aszályos körülmények között 10-15 százalékkal nagyobb termésre képes a kukoricánál.

A növényvédelme egyszerűbb és kevésbé költséges, miközben a felvásárlási ára megegyezik a kukoricáéval. Ma már kialakult a vevői piaca, ezért a gazdák is elkezdték keresni, mint lehetséges alternatívát a termelésben. A cirok azért lehet ma megfelelő alternatíva Magyarországon, mert az időjárás egyre szélsőségesebb, ez a termény pedig előnyt élvez a kukoricával szemben a tekintetben, hogy még ilyen aszályos körülmények között is megállja a helyét és jövedelmező tud lenni. A világban 42 millió hektáron termelnek szemes cirkot, amiből Európa 700 ezer hektárral részesedik.

Alapvetően azért lehet érdekes egyre több termelő számára, mert az átlagosnál sokkal jobb a stressztűrése, afrikai származásának köszönhetően.

Egységnyi szárazanyag előállításához 40-50 százalékkal kevesebb vizet használ fel, mint a kukorica. Ezt azzal éri el, hogy a levelén és a szárán aszályos időszakban viaszréteget képez, ezzel csökkentve a növény evaporációját.

Felhasználásában megkülönböztetünk szemes cirkot, ami lehet fehér vagy vörös, valamint silócirkot, ami lehet szemes vagy steril, vagyis mag nélküli. Ez utóbbi az állattenyésztés számára kiemelt jelentőségű. A harmadik változata pedig a biomassza készítésére használható silócirok, ami a biogáz-előállításban jut szerephez. Az étkezési célra szánt szemes cirok azért számíthat sikerre, mert glutén­mentes, így a tudatos fogyasztók és a glutén-intoleranciával küzdők számára egyaránt alternatíva lehet.

Arra, hogy a takarmány-előállításban milyen fontos szerephez juthat a cirok, már a Tranzit-Ker Zrt. munkatársa, Újvári Sándor hívta fel a figyelmet. Előadásában kiemelte, hogy a növény nyersfehérje-értéke nagyobb, mint a kukoricáé, ezért a takarmányipar megfelelő alapanyaga lehet. Szabó Miklós, a Tranzit-Ker Zrt. alapító tulajdonosa is szólt röviden. Eszerint nekik szükségük van rá a víziszár­nya­sok takarmányozásában, és ezért minden felajánlott tételt megvásárolnak.

Kurucz Ferenc, a Kurucz Farm Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy ők csökkentett talajműveléssel, gyengébb minőségű területen termelnek cirkot, Füzesgyarmaton és Kertészszigeten. A termesztését egyebek közt azzal indokolta, hogy jól beilleszthető a vetésforgóba, stabilan terem, és aszályban jóval kisebb a kiesés, mint a kukoricánál.

Előnyeként sorolta fel továbbá, hogy a gép- és eszközigénye megegyezik a kukoricáéval és a napraforgóéval.

A késztermék jó takarmány-alapanyag, és a termelőknek előnyös, hogy stabilan értékesíthető. A gombás megbetegedésekkel szemben ellenálló, ezért a cirok esetében a toxinok nem jelentenek veszélyt.

A cirokszemről tudni kell, hogy beltartalma megegyezik a kukoricáéval, bár az energiatartalma kisebb, a fehérjetartalma pedig nagyobb. Saját kísérletben ősszel 30 tonna szerves trágyát szórtak ki, és hektáronként 250 ezer csírát vetettek. Vegetációban kiadtak még átlagosan 250 kilogramm 27 százalékos MAS-t. Betakarításkor a 8,7 hektár átlagában 8,3 tonnás hektáronkénti termést takarítottak be, 30 százalékos nedvességtartalom mellett. Ha ezt átszámítjuk 14,5 százalékos nedvességtartalomra, akkor a hektáronkénti termése 7 tonna lett – extenzív körülmények között.

Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója a ciroktermesztés technológiai hátterét mutatta be. Felhívta rá a figyelmet, hogy

a technológia pontos betartása kulcsfontosságú kérdés, ugyanis ha valamelyik sarkalatos ponton hibát vétünk, akkor azon a későbbiekben még nagyobb anyagi ráfordítással sem tudunk javítani.

A bemutatóparcellák Nádudvar határában, Nagy József egyéni gazdálkodó területén, az úgynevezett gazdagtelki területen vannak. A KITE Zrt. itt évek óta jó körülmények között hajtja végre a különböző kísérleteket, ezúttal a cirokét is. A vetés április 17-én történt, ugyanis az idei kora tavaszi időjárási viszonyoknak köszön­hetően a talaj hőmérséklete már ekkor elérte a 20 fokot. A csapadék a vegetációs időszakban egyenletesen és mindig idejében érkezett, összesen 358 milliméter esett július végéig. Így a talaj nedvességtartalma még augusztusban is 20 térfogatszázalék felett volt, ami jó terméshozamokhoz vezetett.

Mivel ezek kísérleti parcellák voltak, a munkaműveleteket a teljesség igényével végezték.

A tarlóhántás, az alapművelés, a magágykészítés, a vetés, a startertrágyázás, a háromszori mechanikai gyomirtás, a kémiai gyomirtás és a betakarítás sorából a kultivátorozások száma lehet a meghökkentő, de az igazgató szerint üzemi körülmények között elegendő lehet két alkalom is. Ezzel a menetszámmal azt kívánták kitapasztalni, hogy meddig lehet bemenni az állományba. Arra jutottak, hogy a virágzó, sőt legvégső esetben még a betakarítás előtti állapotban lévő állományban is végezhető mechanikai gyomirtás, mert a növények szára elhajlik, kibírja a ráhatást, és még ekkor sem tapasztaltak pergést.

A termesztéstechnológiáról és a KITE által ajánlott hibridekről Honti László fejlesztőmérnök tartott tájékoztatást. Összesen 11 alkalommal művelték a területet, ami a kukoricatermesztés során alkalmazott menetszámhoz hasonló. A termelők számára kulcsfontosságú információ, hogy cirok termesztéséhez a gabona, a kukorica és a napraforgó eszközrendszere egyaránt megfelelő, vagyis külön beruházásra nincs szükség, a betakarításánál viszont napraforgó-adaptert kell használni.

A precíziós gazdálkodásba is beilleszthető a cirok termesztése, és ezt meg is hálálja.

A ciroknál is értelmezhető a négy alapelv, vagyis a kihagyás- és átfedés­mentes technológia, a sor és a sorköz megkülönböztetésének az elve, a műveletek összevonása és a menetszám-csökkentés, valamint a differenciált és pozícionált tápanyag-kijuttatás.

Hadászi László a rendezvény után megmutatott kísérleti parcellákon elvégzett meghatározó munkaműveleteket ismertette: a vetést, a gyomszabályozást, a betakarítást és a szármaradványok kezelését.

Vetés témakörben a cirok vetőmagjának méretét érdemes kiemelni, ugyanis az apró és a nagymagvú vetemények közé esik, ezért speciális vetőtárcsát igényel. Jó termőhelyi körülmények között 300 ezer vetőmag szükséges belőle hektáronként, amiből 80-90 százalékos használati érték mellett 250-260 ezer terménytőre nagy biztonsággal számíthatunk. A vetés mélysége nem lehet több 3-4 centiméternél. A KITE javaslata 76 centiméteres sortáv, ugyanis ez a többi műveleti pontot is kiszolgálja.

A gyomszabályozásban megkülönböztethetünk kémiai és mechanikai gyomirtást, amelyek közül az utóbbi nagy hangsúlyt kap ebben a kultúrában, ugyanis a cirok kezelésére kevés gyomirtó szer engedélyezett.

Kémiai gyomirtásra korai poszt­emergens kezelés a KITE javaslata, a cirok 3 leveles állapotában. Kísérleteik szerint a fejtrágyázás akkor hatásosabb, ha ugyanebben az időszakban történik, a kultivátorozással együtt. Fontos, hogy készülni kell a kultivátorral végzett kezelésekre, ugyanis nem akkor kell döntést hozni róla, amikor már látszik, hogy a kémiai gyomirtás nem sikerült, akkor már nem tudunk eredményesen beavatkozni.

Betakarításkor nem halad át a gépen az egész szár, hanem csak a buga és az az alatti szárrész. Ez 76 centiméteres sortávú technológiában napraforgó-adapterrel, sűrűbb technológiában kalászosadapterrel történhet. A szárzúzóval felszerelt napraforgó-adapterek ma már megbirkóznak nagyobb mennyiségű szármaradvánnyal is, és megfelelő talajfelszínt hagynak maguk után. A szármaradványok kezelése tehát sarkalatos probléma, mert ha figyelembe vesszük, hogy a cirok jó előveteménye a búzának, akkor rájövünk, hogy a nagy zöldtömeggel még ősszel kezdenünk kell valamit. Ez a már említett módon a betakarítással egy menetben kezelhető.

A terméseredmények igazolták a feszes intenzív technológia létjogosultságát. A betakarítás utáni 13,2 százalékos nedvességtartalomnál hektáronként 10,5 tonnás hozamot tudtak elérni. Helyénvaló tehát a megállapítás, a ciroknak helye van a növénytermesztésben és a takarmányozásban.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság