Back to top

Emelni kell az árakat a sertéságazatban is

Az afrikai sertéspestis megjelenése ellenére stabilnak mondható a piac az ágazati szereplők szerint, sőt a Romániában elharapózott járvány miatt a szomszédos ország egyre több magyar disznót vásárol. A termelők azonban így sem dőlhetnek hátra, a szűkös gabonatermés nyomán emelkedő takarmányárak és a munkaerő­hiány is nehezíti a helyzetüket.

Egyelőre nem borította fel a piaci egyensúlyt az afrikai sertéspestis megjelenése az országban, az eredményes védekezésnek köszönhetően ugyanis sikerült elérni, hogy a kór a vaddisznókról ne terjedjen át a házisertés-állományra - írja a Magyar Idők.

Menczel Edit, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára a lapnak elmondta: amikor tavasszal megtalálták az első afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött vaddisznókat az országban, rövid időre megingott a piac, az árak elkezdtek csökkenni, ezt követően azonban viszonylag gyorsan rendeződött a helyzet, az árak pedig újra felfelé mozdultak el.

– Most magasabbak az árak, mint az év elején voltak, az élő állat kilója 380-400 forint körül alakul

– hívta fel a figyelmet a szakember. Jelezte: ez elsősorban annak köszönhető, hogy a védekezés egyelőre tökéletesnek mondható hazánkban, a hatóság mindent megtett azért, hogy a vaddisznókról a házisertésre ne terjedjen át a kór, ami nagy sikernek könyvelhető el.

Megjegyezte, hogy bár vannak olyan importőr országok, amelyek ragaszkodnak a teljes országos mentességhez és nem vásárolnak Magyarországról élő állatot vagy sertéshúst, azonban ez nem okozott nagyobb piaci zavart.

Mivel Romániában tömegesen fordult elő a házi állományban az ASP, és emiatt rengeteg állatot vágták le és semmisítettek meg, ezért a szomszédos ország potenciális vevőként jelent meg a magyar piacon.

Ennek ellenére egyelőre nem történt változás, a hazai állomány továbbra is hárommillió állat alatt van, holott a termelők és a feldolgozók célja is egyértelműen az, hogy bővüljön a létszám.

Míg a sertéspestis egyelőre nem hozott komolyabb változást a piacon, az egész gazdaságot fojtogató munkaerőhiány mellett a takarmányárak is egyre több termelőnek okoznak fejfájást.

– A munkaerőgondok az agráriumon belül is szinte minden ágazatot érintenek, ez alól a sertéstartás és -feldolgozás sem kivétel. Minden téren hiány van emberből, a gazdaságok szakképzett munkaerőt ugyanúgy nehezen találnak, mint például gépkocsivezetőt.

A meglévő állományt pedig csak magasabb bérekkel tudják megtartani – fogalmazott a VHT titkára. A takarmányhelyzetről elmondta: a kedvezőtlen gabonatermés miatt növekvő árakra lehet számítani.

Bár a drágulás mértékét egyelőre nem lehet pontosan meghatározni, az biztos, hogy a sertéstartás önköltségének hatvan-hetven százalékát kitevő takarmányáraknak mindenképp meg kell jelenniük az átadási árakban.

A szakember jelezte: a sertéságazat nem tartozik a magas jövedelmet biztosító ágazatok közé, a termelők és a feldolgozók minimális jövedelmet tudnak realizálni, így az eredményük terhére semmilyen költségnövelő tényezőt nem tudnak lenyelni.

Éppen ezért a növekvő költséget a termelőknek és a feldolgozóknak is érvényesíteniük kell, ám hogy ezt követően a kereskedelem enged-e majd a saját haszonkulcsából, vagy a teljes áremelést a vevőkre hárítja, egyelőre nem lehet tudni. Így azt sem, hogy a fogyasztói árak emelkedni fognak-e, s ha igen, milyen mértékben. Menczel Edit jelezte:

Továbbra is ösztönözni kell a hazai sertéshúsfogyasztást, a vásárlók ugyanis magasabb minőségű árut vihetnek haza, ha a magyar termelőtől származó húst választják.

Ennek oka, hogy a takarmányozásban nagy eltérés van a hazai és a külföldi gyakorlat között, az pedig, hogy mivel etetik az állatot, nagy hatással van a húsa minőségére is.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése szerint az év első felében tovább nőtt a sertéshús behozatala, 12,2 százalékkal többet importáltunk, mint egy évvel korábban.

A teljes mennyiség elérte a 81,6 ezer tonnát. Élő állatból visszaesett az import, az év első hat hónapjában csaknem 15 százalékkal került kevesebb Magyarországra.

A VHT szakembere szerint a vágósertés és a malac behozatala egyaránt csökkent, azonban mivel hízóalapanyagra mindig szükség van, ezért utóbbi kategóriá-ban lehetett alacsonyabb a visszaesés.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gesztenye: akár sütve, akár főzve

Talán nincs is olyan gyermek és felnőtt, aki ne szeretné a szelídgesztenyét, ami igazi finomság, akár sütik, akár főzik. Erről a Keszthely kertvárosában lévő Kertészeti Centrum által már negyedik alkalommal megrendezett Gesztenyefesztiválon bárki meggyőződhetett.

A cikória nem csak kávéhelyettesítő, egészségjavító is

A cikóriát sokan kávéhelyettesítőként ismerek, pedig a növény gyökere valóságos aranybánya az egészséges rostok tekintetében. Nem véletlen, hogy már ötezer évvel ezelőtt az ősi egyiptomiak is egészségjavító tulajdonságai miatt termesztették. A növényt a mai napig hasznosítják a gyógyhatása miatt, és talán további lehetőségeket is rejt magában.

Pénzt kapnak a holland gazdák, ha nem tartanak sertést

A holland kormány 180 millió eurót irányzott elő a jövő évi költségvetésből, amelyből azok a sertéstenyésztők részesülnek, akik kivonulnak a termelésből.

Katasztrofális munkakörülmények a német vágóhidakon

Az Észak-Rajna-Vesztfáliai vágóhidakon számos súlyos szabálytalanságot tártak fel a munkavédelmi ellenőrzések során – számol be róla a Süddeutsche Zeitung.

A magyar áruk könnyebben megjelenhetnek a brazil piacon

Fernando Silveira Camargo a brazil Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszer-ellátási Minisztérium innovációért, vidékfejlesztésért és öntözésért felelős államtitkára hivatalos látogatásra utazott hazánkba.

Sokba kerül a növényútlevél

A december 14-étől bevezetésre kerülő növényútlevél miatt 0,7-0,8 fonttal kerülhet majd többe egyetlen cserép primula Nagy-Britanniában. Amennyiben megállapodás nélküli brexitre kerül sor, Nagy-Britannia kikerül az EU-s növényútlevél-rendszer alól, és harmadik országgá válik.

A műhús az elfogadás felé vezető úton

Pszichológusok vizsgálják a műhúsok fogyasztásának hajlandóságát. Azt állítják, jó úton haladunk az elfogadás felé. Minden fejben dől el…

A baromfihús alig, a sertéshús jócskán drágult

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019 augusztusáig - az előző év azonos időszakához képest - az állati termékek árszintje 5,2 százalékkal emelkedett. Szeptemberben a hústermékek közül a baromfihúsért 1,4, a marhahúsért 4, a sertéshúsért viszont 13,3 százalékkal kellett többet fizetni a fogyasztóknak, mint egy éve.

Ágazatokon átívelő vámháború

Egyebek mellett a skót whisky, a francia, német, spanyol és brit bor, valamint sajt az Amerikai Egyesült Államok által indított vámháború egyik nagy vesztese. A híradások szerint október 18-án életbe lépő intézkedés az érintett termékeket 25 százalékos büntetővámmal sújtja.

Együttműködési megállapodást írt alá Magyarország és Ciprus

Nagy István agrárminiszter és Kosztasz Kadisz ciprusi földművelésügyi, vidékfejlesztési és környezetvédelmi miniszter együttműködési megállapodást írt alá szerdán délután az Agrárminisztériumban. A megállapodás fontos alapot szolgálhat a két ország közti kölcsönös mezőgazdasági és környezetvédelemi kölcsönös együttműködéséhez.